Vita a gondokról

A Bogdán János közösségi házban rendezett fórumon a cigányság vezetői mellett Nagykanizsa önkormányzata, a város cégei, intézményei, valamint a rendőrség és civil szervezetek képviselői vettek részt. A megbeszélésen elsőként Teleki László CKÖ-elnök köszöntötte a jelenlévőket, szólva a cigány kisebbségi önkormányzat rendőrséggel közös programjairól.Ezt követően a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság nevében Németh József alezredes, majd Cseresnyés Péter, Nagykanizsa polgármestere hangsúlyozta: a konferencia célja az legyen, hogy minél több embernek megadják az előrelépés lehetőségét, illetve minél nagyobb számban bevonják őket azok körébe, akik esélyhez kívánnak jutni - tehát motiválni kell őket.

A kerekasztal-beszélgetést moderáló Kardos Ferenc, a Halis István Városi Könyvár igazgatóhelyettese vitaindítójában beszélt a képzés és a foglalkoztatás problematikájáról, a roma közösségek szegénységéről és lakhatási gondjairól, de fölvetette a cigányság bűnözéssel kapcsolatos megítélésének ügyét is - kiemelve: nem igazak az általánosító állítások, nem minden cigány bűnöző, alulképzett és szegény.Cseresnyés Péter reagálásában arra hívta fel a figyelmet: fontos a megítélés kérdése, s ebben a társadalom vezetői sok eredményt érhetnek el.


A polgármester kijelentette: nem szabad megkülönböztetni egyik embert a másiktól, hazánkban ugyanúgy magyar mindenki.Pölöskei János, a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ nagykanizsai kirendeltségének vezetője hangsúlyozta: mindenkin próbálnak segíteni, számukra nem létezik roma vagy nem roma . Kizárólag a képzések kapcsán kérik meg ügyfeleiket, hogy nyilatkozzanak roma mivoltukról - uniós támogatások kapcsán - s az arányuk meghaladta a 20 százalékot. Balogh László önkormányzati képviselő határozottságot és fokozottabb őszinteséget tartott kívánatosnak a roma politikában, s úgy vélte: egyházak nélkül nincs cigány felzárkózás.

Orsós Vendel cigány kisebbségi képviselő hangsúlyozva, hogy magát a legnagyobb cigánynak tartja Kanizsán, már a névváltoztatáson gondolkozik keserű tapasztalatai miatt. Gettósodásról szólva jelezte: nevezzék szegregátumnak a Ligetvárost, de mindenképpen tény, hogy arányaiban egyre több cigány él ott. Kámán László, a Nagykanizsa Vagyongazdálkodási és Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója elmondta: 192 lakással rendelkeznek az ominózus területen, s a lakók több mint 50 százaléka roma. Göncz Ferenc, a Thúry György SZKI igazgatója arról beszélt: tapasztalataik szerint roma tanulóik nagyon nehezen találnak maguknak munkahelyet. Etler Ottó önkormányzati képviselő úgy vélte: a vállalkozókat is be lehet vonni a felzárkóztatási programba, személy szerint felajánlotta: a legjobb kémikus roma tanulónak színházbérletet vásárol.


Önszerveződésben látják a megoldást
A beszélgetés során számos alkalommal előkerült a Ligetvárosnak nevezett Csengery utca 117. környéke. Mint elhangzott, a szegregátumként is nyilvántartott terület lakói tönkretették a játszóteret, a kommunális szemétszállítás terén is óriási problémák vannak. A megoldást a jelenlévők az önszerveződésben látták, szerintük az embereket segíteni kell abban, hogy a különböző szervezetekkel szoros kapcsolatba kerüljenek.