Adóazonosító, felhatalmazás nélkül

1. A kitöltendő ívben a támogatást kérőnek meg kell adnia adóazonosító számát. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény felsorolja, milyen feladatok meghatározásánál kérheti az államkincstár az állampolgárok adóazonosító számát. Ebbe a körbe a gázártámogatás elbírálása nem tartozik bele, következésképpen az államkincstár törvényi felhatalmazás nélkül kéri az adóazonosító jelet a kérelmezőktől.

2. Az igénylőlapon kérik az ügyfélazonosító számát, hivatkozási számát, a mérő gyári számát, a fogyasztási hely azonosító számát, a szerződés számát. Továbbá mellékelni kell a legutolsó hónap számlájának a másolatát. Nos, ezen adatok kérése törvénysértő. Ugyanis valamennyi nevezett szám, valamint a közüzemi számla teljes tartalma a személyes adatok védelméről szóló 1992. évi LXIII. törvény alapján személyes adat. Éppen ezért a közüzemi számla tartalma is kizárólag a kiállítójára, valamint a címzettjére tartozik, harmadik félre - ez esetben az államkincstárra - nem.

A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény alapján személyes adat tekintetében az ügyfelet nyilatkozattételre, adatszolgáltatásra csak törvényi felhatalmazás alapján lehet kötelezni. A személyes adatok védelméről szóló 1992. évi - már említett - törvény alapján személyes adat akkor kérhető, ha azt törvény elrendeli. Sőt, a személyes adatok kezelésére való felhatalmazásról is törvénynek kell rendelkezni. Márpedig az államkincstárat semmilyen törvény nem hatalmazta fel azoknak a személyes adatok kérésére, kezelésére, amelyeket az igénylőlapon kért. Mindebből következik, hogy az államkincstár törvényes keretek hiányában egyetlenegy támogatást kérőtől sem kérhetné az igénylőlapon feltüntetett adatokat, a számlamásolatról nem is beszélve. De az adatszolgáltatás nem tekinthető önkéntesnek sem, hiszen ez a támogatás feltétele. Ez pedig pressziógyakorlás, ami szintén törvénytelen. Ugyanakkor az ügyféli önkéntesség a törvényi szabályozást nem helyettesítheti, nem pótolja.

3. Komoly adatvédelmi törvényességi aggályokat vet fel a gázártámogatási jogosultságnak az APEH általi ellenőrzése is. Ugyanis az államkincstár törvényi felhatalmazás hiányában nem szolgáltathatja ki az igénylőlapon feltüntetett adatokat az APEH-nek. Ebből viszont az következik, hogy az így kapott adatok alapján történő APEH-ellenőrzés is törvénytelen.

Kérdezem: milyen alapon várja el az állam az állampolgároktól a jogkövető magatartást, ha ő maga sem tartja be a törvényeket?

2. Az igénylőlapon kérik az ügyfélazonosító számát, hivatkozási számát, a mérő gyári számát, a fogyasztási hely azonosító számát, a szerződés számát. Továbbá mellékelni kell a legutolsó hónap számlájának a másolatát. Nos, ezen adatok kérése törvénysértő. Ugyanis valamennyi nevezett szám, valamint a közüzemi számla teljes tartalma a személyes adatok védelméről szóló 1992. évi LXIII. törvény alapján személyes adat. Éppen ezért a közüzemi számla tartalma is kizárólag a kiállítójára, valamint a címzettjére tartozik, harmadik félre - ez esetben az államkincstárra - nem.

A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény alapján személyes adat tekintetében az ügyfelet nyilatkozattételre, adatszolgáltatásra csak törvényi felhatalmazás alapján lehet kötelezni. A személyes adatok védelméről szóló 1992. évi - már említett - törvény alapján személyes adat akkor kérhető, ha azt törvény elrendeli. Sőt, a személyes adatok kezelésére való felhatalmazásról is törvénynek kell rendelkezni. Márpedig az államkincstárat semmilyen törvény nem hatalmazta fel azoknak a személyes adatok kérésére, kezelésére, amelyeket az igénylőlapon kért. Mindebből következik, hogy az államkincstár törvényes keretek hiányában egyetlenegy támogatást kérőtől sem kérhetné az igénylőlapon feltüntetett adatokat, a számlamásolatról nem is beszélve. De az adatszolgáltatás nem tekinthető önkéntesnek sem, hiszen ez a támogatás feltétele. Ez pedig pressziógyakorlás, ami szintén törvénytelen. Ugyanakkor az ügyféli önkéntesség a törvényi szabályozást nem helyettesítheti, nem pótolja.

