Akár a Kalahári sivatagban

Elkészült a vadászati múzeum, a termek berendezése is megkezdődött a napokban, s várhatóan augusztusban megnyitja kapuit a ház.

A kastélymúzeum trófeatárlata eddig is messze földön híres volt, a történelmi miliő mellett egy különleges attrakcióként tartották számon a turisták. A kiállítás növelte a kastélymúzeum turisztikai kínálatának vonzerejét, s ugyanakkor szélesítette is azt, tágabb érdeklődési kört célozva. Minderre alapozottan került sor arra az újabb lépésre, aminek megtételével immár önálló múzeumi épület hatalmas termeinek látványa idézi meg a földrészeink állatvilágát.

– Mintegy kétszáz állatfajt vonultatunk fel, törekedve arra, hogy a világ nagyvadait a lehető legteljesebb körben mutathassuk be – említette a tartalomról dr. Czoma László, a múzeum igazgatója.

A termekben szakemberek, művészemberek dolgoznak, a budapesti Boros Zoltán ottjártunkkor éppen a falat festette, de nem hétköznapi értelemben: ő festőművész.

– Az egész környezetnek hitelesnek kell lennie – mondta, miközben ecsetje nyomán a sivatag horizontja bontakozott ki. – Ez egy háromdimenziós mesterséges táj lesz, míg a hagyományos festészetben a képek alkotása során az ember két dimenzióban dolgozik – tette hozzá. – Néhány éve vállalok ilyen megbízásokat, a legelső feladatot is itt, a kastélymúzeumtól kaptam: akkor valójában kicsiben már mindazt megfestettem, ami most nagyban vár rám. Érdekes kihívásnak tartom azóta is az ilyen munkát.

Az esztergomi Magyarovics Károly preparátor dermoplasztikai munkái és a falfestmények együtt adják azt a miliőt, amivel a művi környezet megelevenedik.

– A hitelességhez nagyon fontos, de nem elegendő a zoológiai tudás, az állatetológiai és környezeti ismeret, újabb és újabb módszereket kell találni arra, hogy mindezeket kifejezésre is tudjuk juttatni – mondta Magyarovics Károly, aki egyben a kiállítás látványtervezője is. A múlt év őszén egyébként ő dr. Czoma Lászlóval részt vett azon az afrikai utazáson, amely során tíznapos program keretében a Kalahári sivataghoz közeli Ethose-vel, azaz Namíbia nemzeti parkjával ismerkedtek.

– Bár vadászati múzeum néven hozzuk létre ezeket a kiállításokat, de minden eszközzel igyekszünk érvényesíteni azt a szándékot, hogy ne vadászszenvedélyt tükrözzön az, ami itt lesz látható – mondta a múzeumigazgató. – A namíbiai személyes tapasztalatok nagy segítséget nyújtottak ahhoz, hogy az egzotikus környezetek természetközelien, a valóságot élethűen megjelenítve legyenek kibontakoztathatók.

A gyűjtemény a híres Windischgratz-hagyatékból, továbbá a Föld északi részeit megjárt Dózsa György, valamint az Afrika-vadász Hidvégi Béla trófeabüszkeségeinek darabjaiból áll, a már régebbről őrzött trófeák a múzeum építésével együtt készült terv szerinti anyaggyűjtéssel egészülnek ki.

A vadak mint preparátumok igazi állatok, csak éppen nem mozognak. De lesz a múzeumnak egy olyan, több mint félezer négyzetméteres terme is, ahol a látnivalók az eredeti dolgok kicsinyített másai, s úgy jönnek-mennek, hogy elég lesz azt szemmel követni. Ez pedig már a tetőtéri szintben kialakítandó vasúttörténeti modellkiállítás.

Épül már a pálya, amely a civilizáció útjaira viszi a közönséget a vadonból, vonattal. Széles körű nemzetközi szervezőmunka nyomán már összegyűltek a vasútközlekedés történelmi fejlődését megidéző kiállítási darabok: sínek, viaduktok, alagutak, jelzőberendezések, vezérlőrendszerek, állomásépületek, csomóponti pályaudvarok makettjei ezek.

A kiállítás berendezője Egly Tibor, a Modellvasút című lap felelős szerkesztője. Irányításával összesen 1730 méternyi vágányhossz épül. Mintegy 150 vonatszerelvény közlekedik majd ezen, digitális vezérléssel. A valóságidézet tökéletesítéseként a vasútállomásokon zajló élet: az indulás, érkezés, tolatás megszokott hangeffektusai is kísérik a látnivalókat. Az óriás terepasztal nevezetes hazai és nemzetközi vonalak idézője lesz. Keszthely vasútközlekedése abból az időből jelenik meg, amikor a város a Balatonszentgyörggyel összekötő szárnyvonal megépítésével be lett kapcsolva a vasútközlekedésbe. Megjelenik maketten a Baross Gábor utcában ma is álló, annak idején vasútállomási funkciót betöltött ház.

A mindezt magába foglaló impozáns épület a múzeumi kht. által EU-s pályázaton elnyert több mint 800 millió forintnyi ráfordítással készült el, a pilisszentiváni Laki Épületszobrász Zrt. kivitelezésével, kifogástalan minőségben.

A kastélymúzeum trófeatárlata eddig is messze földön híres volt, a történelmi miliő mellett egy különleges attrakcióként tartották számon a turisták. A kiállítás növelte a kastélymúzeum turisztikai kínálatának vonzerejét, s ugyanakkor szélesítette is azt, tágabb érdeklődési kört célozva. Minderre alapozottan került sor arra az újabb lépésre, aminek megtételével immár önálló múzeumi épület hatalmas termeinek látványa idézi meg a földrészeink állatvilágát.

– Mintegy kétszáz állatfajt vonultatunk fel, törekedve arra, hogy a világ nagyvadait a lehető legteljesebb körben mutathassuk be – említette a tartalomról dr. Czoma László, a múzeum igazgatója.

A termekben szakemberek, művészemberek dolgoznak, a budapesti Boros Zoltán ottjártunkkor éppen a falat festette, de nem hétköznapi értelemben: ő festőművész.

– Az egész környezetnek hitelesnek kell lennie – mondta, miközben ecsetje nyomán a sivatag horizontja bontakozott ki. – Ez egy háromdimenziós mesterséges táj lesz, míg a hagyományos festészetben a képek alkotása során az ember két dimenzióban dolgozik – tette hozzá. – Néhány éve vállalok ilyen megbízásokat, a legelső feladatot is itt, a kastélymúzeumtól kaptam: akkor valójában kicsiben már mindazt megfestettem, ami most nagyban vár rám. Érdekes kihívásnak tartom azóta is az ilyen munkát.

Az esztergomi Magyarovics Károly preparátor dermoplasztikai munkái és a falfestmények együtt adják azt a miliőt, amivel a művi környezet megelevenedik.

– A hitelességhez nagyon fontos, de nem elegendő a zoológiai tudás, az állatetológiai és környezeti ismeret, újabb és újabb módszereket kell találni arra, hogy mindezeket kifejezésre is tudjuk juttatni – mondta Magyarovics Károly, aki egyben a kiállítás látványtervezője is. A múlt év őszén egyébként ő dr. Czoma Lászlóval részt vett azon az afrikai utazáson, amely során tíznapos program keretében a Kalahári sivataghoz közeli Ethose-vel, azaz Namíbia nemzeti parkjával ismerkedtek.

– Bár vadászati múzeum néven hozzuk létre ezeket a kiállításokat, de minden eszközzel igyekszünk érvényesíteni azt a szándékot, hogy ne vadászszenvedélyt tükrözzön az, ami itt lesz látható – mondta a múzeumigazgató. – A namíbiai személyes tapasztalatok nagy segítséget nyújtottak ahhoz, hogy az egzotikus környezetek természetközelien, a valóságot élethűen megjelenítve legyenek kibontakoztathatók.

A gyűjtemény a híres Windischgratz-hagyatékból, továbbá a Föld északi részeit megjárt Dózsa György, valamint az Afrika-vadász Hidvégi Béla trófeabüszkeségeinek darabjaiból áll, a már régebbről őrzött trófeák a múzeum építésével együtt készült terv szerinti anyaggyűjtéssel egészülnek ki.

A vadak mint preparátumok igazi állatok, csak éppen nem mozognak. De lesz a múzeumnak egy olyan, több mint félezer négyzetméteres terme is, ahol a látnivalók az eredeti dolgok kicsinyített másai, s úgy jönnek-mennek, hogy elég lesz azt szemmel követni. Ez pedig már a tetőtéri szintben kialakítandó vasúttörténeti modellkiállítás.

Épül már a pálya, amely a civilizáció útjaira viszi a közönséget a vadonból, vonattal. Széles körű nemzetközi szervezőmunka nyomán már összegyűltek a vasútközlekedés történelmi fejlődését megidéző kiállítási darabok: sínek, viaduktok, alagutak, jelzőberendezések, vezérlőrendszerek, állomásépületek, csomóponti pályaudvarok makettjei ezek.

A kiállítás berendezője Egly Tibor, a Modellvasút című lap felelős szerkesztője. Irányításával összesen 1730 méternyi vágányhossz épül. Mintegy 150 vonatszerelvény közlekedik majd ezen, digitális vezérléssel. A valóságidézet tökéletesítéseként a vasútállomásokon zajló élet: az indulás, érkezés, tolatás megszokott hangeffektusai is kísérik a látnivalókat. Az óriás terepasztal nevezetes hazai és nemzetközi vonalak idézője lesz. Keszthely vasútközlekedése abból az időből jelenik meg, amikor a város a Balatonszentgyörggyel összekötő szárnyvonal megépítésével be lett kapcsolva a vasútközlekedésbe. Megjelenik maketten a Baross Gábor utcában ma is álló, annak idején vasútállomási funkciót betöltött ház.

A mindezt magába foglaló impozáns épület a múzeumi kht. által EU-s pályázaton elnyert több mint 800 millió forintnyi ráfordítással készült el, a pilisszentiváni Laki Épületszobrász Zrt. kivitelezésével, kifogástalan minőségben.

