Az ország közösen lépett fel egy ügyért

Az egybegyűlteket Horváth László polgármester köszöntötteaz '56-os emlékműnél. Mint mondta, 1956 mára már történelmi eseménnyé vált, a fiatalabb generációk csak a könyvekben, műsorokban, visszaemlékezésekben és ünnepi műsorokban találkoznak az eseményekkel. Az ünnep a hétköznapi embereknek állít emléket, tanúi, résztvevői közül egyre kevesebben vannak közöttünk. Ennek ellenére október 23-a több kell, hogy legyen mint egy fejezet a történelem könyvekben, vagy piros betűs ünnep a naptárban. Ritka pillanatok egyike, mikor az ország közösen lépett fel egy ügyért, olyan erővel, hogy a diktatúra elvesztette a társadalom feletti befolyását. Tíz reményteli nap volt, a résztvevők úgy érezték történelmet írnak, és hozzájárulnak egy szabadabb élet létrehozáshoz.

Ezt követően dr. Ujváry Gábor a Veritas Történetkutató Intézet kutatócsoport-vezetője mondott ünnepi beszédet, amiben kiemelte, mekkora szerepe volt az íróknak, költőknek, az értelmiségnek az események alakulásában, viszont a diákok csatlakozásával történt igazi áttörés.

- Mi volt az értelme a magyar történelemben ennek a 12 napig tartó csodának? Történelmi, nemzeti identitásunkban betöltött szerepét az bizonyítja, hogy Magyarországnak más néppekkel ellentétben háromnagy nemzeti ünnepe van, ezek közül kettő forradalom, a harmadik pedig egy félig-meddig forradalom, hiszen az államalapításhoz kapcsolódik. A magyarságnak a 17. századtól szinte valahány felkelését, forradalmát leverték, de egyik forradalom se volt hiábavaló, egyik sem bukott igazán el. 1956-ban is bármennyire leverték a forradalmat, ugyanazt nem lehetet újrakezdeni. Ennek eredménye volt az, hogy Magyarország, bár diktatúra maradt, de a legvidámabb barakk lett, valami más tötént mint a szomszédos kommunista országokban. Ez  adott lehetőséget arra, hogy előkszítsük a harmadik nagy kiegyezést 1989-90-ben, mikor 1947 óta először rendeztek szabad választásokat - mondta.

A köszöntőket követően a Göncz-gimnázium diákjainak megemlékező műsorát láthatták az egybegyűltek.