Hogy készül magas edény a vízre lágyuló samottos masszából?

2020.09.03. 14:00

Országos fazekastábor Gébárton: újfajta megoldásokkal is kísérleteznek

Szombat óta zajlik országos fazekastábor a Gébárti Kézművesek Házában a Zalai Népművészeti Egyesület szervezésében.

Arany Horváth Zsuzsa

Ángyán Csilla (balról) Csornáról, Nagyné Török Zsóka Tiszafüredről érkezett, köztük Csuti Tibor táborvezető mutatja a redukciós égetés miatt festékszínt váltó korsót

Forrás: Zalai Hírlap

Fotó: Katona Tibor

– A jelenlegi tábor régi előzményekre tekint vissza, Gébárton az ország különböző fazekasközpontjainak munkáival foglalkoztunk nyaranta egy-egy héten át – avat a részletekbe Csuti Tibor fazekas-szakoktató, a most futó tábor vezetője. – Motívumokat, eljárásokat, égetési technikákat lestünk el a meghívott mesterektől. Amikor a képzések támogatása átalakult, néhány évig szünetelt ez a lehetőség, az újraélesztett táborokban már a mai igényekhez alakított fazekasságra igyekeztünk fókuszálni.

A használhatóság szempontja került előtérbe, hiszen a tetszetős edényzeteket ma már mosogatógépben tisztítjuk, és mikrohullámú sütőben melegítjük az ételt. Kérdés, bírja-e ezt a hagyományos, ezer fokon égetett kerámia vagy cserépedény.

– Nem, ezt nem bírja az alacsony hőfokon kiégetett máz, az anyag porózussága miatt pedig beengedi a vizet, mi úgy mondjuk, ettől megháreszesedik a máz, a mikrohullámokat pedig nem az étel, hanem a cserép nyeli el – válaszolta a táborvezető. – Ezért kísérletezünk új égetési eljárással. Úgy látjuk, a magas tüzű égetés lesz a megoldás. Tavaly a japán raku égetéssel foglalkoztunk, ugyan az is csak 1000 fokon éget, de a speciális eljárás kuriozitást jelentett számunkra. Továbbgondolva a tapasztalatokat, az általam már három éve vizsgált magas tüzű égetés felé fordultunk, amely rendkívül tömör kerámiát ad.

Ángyán Csilla (balról) Csornáról, Nagyné Török Zsóka Tiszafüredről érkezett, köztük Csuti Tibor táborvezető mutatja a redukciós égetés miatt festékszínt váltó korsót Fotó: Katona Tibor / Zalai Hírlap

Ezúttal más, német eredetű agyaggal dolgoznak, amely jobban tűri a 1200 fok feletti égetést, ráadásul nem kész mázat, hanem sajátot használnak, szintén egyéni kísérletezés alapján. A tapasztalatgyűjtés több mint létjogosult, hiszen most szembesülnek azzal, hogy már a formázás közben milyen hőmérsékleti hatásokkal kell számolnia a fazekasnak. Kérdés például, hogy a samottos massza vízzel elegyedve mennyire lágyul, milyen magas edényt enged magából formázni.

– A népi motívumok továbbéltethetők a modern használati és dísztárgyakon?

– Ki-ki a saját tájegysége díszítő elemeit használja, de a tendencia a stilizáció felé viszi a fazekasságot is. Mondjuk a korsószáj vagy fülmegoldásban tetten érhetők a régi motívumok.

Az e hét végéig zajló táborban tíz jeles fazekas dolgozik: a tematika a korongozott kerámia, a XXI. századba átörökíthető népi díszítő motívumok alkalmazásával. Közülük a rábaközi Ángyán Csillával és a tiszafüredi Nagyné Török Zsókával találkoztunk ottjártunkkor. Mindketten szerepelnek a budavári Hagyományok Háza aktuális fazekaspályázatának díjazottjai között. A második díjat nyert Ángyán Csilla Csornáról érkezett. A pályázat katalógusa így fogalmaz a munkáiról: „Finomszemcsés samottos agyaggal dolgozik, módli, homorú és domború mintanyomóval díszít. Színei egyéniek, sárgásak, zöldesek. Edényeinek forrása a csornai múzeum gazdag kerámiaanyaga, de dőri mintákat is felhasznál, amiket kiegészít a saját tervezésű mintákkal, melyek jól illeszkednek az eredeti motívumokhoz. A hímzésből beemelt mintaelemek harmonikusan simulnak össze a korábbi, szintén a polgári ízlésvilágot idéző díszítményekkel.”

Az Interkerám Kft. díját Nagyné Török Zsóka nyerte el, aki „tűzálló agyagból alkotta meg sütő-főzőedényeit, tiszafüredi motívumokat használva mázas írókás díszítményeihez. Virág formájú kuglófsütője zöldmázas, fenekén ujjbenyomásos koszorú dísszel. Nagyméretű barna mázas pizzasütőjének vágott abroncsos szegélydísze van, fenékrészét arányosan kitöltő koncentrikus kört ölelő sugaras virágdísze dekoratív”, fogalmaz róla a zsűri.

A háromévente megrendezett, idén a sütő-főző edényekre koncentráló országos fazekaspályázat a szakág legfontosabb megmérettetése, számunkra, zalaiakra nézve pedig dicsőség, hogy a bíráló bizottság tagja Csupor István néprajzkutató-fazekas, Hadikfalvi Andrea fazekas szakoktató, dr. Nagy-Pölös Zoltán néprajzkutató és Pusztai Zsolt néprajzkutató-fazekas mellett Csuti Tibor zalai fazekas szakoktató is.

– A rábaközi fazekashagyományokat viszem tovább, többször jártam már Gébárton, mivel itt sokat tudok tanulni – mondta Ángyán Csilla, miközben a korongnál dolgozott. – Most különleges technikát próbálhatunk ki a Zalai Népművészeti Egyesület sikeres pályázata jóvoltából. Én ugyan főleg népi, zöld, barna, egyszerűbb díszítésű, a csornai kerámiamúzeumban látható motívumokkal ékes tárgyakat készítek, de megérintett a letisztultabb, modern módon stilizált kerámiavilág is. A használati tárgyakat mindkét formában keresik az érdeklődők, például nászajándékba.

– Tiszafüred és Mezőcsát környéke nagyon híres a gazdagon színes mázas kerámiájáról, a fazekasságáról, ezt a hagyományt hozom ide is már tíz éve, azóta jövök Zalába, amit nagyon szeretek, már azóta, hogy gimnazistaként itt voltam építőtáborban – mutatkozott be Nagyné Török Zsóka, aki épp egy még ki nem égetett karcsú kancsó fülét illesztette a helyére. – Harmincöt éve vagyok a szakmában, de itt, Gébárton mindig tanulok újdonságokat, most, mint látható, a magas tüzű égetés tart fogva mindannyiunkat. Tizennégy éve jár a kezemben a tűzálló agyag, ebbe is szeretném belevinni a népi motívumokat és színeket, szóval, lesz még mit kikísérleteznünk.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!