Kultúra

2015.04.03. 07:44

Olasz Ferenc képekbe fogalmazza hitét

A Megfeszített teste szinte beleolvad a homokkő keresztbe, az idő eggyé mosta őket. De azt, aki lefotózta a korpuszt, ez nem zavarja. Hiszen Olasz Ferenc alapvetően a fényt örökíti meg, amivel e szobrok az ő hitét táplálják.

Magyar Hajnalka

Olasz Ferenc Magyar Örökség és Balázs Béla-díjas fotóművész, filmrendező, Zala megye díszpolgára Kárpát-medencei kálváriákat örökít meg frissen megjelent Passió című fotóalbumában, amelyet nemrégiben szülőfalujában, Alsópáhokon mutattak be. A kötet egész életművét felöleli, hiszen a benne szereplő első fotósorozat 1967-re datálható.

Az új album címlapja.

– Azóta fotózom a kálváriákat, amióta fényképezőgép került a kezembe – pillant a múltba Olasz Ferenc. – Az első gépet az első fizetésemből vásároltam, Pápán tanítottam akkor. A kollégáim hívták fel a figyelmemet a magyarpolányi kálváriára, ami lenyűgözött, az ötödik vagy hatodik tekercset már ennek szenteltem. Az album íve tehát innen indul, s eljutunk 2014 novemberéig, amikor a kötet gerincét alkotó győri képek megszülettek. Több mint 300 helyszínen fotóztam Pozsonytól Selmecbányán át Kassáig, Galántától a Vajdaságig.

A kötetbe végül száz helyszín került be, közel négyszáz fotóval. A könyv szerkezete a szenvedéstörténet stációit követi, a képeket hozzájuk illő evangéliumi szövegek, versek egészítik ki.

Olasz Ferenc az alsópáhoki könyvbemutatón.

A kálvária kifejezés a latin calva (koponya) szóból ered, s Koponyahelynek (Golgota) hívták azt a Jeruzsálem melletti dombot is, ahol Krisztust keresztre feszítették. Átvitt értelemben kálváriának nevezik azokat a többnyire dombon emelt építményeket, amelyek a passió egyes állomásait, a stációkat jelölik, és feszülethez vagy kápolnához vezetnek. Az első kálváriák a 15. század végéről származnak. Állításukat az indokolta, hogy a középkorban a hívők közül csak kevesen jutottak el a Szentföldre, hogy eredeti helyszínén járhassák be a jeruzsálemi keresztutat. Ezért a római Szentszék engedélyezte, hogy szerte a világon a keresztút egyes jeleneteit ábrázoló emlékeket állítsanak fel. Nálunk ilyen korai emlékek nincsenek, a legrégebbi kálváriák a XVII. század végén és a XVIII. században készültek, általában a német ajkú lakosság állította őket (Selmecbánya, Pozsony, Baranya, Sopron és környéke, Budapest és környéke, Bakony, stb). Az első kálváriák a megfeszített Krisztust ábrázolták, oldalán a két latorral, előttük Mária, János és bűnbánó Magdolna szerepelt.

Búsuló Krisztus (Esztergom).

– A szoborcsoportot a barokk idején, az 1700-as évek közepétől kezdték kiegészíteni Jézus szenvedéstörténetének stációival – ad történeti áttekintést Olasz Ferenc. – A keresztúti stációk kérdése önmagában is érdekes, hiszen a kánoni evangéliumok szerint csak hét állomás létezik. Ezt először kilencre bővítik, majd az 1700-as évek közepén válik elfogadottá és általánossá a 14 stációs keresztút, mely Jézus halálra ítélésétől a sziklasírba való temetéséig tart. De kimaradnak olyan fontos helyszínek és események, mint az Utolsó vacsora, vagy az árulás helyszíne, az Olajfák hegye. Érdekes, hogy az ókeresztény művészetben nem ábrázolták sem a keresztre feszítést, sem pedig a feltámadt Krisztust, helyettük csupán egy keresztet találhatunk, ami a középkorban a győzelem jelképe volt, az üdvösség fája, amelyen Krisztus királlyá dicsőül. Hála Istennek nekem is sikerült 3 olyan szobrot találnom a Felvidéken – Komjátiban, Galgócon és Szentharmaton –, ahol nem a szenvedő Krisztus jelenik meg, hanem egyenes tartásban viszi a vállán a keresztet.

A győri kálvária egyik jelenete – időben a legfrissebb képek.

Tudakoljuk, vajon találkozhatunk-e az albumban zalai helyszínen készült képpel.

– Zala megye területén a búcsúszentlászlói és a zalaegerszegi hagyományos kálváriát ismerem – válaszol Olasz Ferenc. – Zalaegerszegen, ha voltak is, ma nincsenek stációk, a búcsúszentlászlóit pedig nem sikerült megfelelő fényviszonyok között lefényképeznem, így sajnos nem került be a könyvbe.

Megkötözött Krisztus (Esztergom).

Apropó fényviszonyok. A megkopott, időrágta, mohalepte homokkő szobrok, domborművek plasztikáját valóban nem egyszerű megragadni. Olasz Ferenc, ha csak egy mód volt rá, kivárta a fotózáshoz az ideális fényviszonyokat. Mesterséges megvilágítást (lámpákat) nem használ, legfeljebb kicsit felderíti a nagyon árnyékos részleteket. Vajon milyen állapotban találta a kálváriákat?

– Eredeti állapotában szinte egyetlen kálváriánk sem maradt fenn, de szerencsére a többszöri „restaurálás" után is megőrizte formáját például Selmecbánya, Győr, Kassa szakrális emlékhelye. Sajnos azonban gyakori, hogy a felújítást avatatlan kezek, méltatlan módon végzik el, az újrafestés nyomán elvész a szobrok eredeti karaktere, giccsbe hajlóvá válnak. Természetesen ezek a kálváriák nem kerültek be a könyvbe.

Stációk Bodonyból. Több mint 300 helyszínen fényképezett, az albumba mintegy 100-ból szerepel kép.

Ami immár a 13. a sorban. Filmjeinek száma pedig a százat veri, elsősorban képzőművészeti tárgyú etűdöket forgatott. Az egyik legkülönlegesebb munkája Csontváry Mária kútja Názáretben című festményéről készült, amelyben csak a 12. percben tárulkozik fel a teljes kompozíció. De bárhova, bármeddig jutott, ma is magáénak érzi szülőföldje kapuit, határait.

– Emlékszem, gyerekkoromban voltak olyan jámbor öregasszonyok a faluban, akik nagypéntek délután, Krisztus halálának órájában a temetőkertben lévő nagykeresztnél magának Jézusnak gyónták meg bűneiket. A hit kegyelem. Kapocs ég és föld, Isten és ember között. Olyan adomány, amely megnyitja a lelkemet és ezáltal másokat és saját magamat is képes vagyok elfogadni. Vallási témákat fényképezek, de elsődlegesen nem a dokumentálás a célom. A legfontosabb számomra, hogy azt a fényt, amit ezek a szobrok, arcok felém sugároznak, azt a hitet, amit bennem kiváltanak, képekbe fogalmazzam.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!