Kiadványban őriznék meg a még élő falusi népi játékokat

A népművészet élőben történő közvetítésén túl szeretné az utókor számára képekkel gazdagon illusztrált könyvben és DVD-n is megjelentetni és ezzel megőrizni az utókor számára zalai népi játékokat, színpadra állított népi hagyományokat.

- A népzene, a népdalok, a népi játékok egy tőről fakadnak – magyarázta Marianna. – A hagyományőrzéshez hozzá tartoznak a dalokkal színesített régi falusi közösségi munkák, mint az aratás – a szüret, a tollfosztó, a fonó – az ünnepek hosszú sora: – a húsvét, a pünkösdölő, az advent, a Jézuska várás, a jeles családi események – a lakodalom, a keresztelő – szokásainak, játékainak, dalainak a megmentése a végleges feledéstől. A kiadványban szeretnénk januártól decemberig az összes zalai népszokást, népi játékot megjeleníteni. Az anyag adott, már csak megfelelő pályázati lehetőséget és szponzort kell találnunk.

A „Mindennapi kenyerünk" című, saját feldolgozású színpadi játékot közösen is előadta a gellénházi Vajda József és a besenyői Szivárvány Népdalkör. Fotó: A szerző

Valószínűleg a zalai, sőt, még a Néprajzi Múzeum szakemberei is örömmel vennék, ha csokorba kötve mindenki számára megismerhetővé tennék, s megőriznék a színpadra vitt autentikus zalai népdalkincsünket is népszokásaikat.

- A 26 évvel ezelőtt alakított gellénházi népdalkörrel a kezdetektől fogva fontosnak tartjuk a kihalófélben lévő néphagyományok feldolgozását és színpadra állítását. Ezek közül a leghíresebb és legtöbbször bemutatott mű, névadónk és példaképünk Vajda József népdalkutató által gyűjtött Göcseji lakodalmas. Ennek felújításával ünnepeltük tavaly a 25. születésnapunkat. Ezen kívül számos népi játékok feldolgoztunk mi magunk és előadtuk, így például egy „Este a fonóban", a „Tollfosztóban voltam", mustszentelés, szüreti játékok, pünkösdölő, a férfikar főszerepelésével összeállított „katonának kell mennie a legénynek" című produkció. Télen a betlehemezéssel, balázsolással rójuk az utcákat, s visszük be a házakba.

A búzavetéstől az aratáson át a kenyérsütésig minden munkát dalban elmesélő „Mindennapi kenyerünkkel" és a Szüreti vigassággal országosan is sikereket arattak.

- Az idén második alkalommal rendezték meg a Kárpát-medencei kulturális és művészeti vetélkedőt, s a Gellénházi Vajda József Népdalkör Egyesülettel mindkét alkalommal a döntőig jutottunk a falusi ember életében legfontosabb két munka saját feldolgozású színpadi játékával. A falusi emberek régen nagyon sokat énekeltek, életük szinte minden fontos mozzanatára, örömére, bánatára volt egy daluk, s a népszokásokat egy történet keretében ezekkel az eredeti szép népdalokkal elevenítjük fel.

A produkciókat Kulcsárné Csejtei Marianna többi énekkarának – a Sárhidai Dalkör, a zalaszentiváni Tőzike és a németfalui Vadvirág Népdalkör, a besenyői Szivárvány, a ságodi Gyöngyvirág, a landorhegyi Nefelejcs és a Kertvárosi dalkör – is megtanítja, így sok száz ember előtt bemutatják.

- Büszke vagyok valamennyi dalkörre, lelkesek, szorgalmasak és szép eredményeket érnek el. A prímet a legrégebbi, a gellénházi Vajda József népdalkör viszi, ők négyszeres aranypáva díjasok, s ehhez jön még a Férfikar két aranypávája. Persze a németfalui Vadvirágok sem maradnak le tőlük három Aranypávájukkal és két Aranypáva Nagydíjjal. A többiek is helytállnak, a KÓTA minősítőkön és gyűjtik az aranyat.

S ha már a dicséretnél tartunk, tegyük hozzá, hogy Kulcsárné Csejtei Mariannát a népzene a néphagyományok ápolásért az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kultúráért felelős államtitkársága kitüntetésben részesítette, s a megyeszékhelyi népdalkörökkel elért eredményeit a zalaegerszegi önkormányzat is díjazta.