3. Komoly adatvédelmi törvényességi aggályokat vet fel a gázártámogatási jogosultságnak az APEH általi ellenőrzése is. Ugyanis az államkincstár törvényi felhatalmazás hiányában nem szolgáltathatja ki az igénylőlapon feltüntetett adatokat az APEH-nek. Ebből viszont az következik, hogy az így kapott adatok alapján történő APEH-ellenőrzés is törvénytelen.

Kérdezem: milyen alapon várja el az állam az állampolgároktól a jogkövető magatartást, ha ő maga sem tartja be a törvényeket?

2. Az igénylőlapon kérik az ügyfélazonosító számát, hivatkozási számát, a mérő gyári számát, a fogyasztási hely azonosító számát, a szerződés számát. Továbbá mellékelni kell a legutolsó hónap számlájának a másolatát. Nos, ezen adatok kérése törvénysértő. Ugyanis valamennyi nevezett szám, valamint a közüzemi számla teljes tartalma a személyes adatok védelméről szóló 1992. évi LXIII. törvény alapján személyes adat. Éppen ezért a közüzemi számla tartalma is kizárólag a kiállítójára, valamint a címzettjére tartozik, harmadik félre - ez esetben az államkincstárra - nem.

A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény alapján személyes adat tekintetében az ügyfelet nyilatkozattételre, adatszolgáltatásra csak törvényi felhatalmazás alapján lehet kötelezni. A személyes adatok védelméről szóló 1992. évi - már említett - törvény alapján személyes adat akkor kérhető, ha azt törvény elrendeli. Sőt, a személyes adatok kezelésére való felhatalmazásról is törvénynek kell rendelkezni. Márpedig az államkincstárat semmilyen törvény nem hatalmazta fel azoknak a személyes adatok kérésére, kezelésére, amelyeket az igénylőlapon kért. Mindebből következik, hogy az államkincstár törvényes keretek hiányában egyetlenegy támogatást kérőtől sem kérhetné az igénylőlapon feltüntetett adatokat, a számlamásolatról nem is beszélve. De az adatszolgáltatás nem tekinthető önkéntesnek sem, hiszen ez a támogatás feltétele. Ez pedig pressziógyakorlás, ami szintén törvénytelen. Ugyanakkor az ügyféli önkéntesség a törvényi szabályozást nem helyettesítheti, nem pótolja.

3. Komoly adatvédelmi törvényességi aggályokat vet fel a gázártámogatási jogosultságnak az APEH általi ellenőrzése is. Ugyanis az államkincstár törvényi felhatalmazás hiányában nem szolgáltathatja ki az igénylőlapon feltüntetett adatokat az APEH-nek. Ebből viszont az következik, hogy az így kapott adatok alapján történő APEH-ellenőrzés is törvénytelen.

Kérdezem: milyen alapon várja el az állam az állampolgároktól a jogkövető magatartást, ha ő maga sem tartja be a törvényeket?

A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény alapján személyes adat tekintetében az ügyfelet nyilatkozattételre, adatszolgáltatásra csak törvényi felhatalmazás alapján lehet kötelezni. A személyes adatok védelméről szóló 1992. évi - már említett - törvény alapján személyes adat akkor kérhető, ha azt törvény elrendeli. Sőt, a személyes adatok kezelésére való felhatalmazásról is törvénynek kell rendelkezni. Márpedig az államkincstárat semmilyen törvény nem hatalmazta fel azoknak a személyes adatok kérésére, kezelésére, amelyeket az igénylőlapon kért. Mindebből következik, hogy az államkincstár törvényes keretek hiányában egyetlenegy támogatást kérőtől sem kérhetné az igénylőlapon feltüntetett adatokat, a számlamásolatról nem is beszélve. De az adatszolgáltatás nem tekinthető önkéntesnek sem, hiszen ez a támogatás feltétele. Ez pedig pressziógyakorlás, ami szintén törvénytelen. Ugyanakkor az ügyféli önkéntesség a törvényi szabályozást nem helyettesítheti, nem pótolja.

