Rajzos, menő Shakespeare: képregényben tálalják a klasszikusokat

 - Abból kell kiindulni, mire is jó egy képregény - mondja Antall Marcella mangarajongó egyetemista - Nem könyv és nem film. Tereli az olvasó fantáziáját, jobban, mint egy könyv, de nem határozza meg annyira, mint egy film. Könnyen lehet azonosulni a szereplőkkel, és bár a képeket látjuk, a karaktereket mi mozgatjuk a fejünkben. Az ötletet, hogy a klasszikusokat mangában megrajzolják, egyáltalán nem találom rossznak. Persze az eredeti elolvasásánál semmi sem jobb.

Miként lehetne része az irodalomtanításnak a képregény? Megfér egymással a kettő? Németh Máriát, a Páterdombi-iskola magyartanárát kérdeztük.

- Hozzá lehet szokni a rajzos karakter- és szituációábrázoláshoz, bár azt gondolom, hogy egy színházi előadás a legegyszerűbb rendezői megoldásokkal, a legpuritánabb eszközökkel is hatásosabb: inkább értelmezhetővé teszi a nehéz szöveget, mint a képregény-feldolgozás. Lehet, hogy az animációs technikákban jártasabb, fejlettebb vizuális készségekkel rendelkező fiatalok könnyebben követik a kisebb-nagyobb képkockákat, de nem valószínű, hogy a jelentésteremtés magasabb szintjére is eljutnak. Ráadásul valószínűleg más a képregények illetve az irodalom iránt érdeklődők köre.

A sorozatot hirdető honlap szerint a képregény az eredeti szöveget nem írja át, de rövidít és megváltoztatja a kort, illetve a helyszínt, amelyben a történet játszódik.

- A cselekmény időbeli áthelyezése indokoltabb az utóbbi kötetben, a Rómeó és Júliában. A tragikus vég előzményeként szerepel például, hogy Lőrinc üzenete térerő hiányában nem jut el Rómeóhoz. Ehhez képest a Hamlet 2107-es cybervilága csak néhány rajzos kellékben jelenik meg.

Kérdés, a manga-forma "kortárssá" teszi-e Shakespeare- t?

Kérdés, a manga-forma "kortárssá" teszi-e Shakespeare- t?

 Aki nem rajzos klasszikusra vágyik, böngésszen A kedvenc könyveim rovatunkban - Klikk ide!