A télen felrakódott anyagokat alaposan el kell távolítani

Bár sokan elkerülik téli időszakban a mosókat, amikor pedig különösen fontos lenne rendszeresen megszabadítani a szutyoktól az autókat, tavasszal már nem odázható el a takarítás. Belül, de leginkább kívül és alul, hogy az útburkolatról felhordott síkosságmentesítő anyagok eltűnjenek a kaszniról, megelőzendő a korróziót. Mindegy, hogy az autóápolást magunk végezzük vagy szakemberekre bízzuk, a lerakódott sót el kell távolítani.

Ma már senki nem mentegetheti magát, hogy nincs hol lemosni, mert az ilyen tisztasági állomások szinte gombamód szaporodnak, a legtöbb benzinkútnál pedig eleve találni valamilyen mosási lehetőséget. Bármely módot is válasszuk, első lépés az alapos leöblítés, a kosz fellazítása. A legjobb a gőzborotva, a nagynyomású mosó a legcélszerűbb ehhez. Az első lazító fröccs után már felszórhatjuk a szennyoldó szereket, például a felnikre, és adjunk időt, hogy hassanak is. Ezt kivárva lehet újra öblíteni, mert a sok víz jót tesz. A vízsugárral különösen azokat a helyeket támadjuk, ahol összegyűlik a kosz: ezek hiába száradnak ki, mert visszanedvesedve folyamatosan korrodálnak. Az ajtókeretekbe, csomagtérfedél-keretekbe alulról ne nyomjunk nagynyomású vízsugarat, mert a tömítések nem erre az erőhatásra vannak méretezve, különösen, ha már öregedő a járgány. Amennyire lehet, a kerékjárati dobokat is ki kell veretni, és igyekezzünk a kocsi alját is letisztogatni. Nagyon sok gépi mosónál kérhető alsómosás, ezt megoldják vízsugárral. Ha az ilyen tisztítás után vizet találunk az utastérben, akkor nem kerülhető el az alapos vizsgálat, mert lehet, hogy a korrózió már megette valahol a lemez javát. Természetesen nem csak az alját érdemes átnézni, hanem vizslassuk körbe az egészet: küszöböket, kerékjáratokat, a teljes karosszériát is. Igaz, már a mosás közben feltűnhetnek a kisebb sebek. Lett néhány új karcolás? Nos, a polírpaszta legtöbbször segít, ha csak kisebb a sérülés.

A mosás a samponozással folytatódik, de csak tiszta, jó minőségű kefével, szivaccsal lássunk hozzá, és csak akkor, ha már nincs vastag koszréteg az autón, mert azt lehámoztuk a gőzborotvával, nagynyomású mosóval. Ha erre nem ügyelünk, mi fogjuk végigkaristolni a fényezést a szivacsba, kefébe tapadt szemcsékkel. Önkiszolgáló mosóban a kefés mosáskor mosószert is adagol a szerkezet. Mielőtt használni kezdjük, nézzük meg a kefét, milyen állapotban hagyta ott az előző autós, mert lehet, hogy előbb azt kell kitisztogatni. Enélkül hiába takarítottuk le a koszt az autónkról, ha másikról származó szemcsékkel húzkodjuk végig a karosszériát. A samponozás után jöhet öblítésként újra a nagynyomású, vagy a bő vizes fürdetés.

A jó minőségű autósampon után foltmentes a száradás, de a legtöbb mosóban van külön öblítőprogram, aminél a vízbe szintén foltosodásgátló adalékot kevernek. A mosókban a foltmentes száradás segítésére általában ozmózisvizet használnak a pisztolyokban, mert ez nem hagy vízkőfoltot.

A száradást lehet segíteni: gépi mosókban lefúvatják a víz javát, kézi mosókban is szokták nagynyomású levegővel kifújni a vizet onnan, ahol hajlamos összegyűlni. A karosszéria áttörléséhez érdemes szarvasbőrt, mikroszálas kendőt használni, a gépi mosó ugyanis nem szárítja meg a kocsit teljesen. A mikroszálas kendő előnye, hogy ha maradt a kasznin koszmaradék, akkor a szemcsével nem karcoljuk meg a lakkozást.

A szárítás műveletei után végezetül még felvihetők különféle karosszériavédő anyagok, waxok, viaszok, műanyag-, illetve gumiápolók, ezt ízlés szerint lehet alkalmazni. Ettől szebb lesz a gépkocsi, ráadásul az ily módon kezelt felületekről később könnyebb lemosni a koszt, nem tapadnak fel annyira bogarak, vagy épp a madárpiszok sem.