2012.03.06. 19:22
A Kertész Ákos-ügy nyomán: csak gyűlöletet aratott (jegyzet)
Végtelenül elkeserítőnek tartom a Kertész Ákos-ügyet, az első mozzanatától - az Amerikai Népszavában publikált védhetetlen kirohanástól - a törvényszerű zsigeri gyűlöletáradaton át a Kossuth-díjas író Kanadába meneküléséig.
Elkeserít, hogy egy jegyzett, elismert, önmagát a szélsőjobboldali eszméktől a lehető legtávolabbra pozícionáló alkotó genetikailag meghatározott néplélekről, származásra visszavezetett utálatos jellemvonásokról értekezik, kollektíven alattvalónak minősítve egy teljes népet - történetesen a sajátját. Még ha érteni is véljük a szándékot, ha el is merengünk az indulatba csomagolt üzeneten, akkor sincs mit szépítgetni: állítása azon a tébolyult fajelméleti megfontoláson alapul, amely legalább a második világháború óta tabunak számít kultúremberek körében, s amely nem menthető az írói szabadság, az Adytól jól ismert önostorozó hazaszeretet emlegetésével sem. Kertész írása ugyanis nem szimbolikus líra, hanem prózai kinyilatkoztatás, sőt, konkrét sérelem szülte közéleti állásfoglalás, amit a hatalomgyakorló kurzus iránti ellenszenv ihletett. Ilyet egyszerűen nem lehet leírni - amint azt a baloldalon is sokan megállapították -, vagy ha igen, hát annak következményei vannak.
Ezek a következmények szintén elkeserítenek. Nem az zavar, hogy a politika címmegvonással büntet (ilyen ez a terep: a politika adta, a politika elvette), és nem is az, hogy a büszkeségükben sértettek visszadobják a labdát Kertésznek. Ami bánt, az a stílus, ahogyan oly sokan teszik, és a harag, ami fűti őket. Hogy bizonyos fórumokon őrjöngő zsidózássá aljasul a védekezés, hogy trágárságból, fenyegetésből épül az érvkészlet, s hogy ezzel épp a visszautasított eszme arat diadalt. Vajon mennyivel áll tiszteletreméltóbb erkölcsi magaslaton, aki ugyanolyan eszközzel, vagy még otrombábban csap vissza, aki szintúgy általánosít, megbélyegez, s aki gyilkos dühvel hirdeti hazaszeretetét?!
Sajnálom, hogy emigráció lett a vége, és sajnálom, hogy véresen komolyan vett, kilátástalanul értelmetlen ideológiai háború dúl hazánkban. Én, ha számít ez valamit, elhiszem Kertésznek, hogy felrázni akart, nem hergelni, jobbítani, nem bántani. De csak szakadékot mélyített, és mert táptalajra talált az elvetett mag, gyűlöletet aratott.
OLDALTÖRÉS: A Fidesz fővárosi frakcióvezetője visszautasítja az antiszemitizmus vádját
A Fidesz fővárosi frakcióvezetője visszautasítja az antiszemitizmus vádját
A Fidesz fővárosi frakcióvezetője visszautasítja az antiszemitizmus vádját
A Fidesz fővárosi frakcióvezetője visszautasítja az antiszemitizmus vádját
Visszautasította az antiszemitizmus és a zsidóellenes érzelmek vádját Németh Zoltán, a Fidesz-KDNP fővárosi képviselőcsoportjának vezetője kedden az MTI-nek nyilatkozva, hangsúlyozva, hogy Kertész Ákos budapesti díszpolgári címe visszavonásának semmi köze nincs az író vallásához, származásához.
A 80 éves, Kossuth-díjas író sajtóirodája vasárnap közölte, hogy Kertész Ákos február 29-én Kanadába távozott, és ott menekültstátust kért. Döntését azzal indokolták, hogy az író ellen az Amerikai Népszavában megjelent cikke után "politikai hecckampány" indult és a kormánypárti sajtó is támadta őt, aminek következtében Kertész Ákost állandó fizikai zaklatások, fenyegetések érték, az életét veszélyben érezte.