A kastélymúzeum trófeatárlata eddig is messze földön híres volt, a történelmi miliő mellett egy különleges attrakcióként tartották számon a turisták. A kiállítás növelte a kastélymúzeum turisztikai kínálatának vonzerejét, s ugyanakkor szélesítette is azt, tágabb érdeklődési kört célozva. Minderre alapozottan került sor arra az újabb lépésre, aminek megtételével immár önálló múzeumi épület hatalmas termeinek látványa idézi meg a földrészeink állatvilágát.

– Mintegy kétszáz állatfajt vonultatunk fel, törekedve arra, hogy a világ nagyvadait a lehető legteljesebb körben mutathassuk be – említette a tartalomról dr. Czoma László, a múzeum igazgatója.

A termekben szakemberek, művészemberek dolgoznak, a budapesti Boros Zoltán ottjártunkkor éppen a falat festette, de nem hétköznapi értelemben: ő festőművész.

– Az egész környezetnek hitelesnek kell lennie – mondta, miközben ecsetje nyomán a sivatag horizontja bontakozott ki. – Ez egy háromdimenziós mesterséges táj lesz, míg a hagyományos festészetben a képek alkotása során az ember két dimenzióban dolgozik – tette hozzá. – Néhány éve vállalok ilyen megbízásokat, a legelső feladatot is itt, a kastélymúzeumtól kaptam: akkor valójában kicsiben már mindazt megfestettem, ami most nagyban vár rám. Érdekes kihívásnak tartom azóta is az ilyen munkát.

Az esztergomi Magyarovics Károly preparátor dermoplasztikai munkái és a falfestmények együtt adják azt a miliőt, amivel a művi környezet megelevenedik.

– A hitelességhez nagyon fontos, de nem elegendő a zoológiai tudás, az állatetológiai és környezeti ismeret, újabb és újabb módszereket kell találni arra, hogy mindezeket kifejezésre is tudjuk juttatni – mondta Magyarovics Károly, aki egyben a kiállítás látványtervezője is. A múlt év őszén egyébként ő dr. Czoma Lászlóval részt vett azon az afrikai utazáson, amely során tíznapos program keretében a Kalahári sivataghoz közeli Ethose-vel, azaz Namíbia nemzeti parkjával ismerkedtek.

– Bár vadászati múzeum néven hozzuk létre ezeket a kiállításokat, de minden eszközzel igyekszünk érvényesíteni azt a szándékot, hogy ne vadászszenvedélyt tükrözzön az, ami itt lesz látható – mondta a múzeumigazgató. – A namíbiai személyes tapasztalatok nagy segítséget nyújtottak ahhoz, hogy az egzotikus környezetek természetközelien, a valóságot élethűen megjelenítve legyenek kibontakoztathatók.

A gyűjtemény a híres Windischgratz-hagyatékból, továbbá a Föld északi részeit megjárt Dózsa György, valamint az Afrika-vadász Hidvégi Béla trófeabüszkeségeinek darabjaiból áll, a már régebbről őrzött trófeák a múzeum építésével együtt készült terv szerinti anyaggyűjtéssel egészülnek ki.

A vadak mint preparátumok igazi állatok, csak éppen nem mozognak. De lesz a múzeumnak egy olyan, több mint félezer négyzetméteres terme is, ahol a látnivalók az eredeti dolgok kicsinyített másai, s úgy jönnek-mennek, hogy elég lesz azt szemmel követni. Ez pedig már a tetőtéri szintben kialakítandó vasúttörténeti modellkiállítás.

Épül már a pálya, amely a civilizáció útjaira viszi a közönséget a vadonból, vonattal. Széles körű nemzetközi szervezőmunka nyomán már összegyűltek a vasútközlekedés történelmi fejlődését megidéző kiállítási darabok: sínek, viaduktok, alagutak, jelzőberendezések, vezérlőrendszerek, állomásépületek, csomóponti pályaudvarok makettjei ezek.

A kiállítás berendezője Egly Tibor, a Modellvasút című lap felelős szerkesztője. Irányításával összesen 1730 méternyi vágányhossz épül. Mintegy 150 vonatszerelvény közlekedik majd ezen, digitális vezérléssel. A valóságidézet tökéletesítéseként a vasútállomásokon zajló élet: az indulás, érkezés, tolatás megszokott hangeffektusai is kísérik a látnivalókat. Az óriás terepasztal nevezetes hazai és nemzetközi vonalak idézője lesz. Keszthely vasútközlekedése abból az időből jelenik meg, amikor a város a Balatonszentgyörggyel összekötő szárnyvonal megépítésével be lett kapcsolva a vasútközlekedésbe. Megjelenik maketten a Baross Gábor utcában ma is álló, annak idején vasútállomási funkciót betöltött ház.

A mindezt magába foglaló impozáns épület a múzeumi kht. által EU-s pályázaton elnyert több mint 800 millió forintnyi ráfordítással készült el, a pilisszentiváni Laki Épületszobrász Zrt. kivitelezésével, kifogástalan minőségben.

– Mintegy kétszáz állatfajt vonultatunk fel, törekedve arra, hogy a világ nagyvadait a lehető legteljesebb körben mutathassuk be – említette a tartalomról dr. Czoma László, a múzeum igazgatója.

A termekben szakemberek, művészemberek dolgoznak, a budapesti Boros Zoltán ottjártunkkor éppen a falat festette, de nem hétköznapi értelemben: ő festőművész.

– Az egész környezetnek hitelesnek kell lennie – mondta, miközben ecsetje nyomán a sivatag horizontja bontakozott ki. – Ez egy háromdimenziós mesterséges táj lesz, míg a hagyományos festészetben a képek alkotása során az ember két dimenzióban dolgozik – tette hozzá. – Néhány éve vállalok ilyen megbízásokat, a legelső feladatot is itt, a kastélymúzeumtól kaptam: akkor valójában kicsiben már mindazt megfestettem, ami most nagyban vár rám. Érdekes kihívásnak tartom azóta is az ilyen munkát.

Az esztergomi Magyarovics Károly preparátor dermoplasztikai munkái és a falfestmények együtt adják azt a miliőt, amivel a művi környezet megelevenedik.

– A hitelességhez nagyon fontos, de nem elegendő a zoológiai tudás, az állatetológiai és környezeti ismeret, újabb és újabb módszereket kell találni arra, hogy mindezeket kifejezésre is tudjuk juttatni – mondta Magyarovics Károly, aki egyben a kiállítás látványtervezője is. A múlt év őszén egyébként ő dr. Czoma Lászlóval részt vett azon az afrikai utazáson, amely során tíznapos program keretében a Kalahári sivataghoz közeli Ethose-vel, azaz Namíbia nemzeti parkjával ismerkedtek.

– Bár vadászati múzeum néven hozzuk létre ezeket a kiállításokat, de minden eszközzel igyekszünk érvényesíteni azt a szándékot, hogy ne vadászszenvedélyt tükrözzön az, ami itt lesz látható – mondta a múzeumigazgató. – A namíbiai személyes tapasztalatok nagy segítséget nyújtottak ahhoz, hogy az egzotikus környezetek természetközelien, a valóságot élethűen megjelenítve legyenek kibontakoztathatók.

A gyűjtemény a híres Windischgratz-hagyatékból, továbbá a Föld északi részeit megjárt Dózsa György, valamint az Afrika-vadász Hidvégi Béla trófeabüszkeségeinek darabjaiból áll, a már régebbről őrzött trófeák a múzeum építésével együtt készült terv szerinti anyaggyűjtéssel egészülnek ki.

A vadak mint preparátumok igazi állatok, csak éppen nem mozognak. De lesz a múzeumnak egy olyan, több mint félezer négyzetméteres terme is, ahol a látnivalók az eredeti dolgok kicsinyített másai, s úgy jönnek-mennek, hogy elég lesz azt szemmel követni. Ez pedig már a tetőtéri szintben kialakítandó vasúttörténeti modellkiállítás.

Épül már a pálya, amely a civilizáció útjaira viszi a közönséget a vadonból, vonattal. Széles körű nemzetközi szervezőmunka nyomán már összegyűltek a vasútközlekedés történelmi fejlődését megidéző kiállítási darabok: sínek, viaduktok, alagutak, jelzőberendezések, vezérlőrendszerek, állomásépületek, csomóponti pályaudvarok makettjei ezek.

A kiállítás berendezője Egly Tibor, a Modellvasút című lap felelős szerkesztője. Irányításával összesen 1730 méternyi vágányhossz épül. Mintegy 150 vonatszerelvény közlekedik majd ezen, digitális vezérléssel. A valóságidézet tökéletesítéseként a vasútállomásokon zajló élet: az indulás, érkezés, tolatás megszokott hangeffektusai is kísérik a látnivalókat. Az óriás terepasztal nevezetes hazai és nemzetközi vonalak idézője lesz. Keszthely vasútközlekedése abból az időből jelenik meg, amikor a város a Balatonszentgyörggyel összekötő szárnyvonal megépítésével be lett kapcsolva a vasútközlekedésbe. Megjelenik maketten a Baross Gábor utcában ma is álló, annak idején vasútállomási funkciót betöltött ház.

A mindezt magába foglaló impozáns épület a múzeumi kht. által EU-s pályázaton elnyert több mint 800 millió forintnyi ráfordítással készült el, a pilisszentiváni Laki Épületszobrász Zrt. kivitelezésével, kifogástalan minőségben.

– Mintegy kétszáz állatfajt vonultatunk fel, törekedve arra, hogy a világ nagyvadait a lehető legteljesebb körben mutathassuk be – említette a tartalomról dr. Czoma László, a múzeum igazgatója.

A termekben szakemberek, művészemberek dolgoznak, a budapesti Boros Zoltán ottjártunkkor éppen a falat festette, de nem hétköznapi értelemben: ő festőművész.

– Az egész környezetnek hitelesnek kell lennie – mondta, miközben ecsetje nyomán a sivatag horizontja bontakozott ki. – Ez egy háromdimenziós mesterséges táj lesz, míg a hagyományos festészetben a képek alkotása során az ember két dimenzióban dolgozik – tette hozzá. – Néhány éve vállalok ilyen megbízásokat, a legelső feladatot is itt, a kastélymúzeumtól kaptam: akkor valójában kicsiben már mindazt megfestettem, ami most nagyban vár rám. Érdekes kihívásnak tartom azóta is az ilyen munkát.

