Kultúra

2014.10.14. 20:15

Kanizsai jazzfesztivál történelem

A nagykanizsai fesztiválok története négy korszakra osztható. Az első 1973-tól 1980-ig tartó időszakban a két-három napig tartó zenei kavalkád mellett az irodalom, a fotóművészet kiválóságai színesítették a programokat. A második, 1982-1986 közötti intervallumban a pénzügyi nehézségek miatt csak kétévente nyílt lehetőség a fesztivál megrendezésére. A harmadik korszak 1991-től 2009-ig tartott. Ezen időszakban főként olasz, osztrák, horvát és szlovén zenekarok szerepeltek a hazai együttesek mellett, s amerikai együtteseket és szólistákat is sikerült meghívni a rendezvényre. A negyedik korszak 2009-től datálható, mikor a jazz-zenészek mellett a világzene jeles képviselői is szerepet kaptak a fesztivál programjában.

Pásztor András

A gregorián és a jazz - Két különböző műfajból született egy harmadik

Miként lehet összeházasítani a 7. századi gregorián énekeket a jazz zenével? Erre is választ adott Dés László, aki a Balázs Elemér Quartettel és a Voces4 énekegyüttessel lépett színpadra az idei jazz fesztiválon.

A négytagú énekegyüttes, illetve a Dés Lászlóval felálló jazz-quartet két teljesen különböző műfajból hozott létre egy harmadikat. A koncerten a középkor, a reneszánsz és a huszonegyedik század zenéje találkozott úgy, hogy az előbbi inspirálta az utóbbit. A vokális repertoár ugyanis a 7. századi egyszólamú gregorián énekektől a többszólamú középkori orgánumokon át a 16. századi reneszánsz motettákig terjedt, melyekre a jazz-quartet – mintegy folytatva azokat – szabad improvizációkkal reflektált, megőrizve az eredeti mű egyes elemeit.

– Ez az egész Balázs Elemér ötlete volt, így aztán közösen leutaztunk az Adriához, hogy nyaralás közben összerakjuk fejben a produkciót – mesélte Dés László, aki hozzátette: hosszú időt töltöttek az anyaggyűjtéssel, katalán, milánói, sőt notre dame-i gregoriánok is elhangzanak, ők pedig ezekre asszociálnak a jazz műfajában.

A Dés Lászlóval kiegészült Balázs Elemér Quartet a Voces4 énekegyüttessel lépett színpadra. Fotó: Szakony Attila

Dés László egyébként nem először járt Kanizsán, a 1970-es évek végén többször is fellépett különféle formációkkal a jazz fesztiválon.

– Az a korszak kicsit másról szólt, az ország minden részéről érkeztek a fiatalok a fesztiválra, a jazz – az improvizáció miatt – a szabadságot jelentette sokaknak, ráadásul a tévé nem lúgozta még ki a fiatalok agyát – hangsúlyozta Dés László. – Ma már más a helyzet, nem lehet arra számítani, hogy a közönség csak úgy bejön egy ilyen rendezvényre. Azt kell kitalálni, miként lehet ismét trendivé tenni a fesztivált. Ez persze sok munkát kíván a szervezőktől, de a közszolgálati médiának is hatalmas szerepe lehetne az ilyen rendezvények reklámozásában vagy csak egyszerűen a jazz muzsika megszerettetésében.

Kanizsai szaxofonos - A zenekar bőgőse járt már a jazzfesztiválon

Vincze Zoltán szaxofonos a norvég „Monk Moods" Kvartettel érkezett szülővárosába, hogy muzsikáljon.

Vincze Zoltán szaxofonos. Fotó: Szakony Attila

A kanizsai születésű Vincze Zoltán tenor szaxofonos is tagja volt a „Monk Moods" Kvartettnek. A zenekar 1992-ben alakult Norvégiában, Knut Kristiansen zongorista javaslatára, aki már tíz éves kora óta Thelionious Monk kompozícióit játszotta. A zenekar tagjai közül egyébként többen is megfordultak már a kanizsai jazzfesztiválon, 1999-ben az együttes nagybőgőse, Sigurd Ulveseth például közösen lépett fel Szakcsi Lakatos Bélával és Keith Copelanddel.

A zalai dobfenomén - Németh Ferenc idén is elfogadta a meghívást

Valószínűleg jó emlékekkel távozott tavaly, ezért az idén is elfogadta a meghívást a keszthelyi születésű, ma már New York-ban élő Németh Ferenc.

