Elkezdődött az őznász – Lassítsunk a tempón!

Mai nyelvre fordítva ez annyit jelent, hogy július 15-től augusztus 15-ig tart az az időszak, amikor nappal is aránylag könnyen becserkelhetők az amúgy figyelmes agancsos bakok, akiket most a suták epekedő hívása köt le. Ami a vadászok számára ünnep, az az autósoknak fokozott veszélyt jelent. Az őz a legelterjedtebb nagyvadfaj hazánkban, a becslések szerint nagyjából 360 ezer él Magyarországon. A vadászati védegylet adatai alapján évente 5-6000 nagyvadat gázolnak el, és ebből 4000-et meghaladó számú az őz.

A zalai állomány nagysága megközelítőleg 12 ezer példány, egy vadászati szezonban általában mintegy ötezer kerül terítékre. A vadászat mellett az állomány különböző okokból ritkul, az elhullások száma 3-400-ra tehető, ennek harmada a gépjárművekkel való ütközés miatt következik be.

A nász idején az őzek jóval aktívabbak, viszont figyelmetlenebbek és óvatlanabbak is, ami fokozza a balesetveszélyt. Ezekben a hetekben a nap bármely szakában találkozhatunk az állatokkal az utakon is, akár még a lakott területek közvetlen közelében is. Rendszerint váratlanul bukkannak fel, így a szokásosnál nehezebb elkerülni a találkozást. A lakott területen kívül közlekedve, különösen azokon a szakaszokon, ahol a vadállatok veszélyét jelző táblát is kihelyezték, számolni kell a megjelenésükkel. Nem mellőzhető az óvatosság akkor sem, ha vadvédő kerítés húzódik az út mentén, mert ekkor is kerülhet vad az útra, ezért fokozott figyelem és lassítás indokolt, ha például autópálya közelében vadállatokat látunk. Az autópályára tévedő és megrémült állat épp a kerítés miatt nem tud majd elmenekülni. Legjobb megoldás a megelőzés, azaz a lassítás.

A megengedett legnagyobb sebesség nem azt jelenti, hogy annyival is kell robogni, alacsonyabb tempó mellett jóval több idő marad reagálnia a hirtelen felbukkanó vadra. A telefont ne használjuk, lehetőleg kihangosítóval, headsettel se, mert megosztja a figyelmet, és a váratlan helyzetekre nem sikerül időben reagálni. A nagyobb követési távolság is ajánlott, ha az előttünk haladó vészfékezésre kényszerül, legyen időnk megállni. Az út mindkét oldalát figyeljük folyamatosan, a rosszul belátható, magas fűvel, bozótossal, erdővel szegélyezett útszakaszokon különösen indokolt a sebesség csökkentése, mivel itt esély sincs az úthoz közelítő vad időbeni észlelésére.

Ha őz szalad át az úton, lassítani kell vagy megállni, hiszen rögtön utána érkezhet a következő. Ha mégis autónk elé kerül a vad, a lehető legjobb megoldás a vészfékezés, bár még így is elgázolhatjuk a vadat. Ha vadállatot pillantunk meg az úton, dudáljunk, mert nem biztos, hogy látja a járművet, nem érzékeli a veszélyt még akkor sem, amikor a fényszóróba néz. Ha azonban az állat nem az úton áll, lehet, hogy a hangtól megriad, és pont a kocsi elé ugrik. Az állat kikerülését ne próbáljuk meg, mert a hirtelen kormánymozdulat azt eredményezheti, hogy elveszítjük uralmunkat a jármű felett, átsodródunk a szembejövők sávjába vagy letérünk az útról, s ez sokkal nagyobb bajhoz vezethet, mint amit az esetleg megrongálódó autó jelent. Az őzelütések zömében ugyanis az állat sérül meg, és a járműben csak anyagi kár keletkezik. Ha mégis megsérül a sofőr vagy az utas, annak az lehet az oka, hogy az elütött vad bezuhan az autóba vagy a vadat kerülni szándékozó autós szembejövő járműnek vagy út menti fának hajt.

Ha elpusztult vagy haldokló vadállatot látunk, a 112-es segélyhívó számon jelentsük be. Ne próbáljuk meg lehúzni az úttestről, mert lehet, hogy még életben van, és a rémült állat súlyos sérülést okozhat.