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) kedden azt közölte: Kertész Ákos Kanadába távozása különös súllyal hívja fel a figyelmet arra, "hova juttatta Magyarországot az egyre hangosabb antiszemitizmus".
A Mazsihisz közleménye szerint az írót ért kritikák jogosak és megkérdőjelezhetetlenek, "azonban az ellene indult túlzó és ízléstelen támadások végül oda vezettek, hogy a szélsőjobboldali hecckampány hatására a budapesti Városházát uraló konzervatív többség, zsidóellenes érzelmektől is indíttatva, megfosztotta őt díszpolgári címétől".
Németh Zoltán, a díszpolgári cím visszavonásáról szóló tavaly szeptemberi indítvány egyik előterjesztője az MTI-nek nyilatkozva leszögezte: a döntésnek semmi köze nem volt Kertész Ákos vallásához és származásához. A fővárosi frakcióvezető határozottan visszautasította az antiszemitizmus és a zsidóellenes érzelmek vádját.
Mint felidézte, korábbi érvelésük szerint "Kertész Ákos nem méltó arra, hogy továbbra is a főváros díszpolgára maradjon, érdemtelenné és méltatlanná vált azon magyargyalázó kijelentései után, amelyeket az Amerikai Népszavában megjelentetett". A Fidesz-KDNP fővárosi frakciójának vezetője úgy vélekedett: az író soraival minden magyart megsértett, beleértve a keresztényeket, a zsidókat és a vallásukat nem gyakorlókat.
Az Amerikai Népszavában tavaly augusztus 29-én megjelent nyílt levélben Kertész Ákos úgy fogalmazott: "a magyar genetikusan alattvaló. József Attila talált mentséget: "ezer éve magával kötve, mint a kéve sunyít, vagy parancsot követ". De ez nem mentség arra, hogy a magyar a legsúlyosabb történelmi bűnökért sem érez egy szikrányi lelkiismeret furdalást, hogy mindent másra hárít, hogy mindig másra mutogat, hogy boldogan dagonyázik a diktatúra pocsolyájában, röfög és zabálja a moslékot, és nem akar tudni róla, hogy le fogják szúrni. Hogy se tanulni, se dolgozni nem tud és nem akar, csak irigyelni, és ha módja van legyilkolni azt, aki munkával, tanulással, innovációval viszi valamire. Ma már a második világháború borzalmaiért, a Holocaustért egyedül a magyar a felelős, mert a magyar nép az (a német néppel ellentétben), amelyik se be nem vallotta, meg nem gyónta a bűneit, se töredelmes bűnbánatot nem tanúsított, se meg nem fogadta, hogy soha többé, se bűnbocsánatért nem esdekelt. Így aztán nem is kapott soha föloldozást!" - olvasható az írásban.
OLDALTÖRÉS: Mazsihisz: antiszemita támadások miatt távozott Kanadába Kertész Ákos
Mazsihisz: antiszemita támadások miatt távozott Kanadába Kertész Ákos
Mazsihisz: antiszemita támadások miatt távozott Kanadába Kertész Ákos
Mazsihisz: antiszemita támadások miatt távozott Kanadába Kertész Ákos
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) szerint Kertész Ákos Kanadába távozása különös súllyal hívja fel a figyelmet arra, "hova juttatta Magyarországot az egyre hangosabb antiszemitizmus".
A szervezet MTI-hez eljuttatott keddi közleményében az olvasható: "a kormánynak, és az egész magyar társadalomnak ismételten át kellene gondolnia, hova vezet a szélsőjobboldal által felszított faji gyűlölet, hova vezet, ha az antiszemita köröket nem utasítják el, és látszólag vitatkozva velük baráti kezet nyújtanak feléjük".
A 80 éves Kossuth-díjas író sajtóirodája vasárnap közölte, hogy Kertész Ákos február 29-én Kanadába távozott, és ott menekültstátust kért. Döntését azzal indokolták, hogy az író ellen az Amerikai Népszavában megjelent cikke után "politikai hecckampány" indult és a kormánypárti sajtó is támadta, aminek következtében állandó fizikai zaklatások, fenyegetések érték, életét veszélyben érezte.