3. Komoly adatvédelmi törvényességi aggályokat vet fel a gázártámogatási jogosultságnak az APEH általi ellenőrzése is. Ugyanis az államkincstár törvényi felhatalmazás hiányában nem szolgáltathatja ki az igénylőlapon feltüntetett adatokat az APEH-nek. Ebből viszont az következik, hogy az így kapott adatok alapján történő APEH-ellenőrzés is törvénytelen.

Kérdezem: milyen alapon várja el az állam az állampolgároktól a jogkövető magatartást, ha ő maga sem tartja be a törvényeket?

A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény alapján személyes adat tekintetében az ügyfelet nyilatkozattételre, adatszolgáltatásra csak törvényi felhatalmazás alapján lehet kötelezni. A személyes adatok védelméről szóló 1992. évi - már említett - törvény alapján személyes adat akkor kérhető, ha azt törvény elrendeli. Sőt, a személyes adatok kezelésére való felhatalmazásról is törvénynek kell rendelkezni. Márpedig az államkincstárat semmilyen törvény nem hatalmazta fel azoknak a személyes adatok kérésére, kezelésére, amelyeket az igénylőlapon kért. Mindebből következik, hogy az államkincstár törvényes keretek hiányában egyetlenegy támogatást kérőtől sem kérhetné az igénylőlapon feltüntetett adatokat, a számlamásolatról nem is beszélve. De az adatszolgáltatás nem tekinthető önkéntesnek sem, hiszen ez a támogatás feltétele. Ez pedig pressziógyakorlás, ami szintén törvénytelen. Ugyanakkor az ügyféli önkéntesség a törvényi szabályozást nem helyettesítheti, nem pótolja.

3. Komoly adatvédelmi törvényességi aggályokat vet fel a gázártámogatási jogosultságnak az APEH általi ellenőrzése is. Ugyanis az államkincstár törvényi felhatalmazás hiányában nem szolgáltathatja ki az igénylőlapon feltüntetett adatokat az APEH-nek. Ebből viszont az következik, hogy az így kapott adatok alapján történő APEH-ellenőrzés is törvénytelen.

Kérdezem: milyen alapon várja el az állam az állampolgároktól a jogkövető magatartást, ha ő maga sem tartja be a törvényeket?

3. Komoly adatvédelmi törvényességi aggályokat vet fel a gázártámogatási jogosultságnak az APEH általi ellenőrzése is. Ugyanis az államkincstár törvényi felhatalmazás hiányában nem szolgáltathatja ki az igénylőlapon feltüntetett adatokat az APEH-nek. Ebből viszont az következik, hogy az így kapott adatok alapján történő APEH-ellenőrzés is törvénytelen.

Kérdezem: milyen alapon várja el az állam az állampolgároktól a jogkövető magatartást, ha ő maga sem tartja be a törvényeket?

3. Komoly adatvédelmi törvényességi aggályokat vet fel a gázártámogatási jogosultságnak az APEH általi ellenőrzése is. Ugyanis az államkincstár törvényi felhatalmazás hiányában nem szolgáltathatja ki az igénylőlapon feltüntetett adatokat az APEH-nek. Ebből viszont az következik, hogy az így kapott adatok alapján történő APEH-ellenőrzés is törvénytelen.

Kérdezem: milyen alapon várja el az állam az állampolgároktól a jogkövető magatartást, ha ő maga sem tartja be a törvényeket?

Kérdezem: milyen alapon várja el az állam az állampolgároktól a jogkövető magatartást, ha ő maga sem tartja be a törvényeket?

Kérdezem: milyen alapon várja el az állam az állampolgároktól a jogkövető magatartást, ha ő maga sem tartja be a törvényeket?