Több zalai Tehetségpontot

A magyar–történelem szakos tanár, mentálhigiénés és szervezetfejlesztő szakember másfél éve a Géniusz projekt menedzsere.

– Büszke vagyok rá, mert hatvan pályázó közül választott ki egy bizottság, amelyben ott volt a program létrehozója, Csermely professzor is – mondta elöljáróban.

– Az Országgyűlés által 2008-ban elfogadott, hazai és uniós forrásból táplálkozó húszéves Nemzeti Tehetség Program első kétéves blokkjánál tartunk. Ebben az időszakban a Géniusz-program tehetségsegítőinek hálózatba, úgynevezett Tehetségpontokba szervezése és szakmai megerősítése történik. A tevékenység nemcsak oktatási intézményekre, hanem civil szervezetekre, alapítványokra is kiterjed – hangsúlyozta Bajor Péter.

TEHETSÉGPONT

– Kik kaphatják meg a Tehetségpont címet?

– Akik vállalják, hogy szakmailag megfelelő színvonalon végzik tehetségsegítő tevékenységüket, kommunikálnak a szülőkkel, tanárokkal, diákokkal, kapcso- latba lépnek helyi vagy akár távolabbi társintézményekkel, más tehetségpontokkal.

– A tehetségpontok milyen pályázati támogatással indíthatják el programjaikat?

– Tavaly az 1,2 milliárd forintnyi hazai forrásból intézményenként 500 ezer és 1,5 millió forint közötti összeget tudtunk biztosítani a tehetséggondozás céljaira az Oktatásért Közalapítvány pályázatain keresztül. A kiemelt projektre rendelkezésre álló közel 700 millió forintos, és a Géniusz társpályázóinak biztosított mintegy 2,3 milliárd forint uniós támogatásból 2010-ben 210 intézmény nyert átlagosan tízmillió forintot.


TEHETSÉGHÍD

Bajor Péter szavaiból kiderült, eddig 370 Tehetségpont jött létre Magyarországon és a határon túli területeken. Számukat az év végéig 500-ra szeretnék emelni. Zalában jelenleg hat működik, ami a projektmenedzser szerint is kevés. A legtöbb viszont Borsodban és Hajdú-Bihar megyében található, részben azért, mert a Debreceni Egyetemen indult először, tíz évvel ezelőtt a tehátrányos hetségügyi szakember képzés, így a vonzáskörzethez tartozó városok, települések csatlakoztak először a programhoz.

– Mi a soron következő feladat?

– A Tehetséghíd-program, amely 2012-13-ban valósul meg, s ez már nem a tehetségsegítőket, hanem a diákokat célozza meg. Az ő számukra olyan életpályamodellt dolgozunk ki, ami biztosítja, hogy óvodától a felsőoktatásig nyomon követhető legyen a tehetség. Gyakori, hogy a középiskolában versenyeket nyert diák a felsőoktatási intézményben elveszik, mert nincs róla információ, nem nyúlnak utána. A tehetséges diákoknak szeretnénk speicális fejlesztőprogramokat kidolgozni és központilag közzétenni.

– Ön szerint sok tehetséges diák van Magyarországon?

– Mit értünk tehetséges diák fogalmán? Van, aki a zsenit érti, ami az összdiáklétszám néhány százalékát teszi ki. Mi azonban – képletesen szólva, nemcsak az olimpiai sportot, hanem a tömegsportot is támogatjuk. Azt szeretnénk, hogy a nem kiugróan tehetséges gyerekek is megtalálják azt a területet, amiben leginkább kreatívak, kibontakoztathatják speciális képességüket s ennek megfelelően képezzék magukat. A „mindenki tehetséges lehet valamiben, csak találjuk meg, hogy miben” jelszó általános oktatásügyi szemléletváltást is igényel.

– A program kiemelt figyelmet fordít a hátrányos helyzetű gyerekekre?

– Rájuk is. Hadd említsem meg például a 70 százalékban tehátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó hejőkeresztúri iskola kiváló példáját. A matematikai-logiai tehetségeket táblás játékokkal ismerik fel és így roma és hátrányos helyzetű gyerekek is eljutnak országos és európai versenyekre. Az így megszerzett sikerélmény pedig a tehetségük további kibontakoztatására ösztönzi őket.

EGYEDÜLÁLLÓ

– Hogyan kötődik Csermely Péter, a Semmelweis Egyetem professzora nevéhez a hazai tehetségprogram?

– Ő a motorja a hazai tehetségsegítésnek. Az egyébként biokémikus professzor hálózatkutatóként kitalálta az Európában és a világon is egyedülálló modellt. Azon munkálkodik, hogy a projekt eredményei beépüljenek a közoktatásba. Nagy dolog, hogy az új közoktatási és a felsőoktatási törvényben a tervek szerint külön fejezet foglalkozik majd a tehetséggondozással. Jó lenne, ha minden iskolában, legalább félállásban lenne tehetségsegítéssel foglalkozó tanár.

– Mit várnak a húszéves Tehetségprogramtól?

– Legfontosabb célunk az, hogy tehetségbarát társadalmat alakítsunk ki Magyarországon, vagyis olyan környezetet hozzunk létre, ahol a tehetség érték, és ahol mindenki megtalálja a saját tehetsége kibontakozását legjobban segítő intézményeket és mentorokat. Olyan országot szeretnénk, ahol jó tehetségként élni, s ebből az egész közösség, a társadalom is profitálhat – nyomatékosította Bajor Péter projektmenedzser. 

Több zalai Tehetségpontot


Bajor Péter szerint növelni kell Zalában a Tehetségpontok számát. A jelenlegiek: zalabéri általános iskola, Zalaegerszegen a Zrínyiés a Kölcsey-gimnázium, a megyei pedagógiai intézet, továbbá Nagykanizsán a Piarista iskola és a Zalai Matematikai Tehetségekért Alapítvány. 

Oktatás/Felvételi 2011 dosszié itt!