A Mazsihisz közleménye szerint a magyarországi zsidóság mély szomorúsággal értesült arról, hogy "hét évtizeddel a magyarországi zsidóüldözések után, a mai Magyarországon újra érezhető antiszemita támadások emigrációba kényszerítettek egy magyar írót".
Kertész Ákos számos írásával bizonyította Magyarország és a magyar kultúra iránt érzett mély szeretetét - szögezi le a közlemény, amely szerint a Kossuth-díjas író úgy érezte, hogy nem bírja tovább az ellene indított szellemi hadjáratot, az antiszemita atrocitásokat, a fizikai fenyegetettséget, s ennek hatására kért menedékjogot Kanadában. A közlemény szerint az írót ért kritikák jogosak és megkérdőjelezhetetlenek, "azonban az ellene indult túlzó és ízléstelen támadások végül oda vezettek, hogy a szélsőjobboldali hecckampány hatására a budapesti Városházát uraló konzervatív többség, zsidóellenes érzelmektől is indíttatva, megfosztotta őt díszpolgári címétől".
Az Amerikai Népszavában tavaly augusztus 29-én megjelent nyílt levélben Kertész Ákos úgy fogalmazott: "a magyar genetikusan alattvaló. József Attila talált mentséget: +ezer éve magával kötve, mint a kéve sunyít, vagy parancsot követ+. De ez nem mentség arra, hogy a magyar a legsúlyosabb történelmi bűnökért sem érez egy szikrányi lelkiismeret furdalást, hogy mindent másra hárít, hogy mindig másra mutogat, hogy boldogan dagonyázik a diktatúra pocsolyájában, röfög és zabálja a moslékot, és nem akar tudni róla, hogy le fogják szúrni. Hogy se tanulni, se dolgozni nem tud és nem akar, csak irigyelni, és ha módja van legyilkolni azt, aki munkával, tanulással, innovációval viszi valamire. Ma már a második világháború borzalmaiért, a Holocaustért egyedül a magyar a felelős, mert a magyar nép az (a német néppel ellentétben), amelyik se be nem vallotta, meg nem gyónta a bűneit, se töredelmes bűnbánatot nem tanúsított, se meg nem fogadta, hogy soha többé, se bűnbocsánatért nem esdekelt. Így aztán nem is kapott soha föloldozást!"
Kertész Ákos szeptember 2-án az MTI-nek úgy reagált: amit írt, azt az Amerikai Népszavának írta, s véleménye szerint azt itthon nem kérhetik rajta számon.
Az író szeptember közepén azonban helyreigazította viták kereszttüzébe került nyílt levelének azt az állítását, amely szerint "a magyar genetikusan alattvaló" volna. Helyreigazítását a következő módon fogalmazta meg: "helyesen ilyen mondat nincs".
A kormány nevében egy interpellációra válaszolva szeptember 12-én Halász János, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára a parlamentben jelezte, hogy Kertész Ákosnak bocsánatot kell kérnie az augusztus végén az Amerikai Népszavában megjelent nyílt levelében írtak miatt, s "amennyiben nem kér bocsánatot, a kormány szemében méltatlanná válik a Kossuth-díjra". Októberben Orbán Viktor miniszterelnök ugyancsak az Országgyűlésben egy kérdésre válaszolva egyebek mellett úgy fogalmazott: kétségkívül lehangolja az embert, ha egy Kossuth-díjas író "rasszista szamárságokkal traktálja a hallgatóságot".
A Fővárosi Közgyűlés tavaly szeptember 21-én visszavonta Kertész Ákos díszpolgári címét.
OLDALTÖRÉS: A Die Welt Kertész Ákosról, az NZZ a székelyekről írt
A Die Welt Kertész Ákosról, az NZZ a székelyekről írt
A Die Welt Kertész Ákosról, az NZZ a székelyekről írt
A Die Welt Kertész Ákosról, az NZZ a székelyekről írt
A Die Welt német lap Kertész Ákos menekültstátusz iránti kanadai kérelméről közölt kommentárt, a svájci Neue Zürcher Zeitung a romániai magyar színházak sikerei kapcsán a székelyek és Románia, illetve Magyarország közti való kapcsolatról írt jegyzetet kedden.
