London - zalaegerszegi szemmel

A 2009/2010-es tanév AJTP-s kirándulásait figyelembe véve az idei angliai kirándulás volt mindannyiunk számára a fénypont. Nagyon sok meghatározó élménnyel gazdagodtunk a kirándulás ideje alatt, amire valószínűleg az Arany János Tehetséggondozó Program keretein kívül nem lett volna lehetőségünk. Rengeteg nevezetességet megtekintettünk Londonban és London környékén, az elején persze még nem is sejtettük mi vár ránk.

A zalaegerszegi Városi Középiskolai Kollégium Teleki Blanka Székhelykollégiumában gyülekeztünk március 31-én hajnalban és innen indultunk busszal a ferihegyi repülőtérre. Az utazás megkezdésekor persze még nyoma sem volt fáradtságnak, inkább izgatottan vártuk az indulást, de persze később, valószínűleg a hajnali óráknak köszönhetően, nagyon sokan egyik pillanatról a másikra elaludtunk. 5 óra körül érkeztünk meg Ferihegyre és az előcsarnokba lépés után izgatottan vártuk, vajon milyen lesz majd a repülőút, hisz nagyon sokan közülünk még soha nem repültek.
Előtte persze az úgynevezett „csekkolás”, a poggyászok és az úti okmányok ellenőrzése következett.

A „check-in” után jött az egyik legviccesebb része az útnak. A biztonsági ellenőrzéskor a fémdetektor számtalan társunknál jelzett, akiknél pedig nem, azok persze jót nevettek a többieken és különböző tréfás viccek szereplőiként állították be őket. Sajnos több mint két órát kellett várakozni a megérkezéstől a repülés kezdetéig, de tudtuk, hogy minden ellenőrzés a mi biztonságunk érdekében történik. Lassan de biztosan mindenki felszállt a repülőre és bár odakint végig eső ostromolta a kifutópályát, rendkívül kellemes érzés volt a felhők fölé emelkedni.

OLDALTÖRÉS: Megérkezés Londonba

A repülőút egyszerre volt izgalommal és egy csipetnyi félelemmel teli. Sokan a leszállástól tartottunk, de végül is szerencsésen megérkeztünk és már önmagában ez a tény, hogy mindenki épségben földet ért, kárpótolta a csoportot az összes fáradtságért és várakozásért.

A repülőút egyszerre volt izgalommal és egy csipetnyi félelemmel teli. Sokan a leszállástól tartottunk, de végül is szerencsésen megérkeztünk és már önmagában ez a tény, hogy mindenki épségben földet ért, kárpótolta a csoportot az összes fáradtságért és várakozásért.

A repülőút egyszerre volt izgalommal és egy csipetnyi félelemmel teli. Sokan a leszállástól tartottunk, de végül is szerencsésen megérkeztünk és már önmagában ez a tény, hogy mindenki épségben földet ért, kárpótolta a csoportot az összes fáradtságért és várakozásért.

London egyik forgalmas repterére, a Gatwick repülőtérre érkeztünk meg kora reggel, majd egy közel fél napos londoni városnézés következett autóbusszal, mielőtt elfoglaltuk volna a szálláshelyünket. Számos nevezetesség előtt elhaladtunk, így a St. James Park, Lovasgárdisták Laktanyája, és néhány helyen meg is álltunk, hogy körbenézzünk. Nagy szerencsénkre éppen őrségváltás volt a Buckingham palota előtt, amit szívesen végignézett mindenki a csoportból.

Ebéd után elfoglaltuk a szálláshelyünket, majd gyalogos városnézésre indultunk, hogy megtekintsük a Szent Pálról elnevezett katedrálist, és jártunk a Trafalgar téren is. Este mindegyikünk őszinte örömére a jól megérdemelt vacsora és a pihenés következett.