Az esztergomi Magyarovics Károly preparátor dermoplasztikai munkái és a falfestmények együtt adják azt a miliőt, amivel a művi környezet megelevenedik.

– A hitelességhez nagyon fontos, de nem elegendő a zoológiai tudás, az állatetológiai és környezeti ismeret, újabb és újabb módszereket kell találni arra, hogy mindezeket kifejezésre is tudjuk juttatni – mondta Magyarovics Károly, aki egyben a kiállítás látványtervezője is. A múlt év őszén egyébként ő dr. Czoma Lászlóval részt vett azon az afrikai utazáson, amely során tíznapos program keretében a Kalahári sivataghoz közeli Ethose-vel, azaz Namíbia nemzeti parkjával ismerkedtek.

– Bár vadászati múzeum néven hozzuk létre ezeket a kiállításokat, de minden eszközzel igyekszünk érvényesíteni azt a szándékot, hogy ne vadászszenvedélyt tükrözzön az, ami itt lesz látható – mondta a múzeumigazgató. – A namíbiai személyes tapasztalatok nagy segítséget nyújtottak ahhoz, hogy az egzotikus környezetek természetközelien, a valóságot élethűen megjelenítve legyenek kibontakoztathatók.

A gyűjtemény a híres Windischgratz-hagyatékból, továbbá a Föld északi részeit megjárt Dózsa György, valamint az Afrika-vadász Hidvégi Béla trófeabüszkeségeinek darabjaiból áll, a már régebbről őrzött trófeák a múzeum építésével együtt készült terv szerinti anyaggyűjtéssel egészülnek ki.

A vadak mint preparátumok igazi állatok, csak éppen nem mozognak. De lesz a múzeumnak egy olyan, több mint félezer négyzetméteres terme is, ahol a látnivalók az eredeti dolgok kicsinyített másai, s úgy jönnek-mennek, hogy elég lesz azt szemmel követni. Ez pedig már a tetőtéri szintben kialakítandó vasúttörténeti modellkiállítás.

Épül már a pálya, amely a civilizáció útjaira viszi a közönséget a vadonból, vonattal. Széles körű nemzetközi szervezőmunka nyomán már összegyűltek a vasútközlekedés történelmi fejlődését megidéző kiállítási darabok: sínek, viaduktok, alagutak, jelzőberendezések, vezérlőrendszerek, állomásépületek, csomóponti pályaudvarok makettjei ezek.

A kiállítás berendezője Egly Tibor, a Modellvasút című lap felelős szerkesztője. Irányításával összesen 1730 méternyi vágányhossz épül. Mintegy 150 vonatszerelvény közlekedik majd ezen, digitális vezérléssel. A valóságidézet tökéletesítéseként a vasútállomásokon zajló élet: az indulás, érkezés, tolatás megszokott hangeffektusai is kísérik a látnivalókat. Az óriás terepasztal nevezetes hazai és nemzetközi vonalak idézője lesz. Keszthely vasútközlekedése abból az időből jelenik meg, amikor a város a Balatonszentgyörggyel összekötő szárnyvonal megépítésével be lett kapcsolva a vasútközlekedésbe. Megjelenik maketten a Baross Gábor utcában ma is álló, annak idején vasútállomási funkciót betöltött ház.

A mindezt magába foglaló impozáns épület a múzeumi kht. által EU-s pályázaton elnyert több mint 800 millió forintnyi ráfordítással készült el, a pilisszentiváni Laki Épületszobrász Zrt. kivitelezésével, kifogástalan minőségben.

A termekben szakemberek, művészemberek dolgoznak, a budapesti Boros Zoltán ottjártunkkor éppen a falat festette, de nem hétköznapi értelemben: ő festőművész.

– Az egész környezetnek hitelesnek kell lennie – mondta, miközben ecsetje nyomán a sivatag horizontja bontakozott ki. – Ez egy háromdimenziós mesterséges táj lesz, míg a hagyományos festészetben a képek alkotása során az ember két dimenzióban dolgozik – tette hozzá. – Néhány éve vállalok ilyen megbízásokat, a legelső feladatot is itt, a kastélymúzeumtól kaptam: akkor valójában kicsiben már mindazt megfestettem, ami most nagyban vár rám. Érdekes kihívásnak tartom azóta is az ilyen munkát.

Az esztergomi Magyarovics Károly preparátor dermoplasztikai munkái és a falfestmények együtt adják azt a miliőt, amivel a művi környezet megelevenedik.

– A hitelességhez nagyon fontos, de nem elegendő a zoológiai tudás, az állatetológiai és környezeti ismeret, újabb és újabb módszereket kell találni arra, hogy mindezeket kifejezésre is tudjuk juttatni – mondta Magyarovics Károly, aki egyben a kiállítás látványtervezője is. A múlt év őszén egyébként ő dr. Czoma Lászlóval részt vett azon az afrikai utazáson, amely során tíznapos program keretében a Kalahári sivataghoz közeli Ethose-vel, azaz Namíbia nemzeti parkjával ismerkedtek.

– Bár vadászati múzeum néven hozzuk létre ezeket a kiállításokat, de minden eszközzel igyekszünk érvényesíteni azt a szándékot, hogy ne vadászszenvedélyt tükrözzön az, ami itt lesz látható – mondta a múzeumigazgató. – A namíbiai személyes tapasztalatok nagy segítséget nyújtottak ahhoz, hogy az egzotikus környezetek természetközelien, a valóságot élethűen megjelenítve legyenek kibontakoztathatók.

A gyűjtemény a híres Windischgratz-hagyatékból, továbbá a Föld északi részeit megjárt Dózsa György, valamint az Afrika-vadász Hidvégi Béla trófeabüszkeségeinek darabjaiból áll, a már régebbről őrzött trófeák a múzeum építésével együtt készült terv szerinti anyaggyűjtéssel egészülnek ki.

A vadak mint preparátumok igazi állatok, csak éppen nem mozognak. De lesz a múzeumnak egy olyan, több mint félezer négyzetméteres terme is, ahol a látnivalók az eredeti dolgok kicsinyített másai, s úgy jönnek-mennek, hogy elég lesz azt szemmel követni. Ez pedig már a tetőtéri szintben kialakítandó vasúttörténeti modellkiállítás.

Épül már a pálya, amely a civilizáció útjaira viszi a közönséget a vadonból, vonattal. Széles körű nemzetközi szervezőmunka nyomán már összegyűltek a vasútközlekedés történelmi fejlődését megidéző kiállítási darabok: sínek, viaduktok, alagutak, jelzőberendezések, vezérlőrendszerek, állomásépületek, csomóponti pályaudvarok makettjei ezek.

A kiállítás berendezője Egly Tibor, a Modellvasút című lap felelős szerkesztője. Irányításával összesen 1730 méternyi vágányhossz épül. Mintegy 150 vonatszerelvény közlekedik majd ezen, digitális vezérléssel. A valóságidézet tökéletesítéseként a vasútállomásokon zajló élet: az indulás, érkezés, tolatás megszokott hangeffektusai is kísérik a látnivalókat. Az óriás terepasztal nevezetes hazai és nemzetközi vonalak idézője lesz. Keszthely vasútközlekedése abból az időből jelenik meg, amikor a város a Balatonszentgyörggyel összekötő szárnyvonal megépítésével be lett kapcsolva a vasútközlekedésbe. Megjelenik maketten a Baross Gábor utcában ma is álló, annak idején vasútállomási funkciót betöltött ház.

A mindezt magába foglaló impozáns épület a múzeumi kht. által EU-s pályázaton elnyert több mint 800 millió forintnyi ráfordítással készült el, a pilisszentiváni Laki Épületszobrász Zrt. kivitelezésével, kifogástalan minőségben.

A termekben szakemberek, művészemberek dolgoznak, a budapesti Boros Zoltán ottjártunkkor éppen a falat festette, de nem hétköznapi értelemben: ő festőművész.

– Az egész környezetnek hitelesnek kell lennie – mondta, miközben ecsetje nyomán a sivatag horizontja bontakozott ki. – Ez egy háromdimenziós mesterséges táj lesz, míg a hagyományos festészetben a képek alkotása során az ember két dimenzióban dolgozik – tette hozzá. – Néhány éve vállalok ilyen megbízásokat, a legelső feladatot is itt, a kastélymúzeumtól kaptam: akkor valójában kicsiben már mindazt megfestettem, ami most nagyban vár rám. Érdekes kihívásnak tartom azóta is az ilyen munkát.

Az esztergomi Magyarovics Károly preparátor dermoplasztikai munkái és a falfestmények együtt adják azt a miliőt, amivel a művi környezet megelevenedik.

– A hitelességhez nagyon fontos, de nem elegendő a zoológiai tudás, az állatetológiai és környezeti ismeret, újabb és újabb módszereket kell találni arra, hogy mindezeket kifejezésre is tudjuk juttatni – mondta Magyarovics Károly, aki egyben a kiállítás látványtervezője is. A múlt év őszén egyébként ő dr. Czoma Lászlóval részt vett azon az afrikai utazáson, amely során tíznapos program keretében a Kalahári sivataghoz közeli Ethose-vel, azaz Namíbia nemzeti parkjával ismerkedtek.

– Bár vadászati múzeum néven hozzuk létre ezeket a kiállításokat, de minden eszközzel igyekszünk érvényesíteni azt a szándékot, hogy ne vadászszenvedélyt tükrözzön az, ami itt lesz látható – mondta a múzeumigazgató. – A namíbiai személyes tapasztalatok nagy segítséget nyújtottak ahhoz, hogy az egzotikus környezetek természetközelien, a valóságot élethűen megjelenítve legyenek kibontakoztathatók.

A gyűjtemény a híres Windischgratz-hagyatékból, továbbá a Föld északi részeit megjárt Dózsa György, valamint az Afrika-vadász Hidvégi Béla trófeabüszkeségeinek darabjaiból áll, a már régebbről őrzött trófeák a múzeum építésével együtt készült terv szerinti anyaggyűjtéssel egészülnek ki.

A vadak mint preparátumok igazi állatok, csak éppen nem mozognak. De lesz a múzeumnak egy olyan, több mint félezer négyzetméteres terme is, ahol a látnivalók az eredeti dolgok kicsinyített másai, s úgy jönnek-mennek, hogy elég lesz azt szemmel követni. Ez pedig már a tetőtéri szintben kialakítandó vasúttörténeti modellkiállítás.

