A kiváló magyar traktor még ma is népszerű

Tavaly decemberben múlt éppen 40 éve, hogy az első Rába Steiger traktor legördült a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár győri üzemének gyártószalagjáról - a felfutó termelés miatt azonban hamarosan Kispestre került a gyártás. A típus licencét az amerikai Steiger-gyártól vásároltuk, a minta a Steiger-Cougart traktor volt. Aztán persze, a Rába Steiger szép lassan - hála a hazai fejlesztőmérnököknek - technikai megoldásait tekintve is igazi magyar traktorrá (ma úgy mondanánk, hungarikummá) vált. Többféle típus készült belőle, de a 250-es, 280-as, 300-as, 320-as vagy éppen 360-as közös tulajdonsága az volt, hogy elsősorban a téeszek nagy földterületeinek nehéz talajmunkáira használták őket óriási igavonó erejük miatt.

Fotó: Horváth-Balogh Attila

A Rába-traktorokból sok még ma is dolgozik, hódolóik pedig klubokba szerveződnek. A szentpéterúri Szummer László a pacsai téeszben még vezethette is a monstrumot, akárcsak 2003-ban elhunyt édesapja. A találkozásból „szerelem" lett, s a gazdálkodó Szummer László nem nyugodott addig, amíg be nem szerzett egy példányt a típusból. Komájával és üzlettársával, Tarr Lászlóval újította fel a gépet, mely a gondos kezeknek köszönhetően ma is vígan rója a határt.

- Ezekből a traktorokból összesen közel 4000 darab készült, és még ma is található belőlük jó pár nem csak idehaza, hanem a világ más pontján is, hiszen sokat exportáltak belőle - bocsátotta előre Szummer László. - A 250-es Rábát - amilyen nekünk is van - 1979-ben kezdték gyártani. Ez egy 250 lóerős traktor, a D2156 jelzésű, több, mint 10 ezer köbcentis motor hajtja, tömege pedig 12 és fél tonna. Amikor hozzánk került, nagyon lepusztult állapotban volt, elég sok dolgot kellett rajta javítanunk. Teljesen felújítottuk a villamos rendszert, kikárpitoztuk a belsejét, a motort szétszedtük az utolsó csavarig és természetesen, az egész gépet újrafestettük. A dereka, a törzscsukló is annyira lógott, hogy azt is szét kellett bontani és újra összeépíteni.

Szummer László elmondta: vannak olyan alkatrészek, melyek ma már kuriózumnak számítanak, ezért nehéz volt a beszerzésük. Ilyenek például az eredetileg csehszlovák gyártmányú első lámpák, melyek a Zetor Crystal traktorokhoz készültek, de ezek kerültek fel a Rába Steigerekre is. Ma már szinte lehetetlen beszerezni őket. A tartókat pedig Kiskunmajsáról, egy Rába-bontóból rendelte meg.

- A téeszben nagyon megszerettem ezt a típust, és mikor a komámmal elkezdtünk gazdálkodni, már tudtuk, hogy veszünk egy ilyet - tette hozzá. - Úgy éreztem, nem kellenek nekünk a mai csili-vili nyugati traktorok, a Rába Steiger még 3 évtized távlatában is sokkal megbízhatóbb, mint azok. Egy igazi igavonó barom, kevés elektronikával, ennélfogva elenyésző hibalehetőséggel. Persze, lehet mondani, hogy de ezek rengeteget fogyasztanak. Nos, ezt tudom cáfolni, üzemóránként 25-26 literrel el lehet velük dolgozni, miközben az új traktorok is megeszik hektáronként a 30-35 litert, sőt.

Szummer László szerint ha a lobbiérdekek nem mondanának ennek ellent, bármikor újra lehetne indítani a Rába Steigerek gyártását. Van is erre próbálkozás Huntrac néven, egy magyar cég a régi gépeket újítja fel - csak éppen 25 millió forintba kerül egy-egy darab...