Messzire viszi szép Zala dallamait

Vele beszélgettünk abból az alkalomból, hogy szeptemberben sikeres államvizsgát tett a párizsi Sorbonne Egyetem kultúraközvetítés-zenei mediátor mesterképzésén.

Laposa Julianna hétéves korában kezdett furulyázni, majd klasszikus hegedűre váltott. Ifj. Horváth Károly tanácsára beiratkozott a zalaegerszegi Pálóczi-zeneiskolába. 2010-ben felvették a Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK romanisztika-francia szakára. Népzenei tudását az Óbudai Népzene Iskolában fejlesztette.

Népzenei táborokban vett részt, olyan nagyszerű prímásoktól tanult, mint a vajdaszentiványi Horváth Elek és Varga István „Kiscsipás”. A cimbalom alapjaival Balogh Kálmán segítségével ismerkedett meg.

Laposa Julianna ifj. Horváth Károllyal zenél
Fotó: Szalay Csaba

Egy szemeszteren keresztül Maczkó Mária énekóráit hallgatta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. Alapdiplomáját 2013-ban vette át, majd egy évvel később a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen kultúramenedzsment diplomát szerzett. A párizsi Sorbonne Egyetemen 2016. szeptemberében kultúraközvetítés – zenei mediátor mesterszakon tett államvizsgát.

Jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK francia kultúra, irodalom és nyelv diszciplináris szakon készül a mesterdiploma megszerzésére. Beszél franciául, angolul, olaszul, most szlovénul tanul. Az elmúlt években Párizs mellett Ljubljanában is tanult két szemeszteren át. Nyolc éve szerepel hazai és külföldi színpadokon a Zala Zenekar, a párizsi Balassi Banda, Sebestyén Márta zenekarának meghívott prímásaként és Szili Péter Szuperbendje énekeseként.

Zalaiként fontosnak tartja a megye hangszeres és énekes népzenei kultúrájának ápolását.  Zalai népzenéből állította össze annak a koncertnek az anyagát is, amely január 22-én lesz a zalaszentgróti VMK-ban.

- Nagyon szerettem volna francia nyelvterületen tanulni - kezdett bele Laposa Julianna a párizsi tanulmányok történetébe. - Kerestem egy zenével és kultúrával összefüggő szakot. Már 2014 őszén támogatta elképzelésemet a budapesti Francia Intézet ösztöndíj-koordinátora. Tizenöten kaptuk meg akkor az intézet támogatását, tíz ösztöndíjas és öt doktorandusz.

- Hogyan készült a felvételire?

- 2015 februárjától fél évig a ljubljanai egyetem mesterképzésén vettem részt a Pázmány Péter Katolikus Egyetem diákjaként olasz-francia szakon. Ljubljana közel van, és kötődöm Szlovéniához, a Muravidékhez. Az ott élő emberek befogadóak, kedvesek. Közben tudatosan készültem a kőkemény párizsi felvételire, ami 2015 nyarán volt, és ősszel kezdtem meg a párizsi tanulmányaimat.

Laposa Julianna: Tavasszal Párizsba megyek koncertezni Sebestyén Mártával
Fotó: Seres Péter

- Volt magyar ösztöndíja?

- Nem. Mind a 15 diák tanulását a francia kormány támogatta.

- Hány fiatalról tud, akinek ilyen diplomája van Magyarországon?

- Tudomásom szerint én vagyok az első.

- Milyen volt az élet Párizsban?

- Kollégiumban laktam, ahol nagyon sok afrikai diák is volt. Jó volt a hangulat, közösen főztünk, jó barátságban voltunk. A tanulás viszont nehéz volt.

- A kultúraközvetítés mellett milyen tárgyakat hallgatott?

- Én a népzenére kívántam összpontosítani. Ezért etnomuzikológia, népzeneelmélet, népzenetörténet órákra specializálódtam. Három hónap kötelező szakmai gyakorlatot is kellett teljesíteni Franciaországban és minimum 100 oldalas diplomamunkát írni francia nyelven. A szakdolgozatot Népzenei közvetítés címmel írtam. A Budapesten és Párizsban zajló népzenei eseményeket vizsgáltam meg, hogy mennyire van jelen a népzene a 21. században, milyen eszközökkel adják tovább a hagyományokat.

- Hogyan sikerült a szakmai gyakorlat? Szívesen fogadták?

- Több helyen próbálkoztam, de csak a Magyar Intézet fogadott. Hamar kiderült, hogy annak igazgatója, Havasi János nagy rajongója a népzenének, és ripsz-ropsz megalakítottuk a Párizsi Balassi Bandát. Harmadik tagnak az intézet informatikusa, Szőcs Péter profi dobos jelentkezett, aki szívesen kipróbálta magát mint nagybőgős. Táncházakat tartottunk Párizsban, Lyonban, Grenoble-ban, s voltam Aix en Provance-ban és Nizzában is a magyar közösségek gyerekeinek népzenei játszóházakat tartani. Mindenhol örömmel fogadtak.

- Lesz még franciaországi szereplése, tervezi, hogy visszamegy?

- Igen! Tavasszal Párizsba megyek koncertezni Sebestyén Mártával, és Strasbourgba is készülök, zenei foglalkozást szeretnék tartani gyerekeknek.

- Milyen emlékeket őriz Párizsból?

- Nagyon szeretem Párizst! Jártam a múzeumokat, a kiállításokat, kirándultam. Nemcsak a fények városa, hanem a kultúra fellegvára is. Csodálatos érzés és életem egyik legmeghatározóbb élménye volt sok magyar híresség - köztük József Attila - után nekem is erre az ősi egyetemre járni.

- Jelenleg mivel foglalkozik? Sok az elfoglaltsága?

- A ljubljanai magyar nagykövetség gyakornoka vagyok és kulturális diplomáciai feladatokat látok el. Örülök, mert megismerem ezt a világot is. Ahogy tettem ezt a brüsszeli Európai Parlamentben is. A zene és a nyelvek - ezt a kettőt szeretném összekomponálni. Az idén megnyílt ljubljanai Balassi Intézet keretében népzenei játszóházakat tartok kint élő magyar gyerekeknek. Szlovén gyerekeknek is szeretnék népzenét tanítani.

A lendvai főkonzullal egyeztetve a muravidéki magyar fiatalokkal is szeretném megismertetni a szép Zala népzenéjét.