Épül már a pálya, amely a civilizáció útjaira viszi a közönséget a vadonból, vonattal. Széles körű nemzetközi szervezőmunka nyomán már összegyűltek a vasútközlekedés történelmi fejlődését megidéző kiállítási darabok: sínek, viaduktok, alagutak, jelzőberendezések, vezérlőrendszerek, állomásépületek, csomóponti pályaudvarok makettjei ezek.

A kiállítás berendezője Egly Tibor, a Modellvasút című lap felelős szerkesztője. Irányításával összesen 1730 méternyi vágányhossz épül. Mintegy 150 vonatszerelvény közlekedik majd ezen, digitális vezérléssel. A valóságidézet tökéletesítéseként a vasútállomásokon zajló élet: az indulás, érkezés, tolatás megszokott hangeffektusai is kísérik a látnivalókat. Az óriás terepasztal nevezetes hazai és nemzetközi vonalak idézője lesz. Keszthely vasútközlekedése abból az időből jelenik meg, amikor a város a Balatonszentgyörggyel összekötő szárnyvonal megépítésével be lett kapcsolva a vasútközlekedésbe. Megjelenik maketten a Baross Gábor utcában ma is álló, annak idején vasútállomási funkciót betöltött ház.

A mindezt magába foglaló impozáns épület a múzeumi kht. által EU-s pályázaton elnyert több mint 800 millió forintnyi ráfordítással készült el, a pilisszentiváni Laki Épületszobrász Zrt. kivitelezésével, kifogástalan minőségben.

– Az egész környezetnek hitelesnek kell lennie – mondta, miközben ecsetje nyomán a sivatag horizontja bontakozott ki. – Ez egy háromdimenziós mesterséges táj lesz, míg a hagyományos festészetben a képek alkotása során az ember két dimenzióban dolgozik – tette hozzá. – Néhány éve vállalok ilyen megbízásokat, a legelső feladatot is itt, a kastélymúzeumtól kaptam: akkor valójában kicsiben már mindazt megfestettem, ami most nagyban vár rám. Érdekes kihívásnak tartom azóta is az ilyen munkát.

Az esztergomi Magyarovics Károly preparátor dermoplasztikai munkái és a falfestmények együtt adják azt a miliőt, amivel a művi környezet megelevenedik.

– A hitelességhez nagyon fontos, de nem elegendő a zoológiai tudás, az állatetológiai és környezeti ismeret, újabb és újabb módszereket kell találni arra, hogy mindezeket kifejezésre is tudjuk juttatni – mondta Magyarovics Károly, aki egyben a kiállítás látványtervezője is. A múlt év őszén egyébként ő dr. Czoma Lászlóval részt vett azon az afrikai utazáson, amely során tíznapos program keretében a Kalahári sivataghoz közeli Ethose-vel, azaz Namíbia nemzeti parkjával ismerkedtek.

– Bár vadászati múzeum néven hozzuk létre ezeket a kiállításokat, de minden eszközzel igyekszünk érvényesíteni azt a szándékot, hogy ne vadászszenvedélyt tükrözzön az, ami itt lesz látható – mondta a múzeumigazgató. – A namíbiai személyes tapasztalatok nagy segítséget nyújtottak ahhoz, hogy az egzotikus környezetek természetközelien, a valóságot élethűen megjelenítve legyenek kibontakoztathatók.

A gyűjtemény a híres Windischgratz-hagyatékból, továbbá a Föld északi részeit megjárt Dózsa György, valamint az Afrika-vadász Hidvégi Béla trófeabüszkeségeinek darabjaiból áll, a már régebbről őrzött trófeák a múzeum építésével együtt készült terv szerinti anyaggyűjtéssel egészülnek ki.

A vadak mint preparátumok igazi állatok, csak éppen nem mozognak. De lesz a múzeumnak egy olyan, több mint félezer négyzetméteres terme is, ahol a látnivalók az eredeti dolgok kicsinyített másai, s úgy jönnek-mennek, hogy elég lesz azt szemmel követni. Ez pedig már a tetőtéri szintben kialakítandó vasúttörténeti modellkiállítás.

Épül már a pálya, amely a civilizáció útjaira viszi a közönséget a vadonból, vonattal. Széles körű nemzetközi szervezőmunka nyomán már összegyűltek a vasútközlekedés történelmi fejlődését megidéző kiállítási darabok: sínek, viaduktok, alagutak, jelzőberendezések, vezérlőrendszerek, állomásépületek, csomóponti pályaudvarok makettjei ezek.

A kiállítás berendezője Egly Tibor, a Modellvasút című lap felelős szerkesztője. Irányításával összesen 1730 méternyi vágányhossz épül. Mintegy 150 vonatszerelvény közlekedik majd ezen, digitális vezérléssel. A valóságidézet tökéletesítéseként a vasútállomásokon zajló élet: az indulás, érkezés, tolatás megszokott hangeffektusai is kísérik a látnivalókat. Az óriás terepasztal nevezetes hazai és nemzetközi vonalak idézője lesz. Keszthely vasútközlekedése abból az időből jelenik meg, amikor a város a Balatonszentgyörggyel összekötő szárnyvonal megépítésével be lett kapcsolva a vasútközlekedésbe. Megjelenik maketten a Baross Gábor utcában ma is álló, annak idején vasútállomási funkciót betöltött ház.

A mindezt magába foglaló impozáns épület a múzeumi kht. által EU-s pályázaton elnyert több mint 800 millió forintnyi ráfordítással készült el, a pilisszentiváni Laki Épületszobrász Zrt. kivitelezésével, kifogástalan minőségben.

– Az egész környezetnek hitelesnek kell lennie – mondta, miközben ecsetje nyomán a sivatag horizontja bontakozott ki. – Ez egy háromdimenziós mesterséges táj lesz, míg a hagyományos festészetben a képek alkotása során az ember két dimenzióban dolgozik – tette hozzá. – Néhány éve vállalok ilyen megbízásokat, a legelső feladatot is itt, a kastélymúzeumtól kaptam: akkor valójában kicsiben már mindazt megfestettem, ami most nagyban vár rám. Érdekes kihívásnak tartom azóta is az ilyen munkát.

Az esztergomi Magyarovics Károly preparátor dermoplasztikai munkái és a falfestmények együtt adják azt a miliőt, amivel a művi környezet megelevenedik.

– A hitelességhez nagyon fontos, de nem elegendő a zoológiai tudás, az állatetológiai és környezeti ismeret, újabb és újabb módszereket kell találni arra, hogy mindezeket kifejezésre is tudjuk juttatni – mondta Magyarovics Károly, aki egyben a kiállítás látványtervezője is. A múlt év őszén egyébként ő dr. Czoma Lászlóval részt vett azon az afrikai utazáson, amely során tíznapos program keretében a Kalahári sivataghoz közeli Ethose-vel, azaz Namíbia nemzeti parkjával ismerkedtek.

– Bár vadászati múzeum néven hozzuk létre ezeket a kiállításokat, de minden eszközzel igyekszünk érvényesíteni azt a szándékot, hogy ne vadászszenvedélyt tükrözzön az, ami itt lesz látható – mondta a múzeumigazgató. – A namíbiai személyes tapasztalatok nagy segítséget nyújtottak ahhoz, hogy az egzotikus környezetek természetközelien, a valóságot élethűen megjelenítve legyenek kibontakoztathatók.

A gyűjtemény a híres Windischgratz-hagyatékból, továbbá a Föld északi részeit megjárt Dózsa György, valamint az Afrika-vadász Hidvégi Béla trófeabüszkeségeinek darabjaiból áll, a már régebbről őrzött trófeák a múzeum építésével együtt készült terv szerinti anyaggyűjtéssel egészülnek ki.

A vadak mint preparátumok igazi állatok, csak éppen nem mozognak. De lesz a múzeumnak egy olyan, több mint félezer négyzetméteres terme is, ahol a látnivalók az eredeti dolgok kicsinyített másai, s úgy jönnek-mennek, hogy elég lesz azt szemmel követni. Ez pedig már a tetőtéri szintben kialakítandó vasúttörténeti modellkiállítás.

Épül már a pálya, amely a civilizáció útjaira viszi a közönséget a vadonból, vonattal. Széles körű nemzetközi szervezőmunka nyomán már összegyűltek a vasútközlekedés történelmi fejlődését megidéző kiállítási darabok: sínek, viaduktok, alagutak, jelzőberendezések, vezérlőrendszerek, állomásépületek, csomóponti pályaudvarok makettjei ezek.

A kiállítás berendezője Egly Tibor, a Modellvasút című lap felelős szerkesztője. Irányításával összesen 1730 méternyi vágányhossz épül. Mintegy 150 vonatszerelvény közlekedik majd ezen, digitális vezérléssel. A valóságidézet tökéletesítéseként a vasútállomásokon zajló élet: az indulás, érkezés, tolatás megszokott hangeffektusai is kísérik a látnivalókat. Az óriás terepasztal nevezetes hazai és nemzetközi vonalak idézője lesz. Keszthely vasútközlekedése abból az időből jelenik meg, amikor a város a Balatonszentgyörggyel összekötő szárnyvonal megépítésével be lett kapcsolva a vasútközlekedésbe. Megjelenik maketten a Baross Gábor utcában ma is álló, annak idején vasútállomási funkciót betöltött ház.

A mindezt magába foglaló impozáns épület a múzeumi kht. által EU-s pályázaton elnyert több mint 800 millió forintnyi ráfordítással készült el, a pilisszentiváni Laki Épületszobrász Zrt. kivitelezésével, kifogástalan minőségben.

Az esztergomi Magyarovics Károly preparátor dermoplasztikai munkái és a falfestmények együtt adják azt a miliőt, amivel a művi környezet megelevenedik.

– A hitelességhez nagyon fontos, de nem elegendő a zoológiai tudás, az állatetológiai és környezeti ismeret, újabb és újabb módszereket kell találni arra, hogy mindezeket kifejezésre is tudjuk juttatni – mondta Magyarovics Károly, aki egyben a kiállítás látványtervezője is. A múlt év őszén egyébként ő dr. Czoma Lászlóval részt vett azon az afrikai utazáson, amely során tíznapos program keretében a Kalahári sivataghoz közeli Ethose-vel, azaz Namíbia nemzeti parkjával ismerkedtek.

