Sorsfordító győzelem - Méltósággal emlékezve a győrvári diadal 310. évfordulóján

II. Rákóczi Ferenc a lengyel Breznóban történt zászlóbontása és kiáltványa megnyitotta az ősi magyar alkotmányért, a nemzeti jogok visszaállításáért indított, 1703-tól 1711-ig tartó szabadságharcot. A gyors és kezdeti 1703-1704-es sikereket a szabadságharc győzelmi sorozatának megtorpanása követte. Az 1704-es nagyszombati, koroncói, majd Erdélyben az 1705-ös Zsibó melletti kuruc vereségek nem jó távlatokat vetítettek előre. Ebben a nehéz külpolitikai, katonai és gazdasági helyzetben gyógyírként és fontos katonai sikerként értékelhető az 1706. november 6-7-ei, győrvári-egervári csataként ismert kuruc győzelem, amely erkölcsi alapot szolgáltatott az 1707-es ónodi országgyűlés döntéseihez, ezen belül a Habsburg trónfosztáshoz. Miként folyt le a csata és mik voltak az előzményei? Lipót császár megbízta Heister Hannibál tábornagyot, horvát bánt , hogy törjön be Magyarországra és Stahremberg tábornok csapataival egyesülve a Dunántúlt vegyék birtokba. A tábornagy átkelt a Murán és megindult Zala és Vas megyén keresztül Stahremberg irányába 3-5 ezerre becsült seregével. Az útjába kerülő helységeket kirabolták, felégették - így Zalaegerszeget is - és az el nem menekülőket a csecsemőtől az aggastyánig kardélre hányták. Egervár várából a 25 fős védő katonaság elmenekült, így azt könnyedén birtokba vették.

A Kőszeg alatt táborozó 3-4 ezres kuruc sereg értesülve a történtekről és Heister tervéről, megindult feltartóztatásukra és az egyesülés megakadályozására. A kuruc sereget Béri Balogh Ádám ezredeskapitány vezette Bezerédi Imre segédletével, amelyet kiegészítettek Kisfaludy László és Andrássy csapatai. A kurucok által jól kiválasztott helyszín (a malomgát és mocsárvidék), valamint a jó stratégia következtében a kétnapos ütközet döntő kuruc győzelemmel zárult. Heister tábornagyot is a 17 éves zászlótartó, Sibrik Gábor fogta el, majd a sárvári várba szállították. A két labanc sereg egyesülése és a korábbi mészárlások folytatása meghiúsult.

A győrvári megemlékezés egy pillanata, jobbról a zalaiak képviseletében Paál István elnök

Ennek a csatának volt a főhőse Béri Balogh Ádám, aki bátor lovasrohama közt 3 fejsebet elszenvedve zuhant le lováról és másfél évig a vasvári bencés kolostorban gyógyították, de utána ismét harcba szállt Rákóczi leghűségesebb brigadérosaként. Szekszárdon rác csapatok körbezárták, elfogták és Budára szállították, ahol kivégezték. Hősiessége és hazafisága nem merült feledésbe, elfogásának helyén, a szekszárdi patakhídnál márványtábla őrzi emlékét. Bezerédivel együtt utcák őrzik emléküket a városban, Tamásiban gimnázium a brigadérosról kapta a nevét.

Hiányérzetünket csökkenti, hogy ha Zalában nem is, de Vas megyében őrzik emlékét Vasváron is, de kiemelten Győrváron. A létrehozott kuruc parkban és Béri Balogh Ádám emlékművénél a helyiek kiemelt megemlékezéséhez csatlakozva a Zalai Magyar Nemzeti Szövetség és a Rákóczi Szövetség Zalaegerszegi Szervezete több éve megemlékezik és koszorúz, Paál István elnök vezetésével.

Ebben az évben végre a csata november 6-7-i időpontjához igazítva került megrendezésre a rendkívül kedvezőtlen időjárás ellenére is jelentős számú ünneplő jelenlétében, bensőséges és látványos keretek között.

Kaczor Zsolt Mihály polgármester beszédében utalva a lelkes segítőkre, elsősorban Farsang Zsolt alpolgármester segítő és szervező munkájára, büszkén szólt a falu lelkes hagyományápoló tevékenységéről, amely méltó a hős elődök emlékéhez. A zalaegerszegiek 15 fővel képviselve szövetségeiket, megkoszorúzták a hősök emlékművét, majd megköszönték a helyieknek, hogy megtisztelték megemlékezésüket.

Az ünnepség bensőséges, színes lebonyolítása Győrvár tekintélyét növelve reményt élesztett a jelenlévőkben, hogy az elanyagiasodott, szellemiekben elsötétedő világunkban is lehet, és tudunk is világot gyújtani, nemzetünk nagyjainak emlékét méltó módon megőrizni.