Kompromisszumokkal, de hagyományosan népszínházi alapú, sokszínű repertoárt állított össze a Hevesi, jelezte elöljáróban a direktor.
– Egy már teljesen kész darabunk, a Kőszívű ember fiai került fiókba, csak a házi főpróbáig juthattunk, de nem mondtunk le róla, 2021 márciusában láthatja a közönség – mondta az idei veszteségekről, hozzátéve, épp a Sose halunk meg című musical olvasópróbája előtt hirdették ki a veszélyhelyzetet.
– Ősszel ezzel a darabbal nyitjuk a nagyszínpadi produkciók sorát, Koltai Róbert rendezésében. Hertelendy Attilával felváltva ő maga játssza a főszerepet.
A Kölcsönlakás virtuális olvasópróbája, balra Besenczi Árpád igazgató, a darab rendezője, a számítógép monitorján pedig a vígjátékban szereplő színészek Fotó: Hevesi Sándor Színház
A darab, ahogy a film, egy utazás története. Gyuszi bácsi elviszi egy vidéki vállfaárus körútjára kamasz unokaöccsét, Imit, és rengeteg kalandot élnek át együtt. A filmet 1993-ban mutatták be, pár évvel később fogalmazódott meg a gondolat, hogy legyen belőle színdarab, illetve musical. Nógrádi Gábor–Dés László–Nemes István zenés színművét október 9-én tűzi műsorra a zalaegerszegi színház.
Az évadot a színház a már hagyományos, könnyedebb hangvételű vígjátékkal folytatja, ezúttal a Kölcsönlakás című darab kerül sorra.
– A darab virtuális olvasópróbáját már megtartottuk, mi is tanuljuk az effajta távmunka kihívásait, izgalmas folyamat lesz – folytatta Besenczi Árpád, aki egyben a vígjáték rendezője is. (Korábban Gesztesi Károly partnereként játszott a darabban.) A közel ötven éve, 1969-ben írt, fordulatokban bővelkedő vígjáték (Ray Cooney–John Chapman szerzőtársak alkotása) folyamatosan szerepel a világ színházainak műsorán. Dobó Kata jegyzi a történetből készült magyar filmet. Az először október 22-én színpadra kerülő zalaegerszegi előadásban többek között Kiss Ernőt, Urházy Gábor Lászlót, Pap Lujzát, Magyar Cecíliát láthatjuk.
A Legyetek jók, ha tudtok című, elsősorban az olasz film alapján ismert történet zárja december 4-én a 2020-as esztendőt a Hevesiben, felkészülve az adventi időszakra, egyben tisztelegve az Eucharisztikus Világkongresszus előtt.
A Néri Szent Fülöp életét feldolgozó történet az 1500-as évek Rómájában játszódik. Hazai színházi ősbemutatóját 1998-ban Lengyel Pál rendezte a diósgyőri várban, majd Vajda Katalin–Fábri Péter–Gerendás Péter zenés játékot írt belőle, melynek bemutatója 2004-ben volt, s azóta is folyamatosan műsoron van valahol. Az itteni adaptációt Moravetz Levente rendezi.
Sose halunk meg, Koltai Róberttel és Hertelendy Attilával
Fotó: Hevesi Sándor Színház
Január 8-án mutatják be az Elnémult harangok című drámát, amelyet Szilágyi Tibor színművész-rendező állít színpadra. Az Elnémult harangok Rákosi Viktor 1903-ban írt romantikus műve, a regényből Garas Márton és Balogh Béla rendezésében 1916-ban és 1922-ben film is készült. A drámában az erdélyi református teológus, Simándy Pál A 90. zsoltár indíttatására a magyarság megmaradásának végvári vitéze kíván lenni a kis havasi faluban, Magyargarabón. A mű a nyelvek, a kultúrák és felekezetek párharcát érzékelteti. A szerző, Rákosi Viktor, születési nevén Kremsner Viktor, írói nevén Sipulusz a zalai Ukkon született 1860-ban. A zalaegerszegi színház ezzel a bemutatóval a 100 évvel ezelőtti trianoni békediktátumra is emlékezik.
Március 12-én tehát a Kőszívű ember fiai kerül a nagyszínpadra. Jókai Mór 1869-ben megjelent regénye az 1848–49-es forradalom és szabadságharcnak állít emléket. A Hevesi Sándor Színházban Korcsmáros György és Böhm György feldolgozását láthatjuk. Utóbbi rendezi az előadást, a főszerepekben Pap Lujza, Ticz András, Hervaci Ersan David, Bot Gábor lép színpadra.