A Die Welt című német konzervatív lap Ó, milyen szép Kanada című kommentárjában az olvasható: a baloldali ellenzékiek is "fintorogtak" az Amerikai Népszavában megjelent Kertész-írás hangvétele miatt, amely "egyébként csak a Fidesz-kormány által nagyvonalúan eltűrt antiszemita hecclapokra" jellemző, és "fordított előjellel" ugyan, de túlságosan is emlékeztet arra a "rasszizmusra", amely a magyar nacionalistáktól ismert.
Lehet, hogy az írónak csak elege lett mindabból, ami a mai Magyarországon folyik, "egy országban, ahol (...) már egy egész seregnyi nemzetközileg elismert művész és értelmiségi érzi kirekesztve magát" - jegyezte meg a szerző. Hozzátette: Kertész esete megmutatja, "miként működik a vélemények játéka ma Magyarországon", ahol "Orbán Viktor házi értelmiségijeként zavartalanul garázdálkodhat Bayer Zsolt jobboldali és antiszemita publicista".
A szerző kifejtette: nem valószínű, hogy Kanada megadja a menekültstátuszt Kertésznek, de ha ez mégis megtörténne, akkor Magyarország "végérvényesen az erkölcsi bóvli kategóriába kerülne".
http://www.welt.de/print/die_welt/kultur/article13905482/O-wie-schoen-ist-Kanada.html" target="_blank"
A Neue Zürcher Zeitung nemzetközi kiadása felidézte: tavaly áprilisban a negyedik egymást követő alkalommal ítélték oda a román színházi szövetség, az Uniter díját egy romániai magyar nyelvű színháznak. Idézte Iulia Popovici kritikust, aki a siker kulcsát a román színházi iskola és a magyar pszichológiai realizmus ügyes keverékében látja. Emellett szerepet játszik Popovici szerint a színház bukaresti pénzügyi támogatása, amely a magyar kisebbség kulturális látásmódját külső befolyásokkal szemben is nyitottá teszi. "Ami a kulturális területen egy kisebbségi kultúra normális támogatásának látszik, a román társadalomban egyre inkább viták tárgya" - írta a lap. Elegendő volt, hogy a román jégkorongcsapat néhány játékosa a magyar himnuszt énekelje, hogy botrány kerekedjen belőle - jegyezte meg.
Miután a székely politikai életben ismét felmerült az autonómia iránti törekvés és a Jobbikkal való kapcsolatok is ismertté váltak, nagy volt a felzúdulás Bukarestben - írta. A szigorú bukaresti centralizmus a saját elsődleges igazolását egy magyar irredentizmus veszélyében látja az NZZ szerint. Másrészről - tette hozzá - "magyarországi jobboldali radikális pártok" megpróbálják céljaik érdekében felhasználni a székelyeket.
A szerző idézi Andreai Serban rendezőt is, akinek a megállapítása szerint a kolozsvári magyar színház budapesti vendégjátékát a magyar elit "féltékenység (+igen, nagyszerűek+) és arrogancia (+de nem idevalósiak+) elegyével fogadta, s Bukarestben ugyanez volt a helyzet. Akár a nomádokat, sehol sem fogadják el őket teljesen".
OLDALTÖRÉS: Az IKSZ megdöbbenve áll Kertész Ákos magatartása előtt
Az IKSZ megdöbbenve áll Kertész Ákos magatartása előtt
Az IKSZ megdöbbenve áll Kertész Ákos magatartása előtt
Az IKSZ megdöbbenve áll Kertész Ákos magatartása előtt
Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) megdöbbenve áll Kertész Ákos író magatartása előtt, aki február 29-én Kanadába távozott, és ott menekültstátuszt kért.