– Bár vadászati múzeum néven hozzuk létre ezeket a kiállításokat, de minden eszközzel igyekszünk érvényesíteni azt a szándékot, hogy ne vadászszenvedélyt tükrözzön az, ami itt lesz látható – mondta a múzeumigazgató. – A namíbiai személyes tapasztalatok nagy segítséget nyújtottak ahhoz, hogy az egzotikus környezetek természetközelien, a valóságot élethűen megjelenítve legyenek kibontakoztathatók.

A gyűjtemény a híres Windischgratz-hagyatékból, továbbá a Föld északi részeit megjárt Dózsa György, valamint az Afrika-vadász Hidvégi Béla trófeabüszkeségeinek darabjaiból áll, a már régebbről őrzött trófeák a múzeum építésével együtt készült terv szerinti anyaggyűjtéssel egészülnek ki.

A vadak mint preparátumok igazi állatok, csak éppen nem mozognak. De lesz a múzeumnak egy olyan, több mint félezer négyzetméteres terme is, ahol a látnivalók az eredeti dolgok kicsinyített másai, s úgy jönnek-mennek, hogy elég lesz azt szemmel követni. Ez pedig már a tetőtéri szintben kialakítandó vasúttörténeti modellkiállítás.

Épül már a pálya, amely a civilizáció útjaira viszi a közönséget a vadonból, vonattal. Széles körű nemzetközi szervezőmunka nyomán már összegyűltek a vasútközlekedés történelmi fejlődését megidéző kiállítási darabok: sínek, viaduktok, alagutak, jelzőberendezések, vezérlőrendszerek, állomásépületek, csomóponti pályaudvarok makettjei ezek.

A kiállítás berendezője Egly Tibor, a Modellvasút című lap felelős szerkesztője. Irányításával összesen 1730 méternyi vágányhossz épül. Mintegy 150 vonatszerelvény közlekedik majd ezen, digitális vezérléssel. A valóságidézet tökéletesítéseként a vasútállomásokon zajló élet: az indulás, érkezés, tolatás megszokott hangeffektusai is kísérik a látnivalókat. Az óriás terepasztal nevezetes hazai és nemzetközi vonalak idézője lesz. Keszthely vasútközlekedése abból az időből jelenik meg, amikor a város a Balatonszentgyörggyel összekötő szárnyvonal megépítésével be lett kapcsolva a vasútközlekedésbe. Megjelenik maketten a Baross Gábor utcában ma is álló, annak idején vasútállomási funkciót betöltött ház.

A mindezt magába foglaló impozáns épület a múzeumi kht. által EU-s pályázaton elnyert több mint 800 millió forintnyi ráfordítással készült el, a pilisszentiváni Laki Épületszobrász Zrt. kivitelezésével, kifogástalan minőségben.

Az esztergomi Magyarovics Károly preparátor dermoplasztikai munkái és a falfestmények együtt adják azt a miliőt, amivel a művi környezet megelevenedik.

– A hitelességhez nagyon fontos, de nem elegendő a zoológiai tudás, az állatetológiai és környezeti ismeret, újabb és újabb módszereket kell találni arra, hogy mindezeket kifejezésre is tudjuk juttatni – mondta Magyarovics Károly, aki egyben a kiállítás látványtervezője is. A múlt év őszén egyébként ő dr. Czoma Lászlóval részt vett azon az afrikai utazáson, amely során tíznapos program keretében a Kalahári sivataghoz közeli Ethose-vel, azaz Namíbia nemzeti parkjával ismerkedtek.

– Bár vadászati múzeum néven hozzuk létre ezeket a kiállításokat, de minden eszközzel igyekszünk érvényesíteni azt a szándékot, hogy ne vadászszenvedélyt tükrözzön az, ami itt lesz látható – mondta a múzeumigazgató. – A namíbiai személyes tapasztalatok nagy segítséget nyújtottak ahhoz, hogy az egzotikus környezetek természetközelien, a valóságot élethűen megjelenítve legyenek kibontakoztathatók.

A gyűjtemény a híres Windischgratz-hagyatékból, továbbá a Föld északi részeit megjárt Dózsa György, valamint az Afrika-vadász Hidvégi Béla trófeabüszkeségeinek darabjaiból áll, a már régebbről őrzött trófeák a múzeum építésével együtt készült terv szerinti anyaggyűjtéssel egészülnek ki.

A vadak mint preparátumok igazi állatok, csak éppen nem mozognak. De lesz a múzeumnak egy olyan, több mint félezer négyzetméteres terme is, ahol a látnivalók az eredeti dolgok kicsinyített másai, s úgy jönnek-mennek, hogy elég lesz azt szemmel követni. Ez pedig már a tetőtéri szintben kialakítandó vasúttörténeti modellkiállítás.

Épül már a pálya, amely a civilizáció útjaira viszi a közönséget a vadonból, vonattal. Széles körű nemzetközi szervezőmunka nyomán már összegyűltek a vasútközlekedés történelmi fejlődését megidéző kiállítási darabok: sínek, viaduktok, alagutak, jelzőberendezések, vezérlőrendszerek, állomásépületek, csomóponti pályaudvarok makettjei ezek.

A kiállítás berendezője Egly Tibor, a Modellvasút című lap felelős szerkesztője. Irányításával összesen 1730 méternyi vágányhossz épül. Mintegy 150 vonatszerelvény közlekedik majd ezen, digitális vezérléssel. A valóságidézet tökéletesítéseként a vasútállomásokon zajló élet: az indulás, érkezés, tolatás megszokott hangeffektusai is kísérik a látnivalókat. Az óriás terepasztal nevezetes hazai és nemzetközi vonalak idézője lesz. Keszthely vasútközlekedése abból az időből jelenik meg, amikor a város a Balatonszentgyörggyel összekötő szárnyvonal megépítésével be lett kapcsolva a vasútközlekedésbe. Megjelenik maketten a Baross Gábor utcában ma is álló, annak idején vasútállomási funkciót betöltött ház.

A mindezt magába foglaló impozáns épület a múzeumi kht. által EU-s pályázaton elnyert több mint 800 millió forintnyi ráfordítással készült el, a pilisszentiváni Laki Épületszobrász Zrt. kivitelezésével, kifogástalan minőségben.

– A hitelességhez nagyon fontos, de nem elegendő a zoológiai tudás, az állatetológiai és környezeti ismeret, újabb és újabb módszereket kell találni arra, hogy mindezeket kifejezésre is tudjuk juttatni – mondta Magyarovics Károly, aki egyben a kiállítás látványtervezője is. A múlt év őszén egyébként ő dr. Czoma Lászlóval részt vett azon az afrikai utazáson, amely során tíznapos program keretében a Kalahári sivataghoz közeli Ethose-vel, azaz Namíbia nemzeti parkjával ismerkedtek.

– Bár vadászati múzeum néven hozzuk létre ezeket a kiállításokat, de minden eszközzel igyekszünk érvényesíteni azt a szándékot, hogy ne vadászszenvedélyt tükrözzön az, ami itt lesz látható – mondta a múzeumigazgató. – A namíbiai személyes tapasztalatok nagy segítséget nyújtottak ahhoz, hogy az egzotikus környezetek természetközelien, a valóságot élethűen megjelenítve legyenek kibontakoztathatók.

A gyűjtemény a híres Windischgratz-hagyatékból, továbbá a Föld északi részeit megjárt Dózsa György, valamint az Afrika-vadász Hidvégi Béla trófeabüszkeségeinek darabjaiból áll, a már régebbről őrzött trófeák a múzeum építésével együtt készült terv szerinti anyaggyűjtéssel egészülnek ki.

A vadak mint preparátumok igazi állatok, csak éppen nem mozognak. De lesz a múzeumnak egy olyan, több mint félezer négyzetméteres terme is, ahol a látnivalók az eredeti dolgok kicsinyített másai, s úgy jönnek-mennek, hogy elég lesz azt szemmel követni. Ez pedig már a tetőtéri szintben kialakítandó vasúttörténeti modellkiállítás.

Épül már a pálya, amely a civilizáció útjaira viszi a közönséget a vadonból, vonattal. Széles körű nemzetközi szervezőmunka nyomán már összegyűltek a vasútközlekedés történelmi fejlődését megidéző kiállítási darabok: sínek, viaduktok, alagutak, jelzőberendezések, vezérlőrendszerek, állomásépületek, csomóponti pályaudvarok makettjei ezek.

A kiállítás berendezője Egly Tibor, a Modellvasút című lap felelős szerkesztője. Irányításával összesen 1730 méternyi vágányhossz épül. Mintegy 150 vonatszerelvény közlekedik majd ezen, digitális vezérléssel. A valóságidézet tökéletesítéseként a vasútállomásokon zajló élet: az indulás, érkezés, tolatás megszokott hangeffektusai is kísérik a látnivalókat. Az óriás terepasztal nevezetes hazai és nemzetközi vonalak idézője lesz. Keszthely vasútközlekedése abból az időből jelenik meg, amikor a város a Balatonszentgyörggyel összekötő szárnyvonal megépítésével be lett kapcsolva a vasútközlekedésbe. Megjelenik maketten a Baross Gábor utcában ma is álló, annak idején vasútállomási funkciót betöltött ház.

A mindezt magába foglaló impozáns épület a múzeumi kht. által EU-s pályázaton elnyert több mint 800 millió forintnyi ráfordítással készült el, a pilisszentiváni Laki Épületszobrász Zrt. kivitelezésével, kifogástalan minőségben.

– A hitelességhez nagyon fontos, de nem elegendő a zoológiai tudás, az állatetológiai és környezeti ismeret, újabb és újabb módszereket kell találni arra, hogy mindezeket kifejezésre is tudjuk juttatni – mondta Magyarovics Károly, aki egyben a kiállítás látványtervezője is. A múlt év őszén egyébként ő dr. Czoma Lászlóval részt vett azon az afrikai utazáson, amely során tíznapos program keretében a Kalahári sivataghoz közeli Ethose-vel, azaz Namíbia nemzeti parkjával ismerkedtek.

