Tágasabb otthonunkról - Czakó Balázs Nagykutas szépségeit kapta lencsevégre

Aki azért vált hamar ismertté a fotós körökben és a szép, izgalmas, különleges képeket kedvelők között, mert tágabb otthonunk, a Föld, sőt, Tejút, azaz a csillagos ég és a Nap megszállott fényképezője ma már a National Geographic (NatGeo) című nemzetközi magazinban is gyakorta szerepel. A nap képe, a hónap képe rovatban aratott sikerei után legutóbb a hullócsillagokról (A Tejút s a Perseidák) idén augusztus 12-én, a bogyiszlói tölgyesben készített felvétele megnyerte a lap olvasóinak szavazását. (Két óra alatt 116 felvétel készült a meteorhullásról.)

Pedig alig három éve kapott rá a fotózásra az édesapja nyomdokain járó a harmincas férfi, igaz, komolyan vette a dolgot, sokat olvasott, képezte magát. Természetesen a természetfotózás áll legközelebb hozzá, ami a változékony idő miatt kihívásokkal terhelt válfaja a fényképezésnek.

Az ifjú fotográfus kezében a nagykutasiaknak ajándékozott képpel. A napnyugtát Fadd-Domboriban látta az objektívével. Fotó: Katona Tibor

Azt mondják, az első tízezer kép csak rossz lehet, én is belefutottam jópár hibába, mire megtanultam az alapokat mondta Balázs, aki szombaton délidőben a kedvünkért tartott némi pihenőt Nagykutason. Maróti Károly és Diószegi Erzsébet segítségével akkorra már megjárta a határt, az alkonyat, a napfelkelte, a lovas kocsikázás, az almás jó fényei a gépében pihentek. Mindezt azért vállalta, hogy a községi remények szerint legyen Nagykutasnak saját naptára, a település képeivel, méghozzá olyanokkal, amiket csak az idegen, ám kitűnő szem láthat meg az általuk ismert utcák, dombhátak,házak között.

Vulkánkitörést szeretnék villámmal válaszolta a kalandkeresők egyértelműségével, amikor azt kérdeztem, mi a leghőbb fotóvágya. Nem lehetetlen, volt már, akinek sikerült. Múltkor is szerencsém volt, szép viharfelhők gomolyogtak, amikor kiléptem a munkahelyem ajtaján, gondoltam, két épület közé pont kéne nekem egy villám. Egy percen belül meg is jött.

Nem állítja, hogy Jodie Fosterként ered a viharok középpontjába, de üldözött már pár festőien zordon zivatart.

- Amikor láttam a Viharvadászok című filmet, még nem tudtam, hogy engem is beszippant ez a szenvedély. Imád a kék órában fotózni, a naplemente és napfelkelte előtti-utáni pillanatokban.

Tavaly januárban az a kép keltette fel a NatGeo érdeklődését, amelynek a Duna-parti helyszínét a húga autójával közelített meg hajnalban. A kocsi elakadt a sárban, de muszáj volt otthagyni, a látvány ugyanis nincs tekintettel a fotós nyűgeire. (Emlékszünk csalódásos az izlandi napfogyatkozásra...borús időben.)

Karácsonyra balatonfüredi napkelte képét ajándékozta Nagykutas könyvtárának, most sem jött üres kézzel: vászonra kasírozott fotográfiáján szintén a Nap fénye és a felhők játéka okoz esztétikai élményt.