Vezetés ködben – Nem érzékelhető reálisan a sebesség

A legelső, amit mérlegelni kell, és ez igaz minden szélsőséges időjárási helyzetre: biztos, hogy most autóba kell ülni? Érdemes inkább elhalasztani az utazást, de mindenképpen jelentősen több időt szánni rá, ha mégis menni kell. Persze előre gyakran nem lehet kiszámítani az időjárást, és nem tudjuk elkerülni a ködös szakaszt. A köd különösen a lakott területen kívül veszélyes, ahol a páraréteg olykor átláthatatlan, és a jármű vezetője nem tudhatja, milyen akadályok jelennek meg előtte – különösen éjjel. Ezért számoljunk az úttesten gyalogos, kerékpáros, vagy lassú jármű felbukkanásával, meghibásodott járművel is, mert észlelhetőségük a ködben jelentősen korlátozódik. Lakott területen belül valamivel könnyebb a helyzet, mert a közvilágítás fénye részben áttöri a ködöt, a járművek által keltett légmozgás is javít némileg a láthatóságon.

A biztonságos közlekedés alapja ködben (is), hogy a világító és fényjelző berendezések tökéletesen működjenek. A másik betartandó szabály: mérsékeljük a tempót a belátható távolsághoz igazodva, és számítsunk arra is, hogy a lecsapódó pára miatt az út felülete csúszóssá válhat. Vegyük figyelembe, ha nincs mihez viszonyítani, könnyen előfordulhat, hogy nem érzékeljük reálisan a sebességünket, ezért gyakrabban pillantsunk a műszerfalra. A lassúbb haladás mellett nagyon fontos a követési távolság növelése, mert igen nehéz megbecsülni ennek biztonságos mértékét ködben. Kényelmesnek tűnhet ugyan, de veszélyes szorosan követni az előttünk haladót, mert a váratlan fékezését nehéz kivédeni. A szakértők azt tanácsolják, hogy a követési távolság legalább akkora legyen, mint amennyit az adott sebességgel haladva járművünk két másodperc alatt megtesz.

Ködben mondjunk le az előzésről! Vegyük fel a sorban haladók tempóját, és figyeljünk a követési távolságra, mert ilyenkor könnyen előfordul a ráfutásos baleset, nem egyszer sok szereplő részvételével. Ködben az útburkolat hibái vagy épp a váratlan lefagyások sem észlelhetők időben, ezért sem érdemes sietősre fogni a tempót. Ha ködfoltokkal találkozunk, a tiszta szakaszra érve ne próbáljuk meg gyorsítva behozni az elvesztegetett időt, mert belerobogva egy újabb foltba váratlan akadállyal is találkozhatunk.

Fokozott ködképződésre folyók közelében, zárt völgyekben, erdős hegyi útszakaszokon számíthatunk. Mivel a ködben vezetni nagyon fárasztó, különösen a szemet veszi igénybe a szürkeség feszült kémlelése, ezért hosszabb utaknál gyakrabban kell pihenőt tartani, amire legalább negyedórát szánjunk. A szemünk fáradékonyságának csökkentésére soha ne nézzünk a szemből érkező jármű fényszórójába, és vezetés közben ne tekintsünk meredten egyetlen pontba, hanem pásztázva figyeljük az előttünk felbukkanó utat. Ez egyébként vonatkozik az éjszakai vezetésre is.

A ködfényszóró sokat segít, de csodát nem fog tenni, a párafalat ez sem képes áttörni. A távolsági fényszóró bekapcsolása azonban biztosan nem jó ötlet, mert fénye visszaverődik a ködről, inkább kevesebbet látunk vele, mint nélküle, és el is vakíthatja a szembejövőket. A másik téves elképzelés, hogy az első kis ködfoszlány láttán be kell kapcsolni a ködlámpát. Ez azonban zavarhatja a többi közlekedőt, ezért akkor kapcsoljuk be, ha a látótávolság hozzávetőleg száz méter alá csökken, de amíg látjuk az előttünk haladó gépjármű lökhárítóját, addig még ne használjuk a ködlámpát. Ha már eltűnik előttünk, akkor viszont felkapcsolhatjuk.

A világítás mellett persze fokozottan ügyeljünk a szélvédő, az ablakok tisztán tartására kívül és belül egyaránt.