– Bár vadászati múzeum néven hozzuk létre ezeket a kiállításokat, de minden eszközzel igyekszünk érvényesíteni azt a szándékot, hogy ne vadászszenvedélyt tükrözzön az, ami itt lesz látható – mondta a múzeumigazgató. – A namíbiai személyes tapasztalatok nagy segítséget nyújtottak ahhoz, hogy az egzotikus környezetek természetközelien, a valóságot élethűen megjelenítve legyenek kibontakoztathatók.

A gyűjtemény a híres Windischgratz-hagyatékból, továbbá a Föld északi részeit megjárt Dózsa György, valamint az Afrika-vadász Hidvégi Béla trófeabüszkeségeinek darabjaiból áll, a már régebbről őrzött trófeák a múzeum építésével együtt készült terv szerinti anyaggyűjtéssel egészülnek ki.

A vadak mint preparátumok igazi állatok, csak éppen nem mozognak. De lesz a múzeumnak egy olyan, több mint félezer négyzetméteres terme is, ahol a látnivalók az eredeti dolgok kicsinyített másai, s úgy jönnek-mennek, hogy elég lesz azt szemmel követni. Ez pedig már a tetőtéri szintben kialakítandó vasúttörténeti modellkiállítás.

Épül már a pálya, amely a civilizáció útjaira viszi a közönséget a vadonból, vonattal. Széles körű nemzetközi szervezőmunka nyomán már összegyűltek a vasútközlekedés történelmi fejlődését megidéző kiállítási darabok: sínek, viaduktok, alagutak, jelzőberendezések, vezérlőrendszerek, állomásépületek, csomóponti pályaudvarok makettjei ezek.

A kiállítás berendezője Egly Tibor, a Modellvasút című lap felelős szerkesztője. Irányításával összesen 1730 méternyi vágányhossz épül. Mintegy 150 vonatszerelvény közlekedik majd ezen, digitális vezérléssel. A valóságidézet tökéletesítéseként a vasútállomásokon zajló élet: az indulás, érkezés, tolatás megszokott hangeffektusai is kísérik a látnivalókat. Az óriás terepasztal nevezetes hazai és nemzetközi vonalak idézője lesz. Keszthely vasútközlekedése abból az időből jelenik meg, amikor a város a Balatonszentgyörggyel összekötő szárnyvonal megépítésével be lett kapcsolva a vasútközlekedésbe. Megjelenik maketten a Baross Gábor utcában ma is álló, annak idején vasútállomási funkciót betöltött ház.

A mindezt magába foglaló impozáns épület a múzeumi kht. által EU-s pályázaton elnyert több mint 800 millió forintnyi ráfordítással készült el, a pilisszentiváni Laki Épületszobrász Zrt. kivitelezésével, kifogástalan minőségben.

– Bár vadászati múzeum néven hozzuk létre ezeket a kiállításokat, de minden eszközzel igyekszünk érvényesíteni azt a szándékot, hogy ne vadászszenvedélyt tükrözzön az, ami itt lesz látható – mondta a múzeumigazgató. – A namíbiai személyes tapasztalatok nagy segítséget nyújtottak ahhoz, hogy az egzotikus környezetek természetközelien, a valóságot élethűen megjelenítve legyenek kibontakoztathatók.

A gyűjtemény a híres Windischgratz-hagyatékból, továbbá a Föld északi részeit megjárt Dózsa György, valamint az Afrika-vadász Hidvégi Béla trófeabüszkeségeinek darabjaiból áll, a már régebbről őrzött trófeák a múzeum építésével együtt készült terv szerinti anyaggyűjtéssel egészülnek ki.

A vadak mint preparátumok igazi állatok, csak éppen nem mozognak. De lesz a múzeumnak egy olyan, több mint félezer négyzetméteres terme is, ahol a látnivalók az eredeti dolgok kicsinyített másai, s úgy jönnek-mennek, hogy elég lesz azt szemmel követni. Ez pedig már a tetőtéri szintben kialakítandó vasúttörténeti modellkiállítás.

Épül már a pálya, amely a civilizáció útjaira viszi a közönséget a vadonból, vonattal. Széles körű nemzetközi szervezőmunka nyomán már összegyűltek a vasútközlekedés történelmi fejlődését megidéző kiállítási darabok: sínek, viaduktok, alagutak, jelzőberendezések, vezérlőrendszerek, állomásépületek, csomóponti pályaudvarok makettjei ezek.

A kiállítás berendezője Egly Tibor, a Modellvasút című lap felelős szerkesztője. Irányításával összesen 1730 méternyi vágányhossz épül. Mintegy 150 vonatszerelvény közlekedik majd ezen, digitális vezérléssel. A valóságidézet tökéletesítéseként a vasútállomásokon zajló élet: az indulás, érkezés, tolatás megszokott hangeffektusai is kísérik a látnivalókat. Az óriás terepasztal nevezetes hazai és nemzetközi vonalak idézője lesz. Keszthely vasútközlekedése abból az időből jelenik meg, amikor a város a Balatonszentgyörggyel összekötő szárnyvonal megépítésével be lett kapcsolva a vasútközlekedésbe. Megjelenik maketten a Baross Gábor utcában ma is álló, annak idején vasútállomási funkciót betöltött ház.

A mindezt magába foglaló impozáns épület a múzeumi kht. által EU-s pályázaton elnyert több mint 800 millió forintnyi ráfordítással készült el, a pilisszentiváni Laki Épületszobrász Zrt. kivitelezésével, kifogástalan minőségben.

– Bár vadászati múzeum néven hozzuk létre ezeket a kiállításokat, de minden eszközzel igyekszünk érvényesíteni azt a szándékot, hogy ne vadászszenvedélyt tükrözzön az, ami itt lesz látható – mondta a múzeumigazgató. – A namíbiai személyes tapasztalatok nagy segítséget nyújtottak ahhoz, hogy az egzotikus környezetek természetközelien, a valóságot élethűen megjelenítve legyenek kibontakoztathatók.

A gyűjtemény a híres Windischgratz-hagyatékból, továbbá a Föld északi részeit megjárt Dózsa György, valamint az Afrika-vadász Hidvégi Béla trófeabüszkeségeinek darabjaiból áll, a már régebbről őrzött trófeák a múzeum építésével együtt készült terv szerinti anyaggyűjtéssel egészülnek ki.

A vadak mint preparátumok igazi állatok, csak éppen nem mozognak. De lesz a múzeumnak egy olyan, több mint félezer négyzetméteres terme is, ahol a látnivalók az eredeti dolgok kicsinyített másai, s úgy jönnek-mennek, hogy elég lesz azt szemmel követni. Ez pedig már a tetőtéri szintben kialakítandó vasúttörténeti modellkiállítás.

Épül már a pálya, amely a civilizáció útjaira viszi a közönséget a vadonból, vonattal. Széles körű nemzetközi szervezőmunka nyomán már összegyűltek a vasútközlekedés történelmi fejlődését megidéző kiállítási darabok: sínek, viaduktok, alagutak, jelzőberendezések, vezérlőrendszerek, állomásépületek, csomóponti pályaudvarok makettjei ezek.

A kiállítás berendezője Egly Tibor, a Modellvasút című lap felelős szerkesztője. Irányításával összesen 1730 méternyi vágányhossz épül. Mintegy 150 vonatszerelvény közlekedik majd ezen, digitális vezérléssel. A valóságidézet tökéletesítéseként a vasútállomásokon zajló élet: az indulás, érkezés, tolatás megszokott hangeffektusai is kísérik a látnivalókat. Az óriás terepasztal nevezetes hazai és nemzetközi vonalak idézője lesz. Keszthely vasútközlekedése abból az időből jelenik meg, amikor a város a Balatonszentgyörggyel összekötő szárnyvonal megépítésével be lett kapcsolva a vasútközlekedésbe. Megjelenik maketten a Baross Gábor utcában ma is álló, annak idején vasútállomási funkciót betöltött ház.

A mindezt magába foglaló impozáns épület a múzeumi kht. által EU-s pályázaton elnyert több mint 800 millió forintnyi ráfordítással készült el, a pilisszentiváni Laki Épületszobrász Zrt. kivitelezésével, kifogástalan minőségben.

A gyűjtemény a híres Windischgratz-hagyatékból, továbbá a Föld északi részeit megjárt Dózsa György, valamint az Afrika-vadász Hidvégi Béla trófeabüszkeségeinek darabjaiból áll, a már régebbről őrzött trófeák a múzeum építésével együtt készült terv szerinti anyaggyűjtéssel egészülnek ki.

A vadak mint preparátumok igazi állatok, csak éppen nem mozognak. De lesz a múzeumnak egy olyan, több mint félezer négyzetméteres terme is, ahol a látnivalók az eredeti dolgok kicsinyített másai, s úgy jönnek-mennek, hogy elég lesz azt szemmel követni. Ez pedig már a tetőtéri szintben kialakítandó vasúttörténeti modellkiállítás.

Épül már a pálya, amely a civilizáció útjaira viszi a közönséget a vadonból, vonattal. Széles körű nemzetközi szervezőmunka nyomán már összegyűltek a vasútközlekedés történelmi fejlődését megidéző kiállítási darabok: sínek, viaduktok, alagutak, jelzőberendezések, vezérlőrendszerek, állomásépületek, csomóponti pályaudvarok makettjei ezek.

A kiállítás berendezője Egly Tibor, a Modellvasút című lap felelős szerkesztője. Irányításával összesen 1730 méternyi vágányhossz épül. Mintegy 150 vonatszerelvény közlekedik majd ezen, digitális vezérléssel. A valóságidézet tökéletesítéseként a vasútállomásokon zajló élet: az indulás, érkezés, tolatás megszokott hangeffektusai is kísérik a látnivalókat. Az óriás terepasztal nevezetes hazai és nemzetközi vonalak idézője lesz. Keszthely vasútközlekedése abból az időből jelenik meg, amikor a város a Balatonszentgyörggyel összekötő szárnyvonal megépítésével be lett kapcsolva a vasútközlekedésbe. Megjelenik maketten a Baross Gábor utcában ma is álló, annak idején vasútállomási funkciót betöltött ház.

