Új igazgató a nagykanizsai zeneiskola élén

Baráth Adrien névrokonát, a nyugdíjba vonuló Baráth Zoltánt váltotta az iskola igazgatói székében. Az új intézményvezető művészeti tanulmányait a zeneiskola falai között kezdte. Zongorán dr. Erdős Lászlóné, fagotton pedig édesapja, Baráth Béla tanította. Nyolcadikosként már a győri Richter János Zeneművészeti Szakközépiskola előkészítő tagozatán folytatta tanulmányait fagotton, 1986-ban első helyet és különdíjat kapott a győri országos fafúvós versenyen, így felvételi nélkül került a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre. Baráth Adrien a diploma megszerzését követően a művészeti pálya helyett a tanítást választotta, s 1994-ben fafúvós tanárként került a kanizsai zeneiskolába. Az oktatás mellett 1998 óta intézményvezető-helyettesként is tevékenykedett.

– A 21. század intézményvezetői elvárásai alapján feladatom az iskola vezetése és menedzselése – fogalmazott Baráth Adrien. – Szeretném, hogy minél többen megismerjék a művészetoktatás kimagasló értékeit. A kiváló tanári gárdánk bevonásával azon dolgozunk, hogy még több gyermeknek legyen lehetősége megismerni a zene-, a tánc- és a képzőművészetet. Küldetésünknek tartjuk a tehetségazonosítást, a kreativitás támogatását, valamint a sajátos nevelési igényű fiatalok művészeti nevelésének támogatását az arra képzett pedagógusok segítségével. A népzenei téren szintén előrelépésre van szükség, ebben segítene a zalai regionális népzenei verseny folyamatos megrendezése. Tavaly az első nagy sikerrel zárult. Bár nem épp szakmai elképzelés, mégis kifejezetten lényeges az arculati elemek fejlesztése. Jó lenne, ha a koncertekre és egyéb eseményeinkre készülő plakátjaink, illetve az internetes felületeken megjelenő anyagaink egységes terv alapján készülnének el.

Baráth Adrien törekszik arra, hogy a kollégái, a pedagógusok erős közösséget alkossanak, ennek érdekében, újításként csapatépítő programokat szerveznek. Ugyanakkor a további tervei között szerepel a szakmai továbbképzések támogatása, ezenkívül a más művészeti iskolákban használt jó gyakorlatok bemutatása és a kreatív problémamegoldás fenntartása.

– A művészetoktatás mint eszköz, jellegéből adódóan fokozottan hat a fiatalok közösségfejlesztésére – folytatta az igazgató. – Az egyéni oktatási forma olyan személyiségfejlesztő lehetőségeket kínál a pedagógusok számára, amelyre az általánosan képző intézmények nem képesek. Ezért is fontos pedagógiai cél, hogy a gyermek személyiségét ismerve olyan értékek elfogadására ösztönözzük, melynek hatására a társadalom hasznos tagjává válik. A művészetoktatás kitartásra és rendszerességre nevel, célunk, hogy az iskolánkból kikerülő diákok sikeres, kreatív gondolkodású és jó problémamegoldó képességű felnőttekké váljanak.

Baráth Adrien szerint mindennek az alapja, hogy a szülőkkel megtalálják a közös hangot. Úgy érzi, a tanévenként tartott két szülői értekezlet olykor kevés, ezért a jövőben közös programokat szerveznének. Táncházak, kirándulások, sportnapok és beszélgetős esték valószínűleg összekovácsolnák a közösségüket.