Százezrek példaképét ismerhetjük meg a vásznon

Hannah Nydahl (1946 – 2007), dán származású, buddhista gyakorló és tanító volt, aki életét szentelte a tibeti buddhizmus megalapozásának világszerte.

A film a vad és idealista koppenhágai hippi gyökerekkel útnak induló Hannah és férje, Ole útját követi Katmandu városába, ahol 1968-ban Hannah és Ole lettek az első nyugati tanítványai Őszentsége a 16. Karmapának, Tibet első újraszületett lámájának, aki örökre megváltoztatta az életüket.

A film központi témája Hannah és Ole egyedülálló és inspiráló szerelmi története. Hannah és Ole töretlen bizalma és odaadása tette lehetővé, hogy a buddhizmust a nyugati világ is megismerje. A film vászonra viszi egy nagyszerű asszony életútját egy kavargó és folyton változó világ színterén, Európától Észak-Amerikáig, a kommunizmus közép-európai és oroszországi bukásán át, a dél-amerikai gerillák világáig. A Hannah c. film feltárja, hogyan tud a buddhista szabadságvágy egyre aktuálisabb lenni napjainkban.

Hannah-t a buddhista közösségekben széles körben tisztelték munkásságért, odaadásáért. Dániában a “Buddhizmus Anyjaként” emlegették. Hannah 2007-ben hunyt el, pár héttel a 61. születésnapja előtt rákban, férje karjaiban, mély meditációban, barátai körében.

Marta György Kessler rendező így nyilatkozott róla:

„Hannah egy rendkívül különleges nő volt, aki több ezer ember életét változtatta meg a világon a buddhizmus segítségével. Közel álltam hozzá és éveken keresztül sokat utaztunk együtt. Miután 2007-ben meghalt, sokan kértek, hogy tartsak róla előadásokat. Akkor már egy ideje buddhista tanító voltam és rádöbbentem mekkora az érdeklődés Hannah személye iránt. Akkor döntöttem úgy, hogy a lehető legtöbb emberrel megosztom Hannah különleges és inspiráló élettörténetét. Én, mint rajongója és elkötelezett híve, szerettem volna Hannah-t megünnepelni, emléket állítani ennek a csodálatos nőnek, megköszönni neki mindent, megmutatni őt azoknak, akik szerették, akiknek hiányzott és azoknak, akik nem is ismerték. Már az elejétől fogva lenyűgözött, hogy milyen csodálatos, ha egy párnak ilyen hasonló a világról alkotott szemlélete. A film, mint formátum adta magát, de itt nem a film a lényeg, hanem maga a megemlékezés.„

A filmet világszerte több rangos dokumentumfilm fesztivál is beválogatta

A hollywoodi ARPA filmfesztiválon a legjobb dokumentumfilm közönségdíját vitte el, Indiában a legjobb dokumentumfilm nagydíjasa lett a mumbai Indian Cine filmfesztiválon, többször vetítették a Vancouveri Nemzetközi Filmfesztiválon, a New York-i Rubin Művészeti Múzeumban, a mexikóvárosi Docsdf filmfesztiválon. 2016 februárjában mutatták be a londoni nemzetközi filmesek világfesztiválján (International Film Maker Festival of World Cinema), ahol a legjobb egész estés dokumentumfilm díját nyerte el. 2018-ban Ausztriában és Németországban a film bekerült az Art mozihálózatba, Németországban eddig 33 ezren nézték meg.

Borítókép: Hannah Nydahl

Forrás: dropbox.com