A mindezt magába foglaló impozáns épület a múzeumi kht. által EU-s pályázaton elnyert több mint 800 millió forintnyi ráfordítással készült el, a pilisszentiváni Laki Épületszobrász Zrt. kivitelezésével, kifogástalan minőségben.

A gyűjtemény a híres Windischgratz-hagyatékból, továbbá a Föld északi részeit megjárt Dózsa György, valamint az Afrika-vadász Hidvégi Béla trófeabüszkeségeinek darabjaiból áll, a már régebbről őrzött trófeák a múzeum építésével együtt készült terv szerinti anyaggyűjtéssel egészülnek ki.

A vadak mint preparátumok igazi állatok, csak éppen nem mozognak. De lesz a múzeumnak egy olyan, több mint félezer négyzetméteres terme is, ahol a látnivalók az eredeti dolgok kicsinyített másai, s úgy jönnek-mennek, hogy elég lesz azt szemmel követni. Ez pedig már a tetőtéri szintben kialakítandó vasúttörténeti modellkiállítás.

Épül már a pálya, amely a civilizáció útjaira viszi a közönséget a vadonból, vonattal. Széles körű nemzetközi szervezőmunka nyomán már összegyűltek a vasútközlekedés történelmi fejlődését megidéző kiállítási darabok: sínek, viaduktok, alagutak, jelzőberendezések, vezérlőrendszerek, állomásépületek, csomóponti pályaudvarok makettjei ezek.

A kiállítás berendezője Egly Tibor, a Modellvasút című lap felelős szerkesztője. Irányításával összesen 1730 méternyi vágányhossz épül. Mintegy 150 vonatszerelvény közlekedik majd ezen, digitális vezérléssel. A valóságidézet tökéletesítéseként a vasútállomásokon zajló élet: az indulás, érkezés, tolatás megszokott hangeffektusai is kísérik a látnivalókat. Az óriás terepasztal nevezetes hazai és nemzetközi vonalak idézője lesz. Keszthely vasútközlekedése abból az időből jelenik meg, amikor a város a Balatonszentgyörggyel összekötő szárnyvonal megépítésével be lett kapcsolva a vasútközlekedésbe. Megjelenik maketten a Baross Gábor utcában ma is álló, annak idején vasútállomási funkciót betöltött ház.

A mindezt magába foglaló impozáns épület a múzeumi kht. által EU-s pályázaton elnyert több mint 800 millió forintnyi ráfordítással készült el, a pilisszentiváni Laki Épületszobrász Zrt. kivitelezésével, kifogástalan minőségben.

A vadak mint preparátumok igazi állatok, csak éppen nem mozognak. De lesz a múzeumnak egy olyan, több mint félezer négyzetméteres terme is, ahol a látnivalók az eredeti dolgok kicsinyített másai, s úgy jönnek-mennek, hogy elég lesz azt szemmel követni. Ez pedig már a tetőtéri szintben kialakítandó vasúttörténeti modellkiállítás.

Épül már a pálya, amely a civilizáció útjaira viszi a közönséget a vadonból, vonattal. Széles körű nemzetközi szervezőmunka nyomán már összegyűltek a vasútközlekedés történelmi fejlődését megidéző kiállítási darabok: sínek, viaduktok, alagutak, jelzőberendezések, vezérlőrendszerek, állomásépületek, csomóponti pályaudvarok makettjei ezek.

A kiállítás berendezője Egly Tibor, a Modellvasút című lap felelős szerkesztője. Irányításával összesen 1730 méternyi vágányhossz épül. Mintegy 150 vonatszerelvény közlekedik majd ezen, digitális vezérléssel. A valóságidézet tökéletesítéseként a vasútállomásokon zajló élet: az indulás, érkezés, tolatás megszokott hangeffektusai is kísérik a látnivalókat. Az óriás terepasztal nevezetes hazai és nemzetközi vonalak idézője lesz. Keszthely vasútközlekedése abból az időből jelenik meg, amikor a város a Balatonszentgyörggyel összekötő szárnyvonal megépítésével be lett kapcsolva a vasútközlekedésbe. Megjelenik maketten a Baross Gábor utcában ma is álló, annak idején vasútállomási funkciót betöltött ház.

A mindezt magába foglaló impozáns épület a múzeumi kht. által EU-s pályázaton elnyert több mint 800 millió forintnyi ráfordítással készült el, a pilisszentiváni Laki Épületszobrász Zrt. kivitelezésével, kifogástalan minőségben.

A vadak mint preparátumok igazi állatok, csak éppen nem mozognak. De lesz a múzeumnak egy olyan, több mint félezer négyzetméteres terme is, ahol a látnivalók az eredeti dolgok kicsinyített másai, s úgy jönnek-mennek, hogy elég lesz azt szemmel követni. Ez pedig már a tetőtéri szintben kialakítandó vasúttörténeti modellkiállítás.

Épül már a pálya, amely a civilizáció útjaira viszi a közönséget a vadonból, vonattal. Széles körű nemzetközi szervezőmunka nyomán már összegyűltek a vasútközlekedés történelmi fejlődését megidéző kiállítási darabok: sínek, viaduktok, alagutak, jelzőberendezések, vezérlőrendszerek, állomásépületek, csomóponti pályaudvarok makettjei ezek.

A kiállítás berendezője Egly Tibor, a Modellvasút című lap felelős szerkesztője. Irányításával összesen 1730 méternyi vágányhossz épül. Mintegy 150 vonatszerelvény közlekedik majd ezen, digitális vezérléssel. A valóságidézet tökéletesítéseként a vasútállomásokon zajló élet: az indulás, érkezés, tolatás megszokott hangeffektusai is kísérik a látnivalókat. Az óriás terepasztal nevezetes hazai és nemzetközi vonalak idézője lesz. Keszthely vasútközlekedése abból az időből jelenik meg, amikor a város a Balatonszentgyörggyel összekötő szárnyvonal megépítésével be lett kapcsolva a vasútközlekedésbe. Megjelenik maketten a Baross Gábor utcában ma is álló, annak idején vasútállomási funkciót betöltött ház.

A mindezt magába foglaló impozáns épület a múzeumi kht. által EU-s pályázaton elnyert több mint 800 millió forintnyi ráfordítással készült el, a pilisszentiváni Laki Épületszobrász Zrt. kivitelezésével, kifogástalan minőségben.

Épül már a pálya, amely a civilizáció útjaira viszi a közönséget a vadonból, vonattal. Széles körű nemzetközi szervezőmunka nyomán már összegyűltek a vasútközlekedés történelmi fejlődését megidéző kiállítási darabok: sínek, viaduktok, alagutak, jelzőberendezések, vezérlőrendszerek, állomásépületek, csomóponti pályaudvarok makettjei ezek.

A kiállítás berendezője Egly Tibor, a Modellvasút című lap felelős szerkesztője. Irányításával összesen 1730 méternyi vágányhossz épül. Mintegy 150 vonatszerelvény közlekedik majd ezen, digitális vezérléssel. A valóságidézet tökéletesítéseként a vasútállomásokon zajló élet: az indulás, érkezés, tolatás megszokott hangeffektusai is kísérik a látnivalókat. Az óriás terepasztal nevezetes hazai és nemzetközi vonalak idézője lesz. Keszthely vasútközlekedése abból az időből jelenik meg, amikor a város a Balatonszentgyörggyel összekötő szárnyvonal megépítésével be lett kapcsolva a vasútközlekedésbe. Megjelenik maketten a Baross Gábor utcában ma is álló, annak idején vasútállomási funkciót betöltött ház.

A mindezt magába foglaló impozáns épület a múzeumi kht. által EU-s pályázaton elnyert több mint 800 millió forintnyi ráfordítással készült el, a pilisszentiváni Laki Épületszobrász Zrt. kivitelezésével, kifogástalan minőségben.

Épül már a pálya, amely a civilizáció útjaira viszi a közönséget a vadonból, vonattal. Széles körű nemzetközi szervezőmunka nyomán már összegyűltek a vasútközlekedés történelmi fejlődését megidéző kiállítási darabok: sínek, viaduktok, alagutak, jelzőberendezések, vezérlőrendszerek, állomásépületek, csomóponti pályaudvarok makettjei ezek.

A kiállítás berendezője Egly Tibor, a Modellvasút című lap felelős szerkesztője. Irányításával összesen 1730 méternyi vágányhossz épül. Mintegy 150 vonatszerelvény közlekedik majd ezen, digitális vezérléssel. A valóságidézet tökéletesítéseként a vasútállomásokon zajló élet: az indulás, érkezés, tolatás megszokott hangeffektusai is kísérik a látnivalókat. Az óriás terepasztal nevezetes hazai és nemzetközi vonalak idézője lesz. Keszthely vasútközlekedése abból az időből jelenik meg, amikor a város a Balatonszentgyörggyel összekötő szárnyvonal megépítésével be lett kapcsolva a vasútközlekedésbe. Megjelenik maketten a Baross Gábor utcában ma is álló, annak idején vasútállomási funkciót betöltött ház.

A mindezt magába foglaló impozáns épület a múzeumi kht. által EU-s pályázaton elnyert több mint 800 millió forintnyi ráfordítással készült el, a pilisszentiváni Laki Épületszobrász Zrt. kivitelezésével, kifogástalan minőségben.

A kiállítás berendezője Egly Tibor, a Modellvasút című lap felelős szerkesztője. Irányításával összesen 1730 méternyi vágányhossz épül. Mintegy 150 vonatszerelvény közlekedik majd ezen, digitális vezérléssel. A valóságidézet tökéletesítéseként a vasútállomásokon zajló élet: az indulás, érkezés, tolatás megszokott hangeffektusai is kísérik a látnivalókat. Az óriás terepasztal nevezetes hazai és nemzetközi vonalak idézője lesz. Keszthely vasútközlekedése abból az időből jelenik meg, amikor a város a Balatonszentgyörggyel összekötő szárnyvonal megépítésével be lett kapcsolva a vasútközlekedésbe. Megjelenik maketten a Baross Gábor utcában ma is álló, annak idején vasútállomási funkciót betöltött ház.