Kőszívű ember fiai. Előtérben balra Pap Lujza Baradlayné szerepében. Bemutató 2021. március 12-én Fotó: Pezzetta Umberto / Zalai Hírlap
Április 16-án a Cigánykerék című zenés játékra várják a közönséget, melyet Szakcsi Lakatos Béla és Csemer Géza írt, s a Pécsi Nemzeti Színház társulata vitte színre először, 1984-ben. A musical a budapesti Józsefvárosban, egy Dankó téri bérházban játszódik. Ide látogat haza az 56-os disszidens, Miréna Lock, akinek az életéről épp filmet forgatnak…
A műben szinte az egész társulat szerepelni fog. A darab koreográfusa Bakó Gábor, rendezője pedig Böhm György.
– A Lázár Ervin program keretében visszük színre szeptember 16-án a Félőlény című ifjúsági előadást, Békés Pál és Várkonyi Mátyás darabját – sorolta tovább Besenczi Árpád. – A Félőlénynek egyetlen lehetősége, hogy megmentse az erdőt, a barátait, hogy a könyvekkel és a mesékkel újrateremtsen egy szörnymentes helyet. A darabot Farkas Ignác Jászai-díjas színművészünk rendezi. Ezután következik a Vuk című musical, amelynek zenéjét az évekkel ezelőtt Zalaegerszegen is játszó Szemenyei János szerezte. Az előadást Tompagábor Kornél rendező állítja színpadra, a bemutató február 17-én lesz.
Besenczi Árpád hangsúlyozta, a kamaraterem lehetőségeit is kihasználják, itt a zalai származású író, Szálinger Balázs Becsvölgye című drámáját mutatják be április végén, Mihály Péter rendezésében. A sztori: fiatal idegenek érkeznek egy kis zalai faluba. Nem dolgozni, hanem pihenni. Aztán mégis munkába állnak. A szélhámosok ugyanis egy helyi idős párban meglátják a tökéletes áldozatokat. A becsvölgyi konyhaasztal egy szempillantás alatt nagy játszmák sakktáblája lesz…
A teátrum vezetője abban is gondolkodik, hogy a címet adó községbe is el tudják vinni a produkciót.
– Műsoron marad a Csontketrec című, a Tantermi Deszka sorozatban szereplő darabunk, hiszen a veszélyhelyzet miatt nem tudtuk az iskolákban megfelelő számban játszani, valamint a Sóska, sültkrumpli is – tette hozzá a direktor. – Pótoljuk a Tóték tíz és az Oscar két elmaradt előadását, hiszen mindegyikre elkeltek a jegyek.
– Lesznek-e változások a társulatban?
– Két művész, Lőrincz Nikol és Kovács Olga távozik tőlünk, családi okok és másfajta lehetőségek megragadása okán, újként érkezik Fritz Attila színművész és négy kaposvári végzős egyetemista, akik Cseke Péter osztályában végeztek: Dura Veronika, D. Varga Ádám, Nagy Péter János és Támadi Anita.
– Mi lesz az elmaradt előadások jegyeivel, bérleteivel?
– Nagyon köszönjük, hogy sokan úgy segítik a színházat, hogy nem kérik vissza a jegy árát, őket és mindenkit szeretnénk majd kárpótolni, különböző kedvezményes konstrukciókban gondolkozunk. A fenntartókkal folyamatos videoértekezletes kapcsolatban állunk, a kulturális államtitkárság és a vidéki színházak vezetőinek konzultációja rendszeres. A mi színházunk vegyes fenntartású, örvendetes, hogy az önkormányzati támogatás stabil. Nem könnyű helyzet, hiszen a színházban e hónaptól előadások, programok híján a legtöbben már csak pótlék nélküli alapbért kapnak, s a kiadásainkat is át kell tekinteni azért, hogy a védekezéshez minden intézmény hozzá tudjon járulni. A takarékosság kulcsszó a gazdasági megbeszéléseinken. A varroda a maszkok készítésével, hat műszakos kolléga pedig az arcpajzsok összeszerelésével és csomagolásával segíti a társadalmi kötelezettségvállalást. Számos terv van arra, hogy anyagi biztonságban legyenek a művészek, az egyik ilyen a jövőbeli gálaesteken való szereplés, amire már most lehet készülni.
– Mindezekhez jön a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének a terve.
– Látni kell, a mostani bérek rég nem versenyképesek a piaci szférával, úgyhogy én ebben lehetőséget látok arra, hogy tisztességesebb jövedelmet lehet adni a színművészeknek, a színházban dolgozó, a közönség számára többnyire láthatatlan háttérmunkásoknak is. Nagyon nehéz a nyugállományba vonuló műszakiak helyett fiatalokat találni, reménykedem, hogy ezután javul a helyzet.
– Három kisgyermek édesapjaként hogy éli meg a korlátozásokat?
– Bizony nem egyszerű élménydús napokkal megajándékozni magunkat és a kicsiket. Mi a feleségemmel és a gyerekekkel nagyrészt a keszthelyi házunk kertjében töltjük az időt, és néha a Keszthelyi-hegységben kirándulunk, ha az idő engedi, főleg hétköznap, s olyan helyeken, ahol kevés emberrel találkozunk.