A kiemelkedő tehetséggel bíró dobos fenomén, Németh Ferenc az idén saját zenekarával, Chris Cheek (szaxofon), Lionel Loueke (gitár), Daniele Camarda (basszusgitár) érkezett a fesztiválra. Mint mondta: örül, ha Kanizsán zenélhet, ráadásul a múlt év óta remek kapcsolat alakult ki közte és a szervezők között.

Németh Ferenc és zenekara egyenesen New Yorkból érkezett. Fotó: Szakony Attila

Németh Ferenc egészen fiatalon került kapcsolatba a jazz-zenével, a barátai ilyen stílusú lemezeket hallgattak, így aztán neki is megtetszett az improvizációval átitatott műfaj. Később a Liszt Ferenc Zeneakadémia elvégzése után a bostoni Berklee-egyetemen folytatta tanulmányait, s azóta is Amerikában él és zenél.

Karosi Júlia: érzékeny, letisztult

Elsősorban saját szerzeményekkel lépett színpadra a jazzfesztiválon Karosi Júlia és zenekara. A énekesnő kivívta a kanizsai jazz rajongók tiszteletét.

Karosi Júlia nagy átéléssel adta elő szerzeményeit. A jazzénekesnő a legtehetségesebb hazai előadók közé tartozikFotó: Szakony Attila

Karosi Júlia az egyik legtehetségesebb énekesnő manapság a hazai jazz élvonalában. Mindezt több díj és elismerés is bizonyítja, 2009-ben például elnyerte a lengyelországi Zoryban rendezett Voicingers Nemzetközi Énekverseny különdíját, majd egy évvel később a Zeneakadémia által indított tehetséggondozó pályázat öt kiemelt hallgatója közé választotta a szakmai zsűri. Saját zenekarát Karosi Júlia Quartet nével alapította 2009-ben. Az együttes hangzásvilágán érződik a klasszikus zene és a modern jazz hatása, zenéjük érzékeny, finom, a letisztultságot keresi. A fiatal jazz-énekesnő és kvartettje nemrég adta ki második lemezét, méghozzá a New York-i Dot Times Records gondozásában. Azok, akik nemrég élőben is hallották a nagykanizsai fesztiválon, biztos szereznek egy példányt a korongból.

Virtuóz improvizáció a hercegtől - Omar Bashir apja nyomdokaiba lépve népszerűsíti az arab zenei hagyományokat

A jazzfesztiválon egy előkelőség is tiszteletét tette. Az iraki származású, de Budapesten született Omar Bashirt nem véletlenül tartják a lant hercegének, olyan zenész, aki nemcsak ápolja az arab hagyományokat, hanem sajátos jazz-es improvizációival közelebb is hozza az emberekhez népe muzsikáját.

Omar Bashir, a lant hercege valóban fényűzően muzsikált. Fotó: Szakony Attila

Omar Bashir nehéz hagyatékot kapott, hiszen apja, Munir Bashir elismerten a világ legjobb lantművésze volt haláláig. Omar – aki örökölte édesapja tehetségét – annak nyomdokaiba lépve viszi tovább azt a fajta zenei kultúrát, melynek hangvétele és gazdag érzésvilága páratlan zenei élménnyel teszi gazdagabbá mindazokat, akik hallgatják.

Az idei jazzfesztiválra Petz Bálint (akusztikus gitár), Vidák Róbert (flamenco gitár), Hossman Ádám (ütők), Takács Donát (basszusgitár), Tar Gergely (ütőhangszer) és Molnár Levente (billentyű) kísérte el a lant hercegét, akinek zenéje jól egyesíti a keleties hangzást, a jazzt és a világzenét. Omar Bashir virtuozitása még a szkeptikusokat is meggyőzte.

Takács Donát basszusgitár

Mint kiderült: alig múlt 5 éves, amikor először kezébe vette az oud nevű hangszert, az arab lantot. Omart 7 évesen már beíratták a Bagdadi Balett- és Zeneiskolába. Első komoly koncertjét 9 évesen adta. Az iskola befejezése után alapított egy 24 tagú, tradicionális iraki hangszereken játszó fiatalokból álló zenekart, amellyel az arab országok mellett, többek között Franciaországban, Oroszországban és Törökországban is turnézott. 1991-ben visszatért Budapestre és ösztöndíjasként a Liszt Ferenc Zeneakadémia ének, szolfézs és karvezetés szakán folytatta tanulmányait.

Sokan nem is tudják, de Omar Bashirt már börtönökből is felkeresték, hogy zenéjével skizofrén rabokat próbáljanak kezelni.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!