Stágel Bence az IKSZ elnöke, kereszténydemokrata országgyűlési képviselő és Gaal Gergely elnökhelyettes az MTI-hez eljuttatott állásfoglalásában úgy fogalmazott: nem értik az író "mártírkodásának célját". Ezzel a lépésével erősíti korábbi magatartását, amikor saját, magyar hazája megbecsülését az utóbbi időben egyébként is különösen kritikus nemzetközi közvélemény előtt járatta le - közölték.
A kereszténydemokrata politikusok felidézték, hogy az író 2011 augusztusában az Amerikai Népszavában megjelent levelében a magyarságot "genetikailag alattvalónak", a "a második világháború borzalmaiért, a Holocaustért egyedül felelősnek" nevezi, aki "röfög és zabálja a moslékot", "se tanulni, se dolgozni nem tud és nem akar, csak irigyelni, és ha módja van legyilkolni azt, aki munkával, tanulással, innovációval viszi valamire." Véleményük szerint az ilyen kijelentések jogosan vívnák ki bármely nemzet, nemzetiségi vagy vallási csoport, közösség felháborodását, amely ellen megfogalmazzák. Kertész Ákos saját magyar nemzete ellen kelt ki ilyen módon, amivel érthetően nem keltett rokonszenvet jóérzésű honfitársaiban.
Hozzátették: fiatal kereszténydemokrataként úgy gondolják, hogy Kertész Ákosnak nincsen oka csodálkozásra azon, hogy Magyarországon vannak, akik ridegen viselkednek vele, mert ezt saját magatartásával vívta ki. "Aki belerúg a lakótársába, az ne csodálkozzon, ha utána nem hívják meg ebédre" - fogalmaztak, kiemelve: Kertész Ákos ne csodálkozzon, ha a magyarságot súlyosan sértő kijelentései és hazájának nemzetközi szinten való többszöri lejáratása után vannak, akik nem viselkednek vele barátságosan.
A Kossuth-díjas író sajtóirodája vasárnap az MTI-vel azt közölte: Kertész Ákos menekültstátust kért Kanadában. Mint írták, az író ellen az Amerikai Népszavában megjelent cikke után "politikai hecckampány indult, nem csak a Fővárosi Közgyűlésben, ahol megvonták díszpolgári címét, de kormányzati szinten és a parlamentben is". A közleményben idézik Kertész Ákost, aki közölte: döntését nem Magyarország és a magyar nép ellen hozta, hanem "a jelenlegi kurzus miatt kényszerült" erre a lépésre. Hozzáfűzi, reméli, hogy "egy demokratikus és toleráns, emberséges Magyarországra egyszer még visszatérhet".
Kertész Ákos a cikk után, szeptember 2-án az MTI-nek úgy reagált: amit írt, azt az Amerikai Népszavának írta, s véleménye szerint azt itthon nem kérhetik rajta számon. Az író szeptember közepén azonban helyreigazította viták kereszttüzébe került nyílt levelének azt az állítását, amely szerint "a magyar genetikusan alattvaló" volna. Helyreigazítását a következő módon fogalmazta meg: "helyesen ilyen mondat nincs".
A kormány nevében egy interpellációra válaszolva szeptember 12-én Halász János, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára a parlamentben jelezte, hogy Kertész Ákosnak bocsánatot kell kérnie az augusztus végén az Amerikai Népszavában megjelent nyílt levelében írtak miatt, s "amennyiben nem kér bocsánatot, a kormány szemében méltatlanná válik a Kossuth-díjra". Októberben Orbán Viktor miniszterelnök ugyancsak az Országgyűlésben egy kérdésre válaszolva egyebek mellett úgy fogalmazott: kétségkívül lehangolja az embert, ha egy Kossuth-díjas író "rasszista szamárságokkal traktálja a hallgatóságot".
A Fővárosi Közgyűlés tavaly szeptember 21-én visszavonta Kertész Ákos díszpolgári címét.
OLDALTÖRÉS: Menekültstátust kért Kanadában Kertész Ákos
Menekültstátust kért Kanadában Kertész Ákos
Menekültstátust kért Kanadában Kertész Ákos
Menekültstátust kért Kanadában Kertész Ákos
Menekültstátust kért Kanadában Kertész Ákos - közölte a Kossuth-díjas író sajtóirodája vasárnap az MTI-vel.
