2021.08.12. 12:10
Ikon a hónap műtárgya – Az alkotásra Kerecsényi Edit talált rá egy letenyei ház padlásán
A Thúry György Múzeumban a hónap műtárgya egy fatáblára festett kép Szent Atanáz és az Istenanya találkozásáról.
Gyanó Szilvia az ikonnal
Fotó: Szakony Attila / Zalai Hírlap
Az ikonról Gyanó Szilvia néprajzos-muzeológus elmondta: az a Szent Víz felfedezésének csodáját ábrázolja, azaz Atanáz forrását a Lavra (a legnagyobb, legjelentősebb ortodox férfi kolostorok) felé vezető úton. Az úton megjelent neki az Istenszülő (azaz Mária), vizet fakasztott a sziklából és arról biztosította Atanázt, hogy támogatja a szent hegyen a szerzetesi közösség felépítését. Fölöttük a szentháromság szimbóluma, a szent neve és hiányos, megkopott ószláv nyelvű felirat – „Afonszkoj Bozsej Materi” – olvasható.
- Athoszi Szent Atanáz a görögországi Athosz-hegyi ortodox szerzetes-köztársaság alapítója volt – folytatta Gyanó Szilvia. – A 9. században szabályozta az addig regula nélkül, a hegyen szétszórva élő szerzetesek közösségét és császári támogatással hatalmas építkezésbe kezdett. Autonóm teokratikus köztársaság státuszát 1926-ban nyerte el a közösség, külön államként, a konstantinápolyi pátriárka alárendeltségében tartják nyilván, melyet a görög kormányok mind a mai napig tiszteletben tartanak. Máig ez az ortodox keresztény szerzetesség legjelentősebb központja.
Az ikont Kerecsényi Edit gyűjtötte Letenyén, ahol egy ház padlásán porosodott, adatokat azonban már nem tudott kideríteni róla. Valószínűleg orosz és a 19. század végén, vagy a 20. század elején készült, s talán az orosz frontról került Magyarországra. Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül az a tény, hogy Nagykanizsa környékén már a mohácsi vész előtt is laktak görögkeleti vallású szerbek, akik a 18-19. században közös egyházi szervezetben éltek a betelepülő görögökkel. A város egykori, Szent Miklósról elnevezett görögkeleti temploma és parókiája a görögkatolikusok zalai kis központjának számított. Az egyházközség 1959-ben megszűnt, a templomot lebontották, csak a még álló „Szerb ház” emlékeztet az Erzsébet tér 20. alatt az egykori szerb és görög lakosság jelenlétére.