Trabanton szállni élvezet – A P60-as egy alapszínnel készült, csak a csíkokból lehetett válogatni

A Trabant volt az első olyan NDK-beli (a fiatalabbak kedvéért: Német Demokratikus Köztársaság) jármű, amely a keleti közlekedés szimbólumává vált. Kis mérete, viszonylagos fürgesége, igénytelensége miatt hamar a kispénzű emberek kedvence lett. Urbánus legendák szerint a Trabant eredetileg nem is autónak készült, hanem fedett motornak. A márka első darabja 1957 novemberében gördült le a gyártószalagról, a típusból több, mint 3 millió készült. A Trabant 600-ast 1963 és 65 között gyártották, amely az addigra már jól bevált formát hozta, oldalán dupla díszléccel. Motorja csaknem 100 köbcentiméterrel nagyobb hengerűrtartalommal készült, mind elődjéé, az 500-asé.

- A 600-as sorozatot gyártották a legrövidebb ideig, mindössze két évig, ez speciel 1963-ban készült el – bocsátotta előre a büszke tulajdonos, Horváth Tamás. – A 600-asnak nyomokban már 601-es motorja van, viszont a futóműve és a karosszériája még az 500-asé. Az erőforrás kemény 22 lóerőt tud, amely azonban elég jól mozgatja a Trabantnál megszokott duroplast rétegelt műanyag karosszériát – csak a kombi esetében készült a tetőlemez fémből. Négy dobfék gondoskodik az őrült sebesség visszafogásáról, a váltó pedig ugyancsak a kormányoszlopról kezelhető, mint ahogy azt a márka esetében már megszokhattuk.

Horváth Tamás jelezte: mivel ragaszkodtak az eredeti állapot visszaállításához, a 600-as felújításához mindenképp gyári alkatrészek kellettek, melyekből sokat Németországból szereztek be.

- Ez nem egyszer komoly nehézségekbe ütközött, de új, gyári alkatrészt mindig találtunk a piacon, persze, mondanom se kell, hogy aranyáron – árulta el a férfi. – Az autón komplett fenéklemezt cseréltünk, minden tartóelemet felújítottunk, de kár az összeset felsorolni, mert hosszú lenne a sor, gyakorlatilag nincs olyan porcikája, amihez ne kellett volna hozzányúlni, megjavítani, vagy kicserélni. A Trabant 4 plusz 1 sebességes, mint az összes Trabant-típus, ez is egyfajta hagyomány, éppen úgy, mint a műanyag karosszéria, a kormányváltó, vagy a kétütemű motor. A végsebessége a gyári adatok szerint eléri a 100 kilométert óránként és én úgy gondolom, hogy ezt még most is tudná.

A veteránautós jelezte: a sok-sok munkaóra gyümölcse, hogy a gyártószalagról legördülő 600-as Trabantok éppen úgy néztek ki, mint az övé, melynek felújítása nemrég ért véget. Maga az autó kizárólag fehér alapszínben készült, csak az oldalcsíkokban lehet eltérés: Tamás Trabijának oldalán piros csík fut, de lehetett kapni kék, zöld, sárga és szürke csíkokkal is a járgányt. Ez volt a kínálat, ezt kellett szeretni…