Olvasó

2010.11.03. 17:30

Nem mind mangalica, ami annak látszik

Mangalica: hitek és tévhitek fajtaügyben címmel megjelent írásunkra reagált Hajdár Lászlóné Letenyéről.

Az Olvasó

A cikkben többek közt az szerepel, hogy az „azonos takarmányon” tartott mangalicasertés húsa nem egészségesebb az egyéb húsfajtákénál. Ezt valóban több tudományos kutatás igazolja. De mi a helyzet a „nem azonos takarmányon” nevelt sertésekkel? Ez az érem másik oldala. Ugyancsak tudományos kutatások igazolják azt is, hogy az eltérő takarmányozás változást eredményez a húsok zsírsavösszetételében. A legelőn tartással, makkoltatással, szabad életformával egyrészt az állatok életéből kizárjuk a stresszt, másrészt a húsukba beépül az a sok tápanyag, amit így magukhoz vesznek, lényegesen kevesebb „mesterségesen” termelt takarmányt igényelve.

A gyógynövények, gumók és rovarok, az erdőben található növények mind szerepet játszanak a húsminőségük kialakításában. Le merem írni, hogy a legeltetésre alapozott, hozamfokozóktól mentes, megfelelő takarmánynyal nevelt mangalica húsa és zsírja nemcsak kifejezetten ízletesebb, de sokkal egészségesebb is, mint a nagyüzemi húshibrid fajtáé. Ehhez hozzátartozik, hogy a legelőn tartás nem egyenlő a szabadtartással. Sokan szabadtartásnak nevezik, amikor az állatok számára kifutót biztosítanak némi szabadban való mozgáshoz.

Ebben az esetben azonban nincs legelhető növény, nincs természetes táplálék, hiszen kis területen a mangalicák minden növényt kipusztítanak. Egy darab mangalica legelőigénye minimum 500 négyzetméter. Igaz viszont, hogy a szabad levegő – legelő nélkül is – jót tesz az állatnak, hiszen így a napfény hatására több D-vitamin épül be a szervezetébe. A mangalica ellenálló fajta, genetikailag könnyen viseli az időjárás okozta szélsőséges körülményeket, a legelőn való mozgás hozzásegíti a megfelelő zsírbeépülést, így húsa nagyon ízletes és kiválóan alkalmas érlelt áruk készítésére. Ez a mangalica igazi értéke, mely tulajdonságokkal a húshibrid sertés nem is vetekedhet. Hazánk mangalicaállománya növekvőben van.

Jelen helyzetben nem hiszem, hogy félnünk kellene a mangalicák kihalásától, ezt a MAOE, mint fajtafenntartó egyesület is figyelemmel kíséri. Egyre többen fantáziát látnak a mangalica tartásában – vagy a vele való kereskedésben –, mivel kuriózum, és így a fogyasztó piac jelentős felárat hajlandó fizetni érte. Ez sajnos oda vezet, hogy a nagy profit reményében ellenőrizetlenül keresztezik, és intenzíven hizlalják a mangalicát. Ezek az „üzletemberek” visszaélnek a mangalica nevével és félrevezetik a fogyasztókat. A kutatási eredményeket alaptalanul saját javukra kívánják fordítani.

A fentiekből látszik, hogy a hússertés és a mangalica közötti különbség jellegét tekintve óriási, de mangalica és mangalica között is nagy különbségek lehetnek. Ennek ellenére mindenkit arra biztatok bátran vásároljon és fogyaszszon mangalicát, de ha nem csupán kulináris élvezetre vágyik, hanem tudatosan, egészsége megőrzésének szándékával kívánja fogyasztani, akkor saját szemével győződjön meg a tartási és takarmányozási körülményekről. Ne hagyják magukat becsapni, jelentős felárat csak akkor fizessenek érte, ha személyes meggyőződéseik alátámasztják a minőségi követelményeket!

Címkék#mangalica

Ezek is érdekelhetik