Másnap reggel szinte kérlelt minket az ágy „gyere aludj még egy kicsit”, de sajnos nem lehetett, indult a második nap programja. Megtekintettük többek közt a Westminster apátságot és a Southwark katedrálist. Az új Millennium gyaloghídon átsétáltunk a Temzén, ahol Shakespeare Globe színházát és a Modern Tate Múzeumot láttuk. A Tower of London látogatására délután került sor, rengeteg élménnyel és legfőképpen rengeteg történelmi tudással, tapasztalattal lettünk gazdagabbak. Este, mivel már nem voltunk annyira álmosak, feltérképeztük a szállodánk környékét, a viktoriánus stílusban épült épületeket, majdnem az egész városrészt.

OLDALTÖRÉS: Windsor és Greenwich

Másnap ellátogattunk Windsorba, ahol a királyi család egyik legfontosabb rezidenciája található. A kisváros XVII-XVIII. században épült házai megnyugtató érzéseket keltettek bennünk. A felhúzott angol lobogóból következtettünk arra, hogy látogatásunk ideje alatt valószínűleg a palotában tartózkodott a királynő, II. Erzsébet is. Windsorban közös fényképeket készítettünk egy őrhelyén álló egyenruhás katonával és megtekintettük a királyi palotát.

Másnap ellátogattunk Windsorba, ahol a királyi család egyik legfontosabb rezidenciája található. A kisváros XVII-XVIII. században épült házai megnyugtató érzéseket keltettek bennünk. A felhúzott angol lobogóból következtettünk arra, hogy látogatásunk ideje alatt valószínűleg a palotában tartózkodott a királynő, II. Erzsébet is. Windsorban közös fényképeket készítettünk egy őrhelyén álló egyenruhás katonával és megtekintettük a királyi palotát.

Másnap ellátogattunk Windsorba, ahol a királyi család egyik legfontosabb rezidenciája található. A kisváros XVII-XVIII. században épült házai megnyugtató érzéseket keltettek bennünk. A felhúzott angol lobogóból következtettünk arra, hogy látogatásunk ideje alatt valószínűleg a palotában tartózkodott a királynő, II. Erzsébet is. Windsorban közös fényképeket készítettünk egy őrhelyén álló egyenruhás katonával és megtekintettük a királyi palotát.

Délután a Madame Tussaud panoptikumot néztük meg, ahol nagyon sokat fotóztunk és sokat nevettünk. A sztárokkal készült „közös” fényképeken azóta is jókat derülünk. Ezután következett a felejthetetlen London Eye, a londoni óriáskerék, amire még szakadó esőben szálltunk fel, de amikor leszálltunk már ragyogóan sütött a nap. Tényleg felejthetetlen volt és maradt az élmény, amikor szinte egész London a lábaink előtt, pontosabban „alatt” hevert.

Április negyedike volt az utolsó teljes napunk Angliában. Ellátogattunk kisvasúttal Greenwich-be, ahol megtekintettük a National Maritime Múzeumot és felmentünk a Királyi Obszervatóriumba. Itt van a keleti, és nyugati félgömb határa., ahol a híres „0” (nulla) hosszúsági fok található. Élményt élményre halmozva innen hajóval tettük meg az utat a Temzén a British Múzeumig, ami a világ egyik leghíresebb és legnagyobb múzeuma. Rengeteg látnivaló és érdekesség fogadott minket, ez volt az egyik legtartalmasabb délutánunk.

Másnap délelőtt utolsó programként a Természettudományi Múzeumot tekintettük meg, megebédeltünk, majd egyből indultunk a repülőtérre. A hazafelé tartó út jóval gyorsabbnak tűnt, mint odafelé, valószínűleg sokkal felszabadultabbak voltunk már akkor, nem is beszélve a Zalaegerszegre tartó buszozásról.

Ez a felszabadultság természetesen azoknak a felejthetetlen élményeknek volt köszönhető, ami ez alatt az öt nap alatt ért minket Londonban. Piros telefonfülke, piros postaláda, piros emeletes buszok, nagy fekete taxik, fish and chips és megannyi maradandó élmény, amik nem maradhatnak ki egy londoni kirándulásból.

Beküldte:  Kulcsár László, Városi Középiskolai Kollégium Kovács Károly Tagkollégium