A kényelmet és a biztonságot is szolgálják az autók berendezései

Egyre többször hallani az autonóm járművekről, ahol már szinte dolga sem lesz a gépkocsivezetőknek, de már most is sok segítséget kapnak a sofőrök a technikától.

Arany Gábor

Érdemes speciális próbapályán kitapasztalni a vezetést segítő technikák képességeit, hogy éles helyzetben ne lepődjünk meg. A kipörgésgátló ilyen körülmények között nagyon jó szolgálatot tehet, a blokkolásgátlóval pedig fékezés közben is irányítható marad a jármű

Hol van már az autózás hőskora, amikor a volán forgatása mellett a vezetőre volt bízva a motor működésének szabályozása is. Állította az előgyújtást, az üzemanyag dúsítását, de eleinte még az olajozás is az ő munkája volt. A gépészkedés persze elvonta a figyelmét a forgalomról, érthető, hogy a műszaki fejlesztés lépéseivel elsőként ezektől a terhektől szabadították meg a járművezetőket. Ráadásul minél kisebb szakértelem kellett a gépkocsik irányításához, annál inkább válhatott tömegessé az autózás, érthetően merült fel az igény az egyszerűbb használatra. A kezdetek, a gépészkedés korának lezárásaként tekinthetünk talán az automata szívató bevezetésére. Az idő tájt már megjelentek a blokkolásgátló rendszerek is, ami viszont az első vezetést segítő, no meg a biztonságot is szolgáló rendszernek nevezhető. Azóta a fejlődés töretlen és egyre gyorsuló, azonban néha a járművezetők tévesen túlértékelik a technika nyújtotta sok segítséget.

Ez irányú tapasztalatait Komáromy Zsolt József igazságügyi gépjárműműszaki szakértő osztotta meg velünk.

– Ilyen szempontból három korszakra lehet felosztani az autózást – kezdte. – Az elsőben szinte kizárólag a vezető képességein és gyakorlottságán múlott a biztonságos közlekedés. A második korszakban, a nyolcvanas évektől már megjelentek a vezetést támogató rendszerek, amelyek különleges körülmények között segítették a sofőrt. Elsőként a blokkolásgátló (ABS) és vele együtt a kipörgésgátló (ASR), majd a fékasszisztens és a visszagurulást gátló. Ezekben közös, hogy a technika többek között a fékek szabályozásán keresztül avatkozik be a jármű mozgásába. A blokkolásgátló fékezéskor nem engedi megállni a kereket, ezért a jármű irányítható marad. A kipörgésgátló pedig érzékeli, ha tapadását veszti a kerék, és a meghajtó kerekeket fékezéssel, gázelvétellel lassítja le. A vészfékasszisztens a sofőr mozdulatára reagál, azaz, amennyiben a gázról a fékpedálra átlépés nagyon rövid idő alatt történik meg vagy túl gyors a fékpedál lenyomása, ami vészhelyzetre utal, akkor beavatkozik, azaz tövig nyomja a fékpedált a sofőr helyett. A ráfutásos balesetek elemzésekor ugyanis kiderült, a vezetők többsége az ütközéssel fenyegető helyzetben nem kellő intenzitással lassítja a járművet. A visszagurulás-gátló ilyen szempontból már kényelmi szolgáltatásnak tekinthető, akárcsak a tempomat. Az ilyen jellegű, a vezetési komfortot növelő technikai újdonságok az évezred elejétől kezdtek elterjedni. Ezek között említhető a tolatóradar, a hátsó kamera, a parkolóasszisztens is – említett példákat.

Érdemes speciális próbapályán kitapasztalni a vezetést segítő technikák képességeit, hogy éles helyzetben ne lepődjünk meg. A kipörgésgátló ilyen körülmények között nagyon jó szolgálatot tehet, a blokkolásgátlóval pedig fékezés közben is irányítható marad a jármű

Komáromy Zsolt József: – Az autózás technikai fejlődését három korszakra lehet felosztani Fotó: A szerző

– Ezek között különbséget tehetünk az alapján is, hogy aktív vagy passzív a rendszer. Az utóbbiak nem avatkoznak be a vezetésbe, míg az aktívak már képesek a vezető hibáit korrigálni – magyarázta. – Ide sorolhatók a sávelhagyást, a holtteret figyelő, az oldalszelet korrigáló rendszerek is, melyek akár a kormányzásba is beavatkoznak – tette hozzá.

Cikkünk következő részében az autós közlekedést segítő technikai újdonságokkal járó kihívásokról is szólunk.