2015.01.02. 18:02
A templom és a rezsije - Az egyház működtetése bizony, pénzbe is kerül
Nagykanizsa - Nemrég azt kérte a hívektől a kiskanizsai Sarlós Boldogasszony Plébánia plébánosa, dr. Páhy János, hogy amennyiben lehet, fizessék be az egyházfenntartói hozzájárulást, másként nehézségekbe ütközhet akár a plébániai munkatársak bérének utalása is. Nos, mint a többi egyház képviselőitől megtudtuk, a probléma nem egyedi.
– Előrebocsátom, hogy nem kötelezően fizetendő, hanem önkéntes adományról van szó, amire azért van szükségünk, mert nekünk is kell rezsit fizetnünk, és vannak munkatársaink is, akiknek nyilván, a bérköltsége kiadásként jelenik meg a büdzsénkben – hallottuk dr. Páhy Jánostól. – Most viszont úgy láttuk, hogy a bevétel és a kiadás nem fedi egymást, ezért kértük a híveket arra, hogy aki még nem fizette be az egyházfenntartási hozzájárulást (közismert nevén egyházadót), az tegye ezt meg.
– Végül azonban mindent mérlegelve úgy döntött az egyházközség képviselő-testülete, hogy inkább megemeli a hozzájárulás mértékét, biztos, ami biztos. Ez azt jelenti, hogy évi 2000 forintról 3 ezerre nőtt a személyenkénti, illetve 3 ezerről 4 ezerre a családonkénti adomány összege. Ugyanis úgy érzékeltük, hogy ha változatlanul hagyjuk az „egyházadó" mértékét, mindig lesz lyuk a büdzsén – folytatta.
Dr. Páhy János hozzátette: igaz, hogy perselyadományt is gyűjtenek, de az központi célokat, illetve jótékonyságot szolgál. A püspökségtől pedig csak az adók egy százalékának felajánlásából származó, a plébániára eső összeget kapják meg, ami körülbelül másfél hónap fenntartási költségeit fedezi. A többit a plébániának kell előteremteni.
Fliszár Károly a karácsonyi éjféli misén. A főesperes úgy véli, mindenkinek megalázó, ha visszamenőleg kell kérni az egyházfenntartói járulék befizetését egy-egy temetés bejelentése alkalmával. Fotó: Szakony Attila
Fliszár Károlytól, a Jézus Szíve Plébánia plébános-főesperesétől megtudtuk: náluk a hívek 10 százaléka se fizeti rendszeresen a hozzájárulást.
– Papíron 25 ezer ember tartozik hozzánk, ehhez képest az évi, személyenként értendő 2500 forintot mindössze kétezren fizetik be – mondta. – Persze, rengeteg segítséget kaptunk híveinktől az elmúlt években a fejlesztéseinkhez, köszönet érte. De valamiből ugye, működni is kell. Erre való az a bizonyos „egyházadó". Sajnos azonban, sokan úgy gondolkodnak, hogy ha kell a pap, csak „leakasztjuk", aztán el van felejtve. Megalázó, amikor eljönnek temetést jelenteni és azt kell kérnünk, hogy hát akkor valamennyit visszamenőleg rendezzenek az elmaradt hozzájárulásból.
Hella Ferenc nagykanizsai református lelkész úgy véli: a probléma gyökere az, hogy miután nem kötelező, az emberek egyszerűen elfelejtik befizetni ezt a pénzt. Viszont ha finoman, nem tolakodóan figyelmeztetik őket az elmaradásra, megteszik, ami elvárható tőlük.
– A hozzájárulás javasolt mértéke nálunk a jövedelem egy százaléka, illetve minimum évi 7500 forint az aktív korúaknak, a nyugdíjasoknak pedig 5000 forint – mondta. – Van lehetőség a havi részletekben történő fizetésre is. Kimutatásaink szerint 1500-1600 hívőnknek körülbelül a negyede fizeti rendszeresen a hozzájárulást. Mi minden évben körlevelet küldünk ki, amiben beszámolunk az év fontos történéseiről, fejlesztéseiről és udvariasan felhívjuk a figyelmet az „egyházadó" befizetésére. Erre általában megmozdulnak az emberek – ám e levél hiányában tapasztalataink szerint kevesebb a befizetés.
Deme Dávid evangélikus lelkész, helyettes esperes tapasztalatai szerint a Nagykanizsa és Környéke Evangélikus Társegyházközségben alapvetően nincs gond a fizetési morállal.
– Összességében nincs nagy elmaradás a befizetésekkel, ami számomra azt jelenti, hogy fontos a híveknek az egyházuk és megvan bennük a belső késztetés, hogy Krisztus ügyét anyagiakkal is támogassák – jelentette ki.
