Látványos szórakozást kínált a nyolcadik offroadfesztivál

A szervező, a Kis-Balaton Offroad Club a dunántúli terepjárósok nagy örömére szervezte meg az offroad­találkozót, mely a gépek csatáján túl a sportág szerelemeseinek a sárdagasztásról, a „dagonyázásról” is szólt. Nem csak ők, a közönség is jól szórakozott, akik közül a legszerencsésebbek kipróbálhatták, milyen érzés a kocsi tengelyéig érő sárból kitörni.

A beleznai Bozsics Balázs báránybőrbe bújtatott vadállattal érkezett. Elmondása szerint nem is akármilyennel, hiszen a Lada Niva karosszériája átalakított Volkswagen 1.9 TDI erőforrást rejt, BMW-váltót, Suzuki Samurai-terepváltót és UAZ-hidakat szerelt bele. Ez a gép nem sok helyen akad el, de a kanizsai talaj azért néha megállította.

A ragadós, gyorsan szilárduló agyag másokat is meglepett. Például Bukta Istvánnak, Saját Gábornak és Mendei Leventének, a Dunavarsányi Offroad Egyesület tagjainak Jeep kabrió terepjáróját kívül-belül kétujjnyi vastagon, szinte páncélként vonta be a sár. Szerintük ezt a speciális életérzést csak az élvezi felhőtlenül, akit nem zavar, ha koszos lesz, akit hajt az adrenalin és szeret vezetni. A kanizsai fesztivál szervezőit csak dicsérettel illették, hiszen úgy érzik, a pályákat alaposan feláztatták, sőt a vonalvezetést is csillagos ötösre osztályozták.

A körülmények a Lovásziból érkezett Vörös Renátót is lenyűgözték. Az 1986-os UAZ 469-es terepjáró szinte teljesen gyári, legalábbis a kocsi karakterisztikáját megőrizték, csak az erőforrást cserélték ki. Ahogyan a tulajdonosa mondta: egy harapósabb Volga M24-es motorra, amely 107 lóerős, így a jó zalai agyag sem állíthatja meg.

A Ladányi család a siófoki 4x4 Offroad csapattal érkezett, bár ezúttal a nagykanizsai versenyre csak nézőként jöttek, ám korábban Suzuki Vitarákkal gyakran ők is harcba szálltak. Egyikük, Ladányi Csaba elárulta: a terepjárós társadalom összetartó, a közös élmények, a találkozókon szerzett tapasztalatok összekovácsolták a sofőröket. Bár kívülről nézve is érdekes a sportág, ám benne lenni,

akár sofőrként, akár utasként átélni a bukkanók adta kihívásokat, vagy egy „kövér” gázadásra kimozdulni a sár fogságából, felejthetetlen érzés. Akit egyszer „megfertőz” ez a világ, az nem szeretne szabadulni.

– A jó hangulat, a népes mezőny miatt évek óta visszajárunk – mesélte Ladányi Csaba. – Csak reméljük, hogy a jövőben akár többnapos fesztivállá alakulhat. A hely megvan hozzá, a többi terepjárós is szívesen jönne, sőt a tiszántúli közösség is megmozdulna – mondta végezetül.

Kapcsolódó tartalom:

https://www.zaol.hu/sport/helyi-sport/segit-az-adrenalin-es-a-terepjaro-energiaja-4524359/