"A közösségi portálokon megjelent hír igaz. Kertész Ákos író február 29-én Kanadába távozott, és ott menekültstátust kért" - olvasható a közleményben, amelyben azt írják, hogy az író ellen az Amerikai Népszavában megjelent cikke után "politikai hecckampány indult nem csak a Fővárosi Közgyűlésben, ahol megvonták díszpolgári címét, de kormányzati szinten és a parlamentben is".
"A kormánypárti sajtó hajtóvadászatot indított ellene, és nyíltan uszította a szélsőségeseket. Ennek köszönhetően állandó fizikai zaklatásnak, fenyegetettségnek volt kitéve, tettleg is inzultálták, az utcán megtámadták, életét veszélyben érezte" - közölték, hozzátéve, hogy ha egy 80 éves író, akit minden a szülőföldjéhez köt, ilyen elhatározásra jut, és ekkora kockázatot vállal, annak súlyos oka van, az eset pedig "sokat elmond arról az országról is, ahonnan egy írónak bármely írása miatt menekülnie kell".
A közleményben idézik Kertész Ákost, aki közölte: döntését nem Magyarország és a magyar nép ellen hozta, hanem "a jelenlegi kurzus miatt kényszerült" erre a lépésre. Hozzáfűzi, reméli, hogy "egy demokratikus és toleráns, emberséges Magyarországra egyszer még visszatérhet".
Az Amerikai Népszavában tavaly augusztus 29-én megjelent nyílt levélben Kertész Ákos úgy fogalmazott: "a magyar genetikusan alattvaló. József Attila talált mentséget: "ezer éve magával kötve, mint a kéve sunyít, vagy parancsot követ". De ez nem mentség arra, hogy a magyar a legsúlyosabb történelmi bűnökért sem érez egy szikrányi lelkiismeret furdalást, hogy mindent másra hárít, hogy mindig másra mutogat, hogy boldogan dagonyázik a diktatúra pocsolyájában, röfög és zabálja a moslékot, és nem akar tudni róla, hogy le fogják szúrni. Hogy se tanulni, se dolgozni nem tud és nem akar, csak irigyelni, és ha módja van legyilkolni azt, aki munkával, tanulással, innovációval viszi valamire. Ma már a második világháború borzalmaiért, a Holocaustért egyedül a magyar a felelős, mert a magyar nép az (a német néppel ellentétben), amelyik se be nem vallotta, meg nem gyónta a bűneit, se töredelmes bűnbánatot nem tanúsított, se meg nem fogadta, hogy soha többé, se bűnbocsánatért nem esdekelt. Így aztán nem is kapott soha föloldozást!"
Kertész Ákos szeptember 2-án az MTI-nek úgy reagált: amit írt, azt az Amerikai Népszavának írta, s véleménye szerint azt itthon nem kérhetik rajta számon.
Az író szeptember közepén azonban helyreigazította viták kereszttüzébe került nyílt levelének azt az állítását, amely szerint "a magyar genetikusan alattvaló" volna. Helyreigazítását a következő módon fogalmazta meg: "helyesen ilyen mondat nincs".
A kormány nevében egy interpellációra válaszolva szeptember 12-én Halász János, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára a parlamentben jelezte, hogy Kertész Ákosnak bocsánatot kell kérnie az augusztus végén az Amerikai Népszavában megjelent nyílt levelében írtak miatt, s "amennyiben nem kér bocsánatot, a kormány szemében méltatlanná válik a Kossuth-díjra". Októberben Orbán Viktor miniszterelnök ugyancsak az Országgyűlésben egy kérdésre válaszolva egyebek mellett úgy fogalmazott: kétségkívül lehangolja az embert, ha egy Kossuth-díjas író "rasszista szamárságokkal traktálja a hallgatóságot".
A Fővárosi Közgyűlés tavaly szeptember 21-én visszavonta Kertész Ákos díszpolgári címét.