A mindezt magába foglaló impozáns épület a múzeumi kht. által EU-s pályázaton elnyert több mint 800 millió forintnyi ráfordítással készült el, a pilisszentiváni Laki Épületszobrász Zrt. kivitelezésével, kifogástalan minőségben.

A kiállítás berendezője Egly Tibor, a Modellvasút című lap felelős szerkesztője. Irányításával összesen 1730 méternyi vágányhossz épül. Mintegy 150 vonatszerelvény közlekedik majd ezen, digitális vezérléssel. A valóságidézet tökéletesítéseként a vasútállomásokon zajló élet: az indulás, érkezés, tolatás megszokott hangeffektusai is kísérik a látnivalókat. Az óriás terepasztal nevezetes hazai és nemzetközi vonalak idézője lesz. Keszthely vasútközlekedése abból az időből jelenik meg, amikor a város a Balatonszentgyörggyel összekötő szárnyvonal megépítésével be lett kapcsolva a vasútközlekedésbe. Megjelenik maketten a Baross Gábor utcában ma is álló, annak idején vasútállomási funkciót betöltött ház.

A mindezt magába foglaló impozáns épület a múzeumi kht. által EU-s pályázaton elnyert több mint 800 millió forintnyi ráfordítással készült el, a pilisszentiváni Laki Épületszobrász Zrt. kivitelezésével, kifogástalan minőségben.

A mindezt magába foglaló impozáns épület a múzeumi kht. által EU-s pályázaton elnyert több mint 800 millió forintnyi ráfordítással készült el, a pilisszentiváni Laki Épületszobrász Zrt. kivitelezésével, kifogástalan minőségben.

A mindezt magába foglaló impozáns épület a múzeumi kht. által EU-s pályázaton elnyert több mint 800 millió forintnyi ráfordítással készült el, a pilisszentiváni Laki Épületszobrász Zrt. kivitelezésével, kifogástalan minőségben.


szponzorált tartalom
Új műsorral jelentkezik Várkonyi Andrea
hagyományőrző rendezvény Fincza Zsuzsa
Így búcsúztatták el a telet az andráshidaiak
A szeretet nem árt / 9 perce
Van hová fordulniuk a kapcsolati erőszak áldozatainak (videó)
Országos kampányt indít az Ökumenikus Segélyszervezet.
Gyász
"Emléked szívemben örökké él." Szeretettel emlékezem DÉVÉNYI ZOLTÁN öcsémre halálának 15. évfordulóján. Miklós
"Elcsitult a szív, mely értünk dobogott, Elpihent a kéz, mely értünk dolgozott. Lelkünkben élni fogsz, míg szívünk dobog, De te számunkra nem leszel halott, Élni fogsz, mint a csillagok." Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy BEDŐ ISTVÁN életének 77. évében elhunyt. Temetése 2020. február 19-én, szerdán 15.30-kor lesz a gelsei temetőben. Gyászmise előtte 15 órakor a gelsei Sarlós Boldogasszony-templomban. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik és gyásznkban osztoznak. A gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy BOGNÁR LÁSZLÓNÉ szül. Kálmán Ilona életének 84. évében örökre megpihent. Temetése 2020. február 19-én (szerdán) a 12.30 órakor kezdődő gyászmise után lesz az esztergályhorváti régi temetőben. A részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. Köszönjük mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik, gyászunkban osztoznak. A gyászoló család
"Olyan csend van így nélküled, hogy szinte hallani, amit utoljára akartál mondani." Mély fájdalommal tudatjuk, hogy FARKAS FERENCNÉ szül. Tóth Katalin életének 85. évében elhunyt. Temetése 2020. február 20-án, a 13 órakor kezdődő gyászmise után lesz a miklósfai temetőben. Részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. A gyászoló család
Fájdalommal tudatjuk, hogy KEREKI VILMOS 67 éves korában elhunyt. Temetése 2020. február 19-én, 14 órakor lesz a zalaszentlőrinci temetőben. Részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. Unokatestvérei
Fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy KOZÁRI MÁRTA életének 80. évében elhunyt. Temetése 2020. február 19-én, szerdán 15.00 órakor lesz a zalaegerszegi olai temetőben. Ezúton fejezzük ki köszönetünket mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. Gyászoló család
"Örök marad az arcod, nevetésed, szavad, Mert ez mind a szívünkban marad. Szívünk fájdalmát nem enyhíti senki és semmi, Mert hiányodat soha-soha nem pótolhatja senki és semmi." Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy ÓVÁRI JÓZSEF hosszan tartó, türelemmel viselt betegségben életének 69. évében elhunyt. Hamvasztás utáni temetése 2020. február 20-án, csütörtökön 10.30-kor lesz a zalaegerszegi Göcseji úti temetőben. Kérjük, kegyeletüket egy-egy szál virággal szíveskedjenek kifejezni. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik és gyászunkban osztoznak. Külön köszönet a Zala Megyei Kórház Pulmonológia Osztály orvosainak és ápolóinak áldozatos munkájukért. Gyászoló család
Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy BÁNFI TIBOR a Zala Volán volt buszvezetője életének 64. évében elhunyt. Temetése 2020. február 20-án (csütörtökön) 14 órakor lesz a várvölgyi (alsózsidi) temetőben. Előtte gyászmise 13.30-kor a várvölgyi templomban. Gyászoló szerettei
"Csak az hal meg, akit elfelednek, Örökké él, akit nagyon szeretnek." Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy BICZÓ LÁSZLÓNÉ szül. Mezei Magdolna 71 éves korában örökre megpihent. Temetése 2020. február 21-én, pénteken 13 órakor lesz a nagykanizsai köztemetőben. Gyászmise előtte 11.30-kor az alsó templomban. Részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. Ezúton fejezzük ki köszönetünket mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. A gyászoló család
"Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek, Hiába szállnak árnyak, álmok, évek." Soha el nem múló szeretettel emlékezünk NÉMETH JÓZSEF (Lakat) halálának 4. évfordulóján. Szerető felesége és családja
"Sohasem halványul szívünkben emléked, Sohasem szűnik meg lelkünk gyásza Érted." Fájó szívvel emllékezünk NÉMETH ISTVÁN Pistike halálának 5. évfordulóján. Szerető család
"Könnyes az út, mely sírodhoz vezet, Örökké őrizzük emlékedet." Fájdalommal emlékezünk TAKÁCS GYULA halálának 4. évfordulóján. A gyászoló család
Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy PATAKI MIKLÓS víz-, gázszerelő életének 69. évében elhunyt. Temetése 2020. február 19-én, szerdán 12 órakor lesz a zalaegerszegi új köztemetőben. Ezúton köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. Részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. Gyászoló család
"Nem az a fájdalom, Melytől könnyes a szem, Hanem amit szívünkben Hordozunk csendesen." Soha el nem múló fájdalommal és szeretettel emlékezünk szüleink KOVÁCS JÁNOSNÉ szül. Kovács Anna és KOVÁCS JÁNOS halálának 5. évfordulóján. Szerető családjuk
"Lelked, mint fehér galamb, csendesen messzire szállt, Hiába keresünk, könnyes szemünk már többé nem talál. De tudjuk, hogy a csillagok között a legfényesebb Te vagy, Utat mutatsz, mert szívünkben örökké itt maradsz." Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy DUKAI LÁSZLÓ életének 76. évében elhunyt. Temetése 2020. február 18-án, kedden 12 órakor lesz a zalaegerszegi Göcseji úti temetőben. Ezúton köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. Részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. Gyászoló család
"Élete nem volt más, csak munka és fájdalom. Örök álmát őrizze béke és nyugalom..." Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy SINGULA ZOLTÁN gépkocisvezető életének 62. évében hosszan tartó, súlyos betegségben elhunyt. Temetése 2020. február 18-án, kedden 14 órakor lesz a nagykanizsai köztemetőben. Részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. Köszönjük mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. Szerető családja
"Te, aki annyi szeretetet adtál, Te, aki mindig mellettünk álltál, Te, aki sosem kértél, csak adtál, Örökre elmentél, szereteted szívünkben örökké él." Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy drága édesanyánk ÖZV. BENKŐ LÁSZLÓNÉ szül. Binder Katalin 71 éves korában váratlanul elhunyt. Temetése 2020. február 19-én, szerdán 10 órakor lesz a zalaszentiváni temetőben. Előtte 9 óra 15 perckor gyászmise a zalaszentiváni templomban. Részvétnyilvánítás mellőzését kérjük. Köszönjük mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik, gyászunkban együttérzéssel osztoznak. A gyászoló család
"Ilyen az ember. Egyedüli példány. Nem élt belőle több és most sem él, S mint fán se nő egyforma két levél, a nagy időn se lesz hozzá hasonló." (Kosztolányi Dezső) Mély fájdalommal tudatjuk, hogy DR. AMBRUS GÉZA életének 72. évében csendesen elhunyt. Temetésére szűk családi körben kerül sor. Megköszönjük, ha emlékére, tiszteletére gyújtanak egy mécsest! A gyászoló család
Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy SZÖLLŐSI JÓZSEFNÉ Magdi 60 éves korában, gyógyíthatatlan betegségben elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatása február 18-án, kedden 12 órakor lesz a lenti temetőben. Szerető férje és unokái
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy BALÁZS ANDRÁS 2020.02.12-én életének 60. évében hosszantartó betegség után elhunyt. Végső búcsúztatására február 21-én, pénteken 14 órakor kerül sor a nagykanizsai Köztemetőben. Lelki üdvösségéért tartandó gyászmise aznap reggel 8 órakor lesz a kiskanizsai Sarlós Boldogasszony Plébánián. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik. Gyászoló család
innovatív megoldás / 27 perce
Májusra minden kormányablakban lesz jelnyelvi szolgáltatás
nem minden az Oscar / 34 perce
Egy farmer világosította fel a tehenekért aggódó Joaquin Phoenixet
Emberi jogok / 1 órája
Arcfelismerő szoftvert vetnek be elveszett gyerekek megtalálásra
jövőpánik / 1 órája
A franciák 65 százaléka a civilizáció összeomlásától tart
őszinteség / 1 órája
Katalin hercegnének bűntudata van, ha nincs elég ideje gyerekeire
Kolbász, zene, vigasság / 1 órája
A hagyományápolás jegyében telt az idei murakeresztúri böllérfesztivál
Szabó Zsófia