Szavak, kifejezések, amiket csak a göcseji emberek értenek meg

- Mottónk: miként édes anyanyelvünket, úgy nyelvjárásainkat is ápolni kell. Volt tanítványai kezdeményezésére ennek jegyében hívtuk meg egy beszélgetésre Szakál István helytörténészt, nyugdíjas történelem és magyartanárt, aki szótárat is készített Göcsej e fertályának tájnyelvéből - indokolta a péntek esti találkozó apropóját Tóth Bálint, a Kemence-ház közösségszervezője.

A vendég egy rakat könyvet hozott magával, köztük Magyarország több mint fél évszázaddal korábban kiadott helységnévtárát a régi térképekkel, Gönczi Ferenc Göcsejről és Hetésről szóló kötetét, illetve saját könyveit: a 15 évvel ezelőtt megjelent Besenyő ezer éve című helytörténeti kiadványt és a legújabbat, a Göcseji Besenyő térségének szótára címűt.

- Tízéves lelki és szellemi maratoni feladatot jelentett a szótár elkészítése: minden reggel leülni az íróasztalhoz kutakodni, gondolkodni és írni, délután pedig rohanni a 2 holdas családi birtokot művelni, eléggé kimerítő volt - árulta el Szakál István, hozzátéve, már nem kezd új munkába.

Először kézírással akarta megjelentetni a könyvet, de akkor jóval később vehettük volna kézbe. A félmillió leírt betűből 7356 címszó alá rendezett 95 554 szó hibátlan" lekörmölése rengeteg időt vett volna igénybe, így a szerkesztőkkel közösen inkább a könnyebb, számítógépes utat választották, s csak a kiadvány borítóján olvasható a szerző kézírása.

Az érdeklődők megismerkedhettek a könyvekkel is. A képen balról a harmadik Szakál István, mellette balról egyik volt tanítványa Szabó Gyula és Tóth István Jánosné, Teskánd polgármestere, jobbról Tóth Bálint és Benkő Nikoletta közösségszervező és Tóth István János Fotó: Fincza Zsuzsa

- A nyelvészek kilenc nyelvjárást különböztetnek meg a történelmi Magyarország területén: a nyugati, a dunántúli, a déli, a palóc, a tiszai, az északkeleti, a mezőségi, a székely és a csángó - mi, a göcseji nyelvjárással az elsőhöz tartozunk más kisebb egységekkel: Felsőőr vidékével, Őrséggel, Hetéssel, Rábaközzel együtt - vezette be a nyelvjárások sokszínűségébe a hallgatóságot az előadó. - A göcseji sem egységes, részei az északkeleti, a szegek vidéki és a levidiki" nyelvjárás.

Ez utóbbihoz tartozik Szakál István első megdöbbentő élménye: 1955-ben a gyerekekkel együtt a tanáruk is kinevette a diákot, aki úgy mutatkozott be, hogy a neve Bedü Pál", s amikor megkérdezték, honnan szalasztották, azt felelte: Ridicsrü".

- Ugye zalaiak? - kapjuk a kérdést az ország más vidékén élőktől. - Le sem tagadhatjuk, elárul bennünket a kiejtésünk, a köznyelvnél zártabb és lágyabb tájnyelvünk - magyarázta a nyelvészetet szívügyének tekintő tanár. - Kevesebb betűnek adunk hangot, nem ejtünk dz, dzst, így lett például a madzagból mazzag". Nem áll rá a nyelvünk a hosszú magánhangzókra, a búza zalaiasan buza", gyakran meg is változtatjuk, így alakult ki a bürke", az erüs", az izen", a hosszi". Egyes szavakat másként képezzük: ennyi", innya" (enni, inni), furán ragozzuk: eztet- eztetet", aztat-aztatat", lenek", fönek".

Vannak olyan szavak, amelyeket régen is csak a mi vidékünkön értettek: tettek a tarisznyába egy gyür" kenyeret, egy üveg ákhegyit" és mentek kaszányi". A gyür" kenyeret még csak sejtjük, hogy az egy vastagabb karéjt jelenthet, de az ákhegyiről" már csak szüleink, nagyszüleink tudták, hogy az alma és körtebort jelentett, kifejezve, hogy nem szőlőtőkén, hanem a faágak hegyén" termett. Nem kis gúnnyal mondták a gyümölcsbort huppanyó saszlának" is. Saját göcseji közmondás: "Életödbe aggyá, hóttodba haggyá", e tájról származó hiedelem: halotte ámodtam, eső lössz".

- Legyünk rá büszkék, hogy a világon használt több ezer nyelv közül szókincsben dobogós helyen vagyunk. Az első a (régi) angol 1 millió 600 ezer, a második a francia 1 millió 500 ezer és a harmadik a magyar az 1 millió 200 ezer szóval - a tájszavakkal együtt. Tehát a magyar nyelv minőségi tekintetben világnyelvnek számít" - jelentette ki tájnyelvünk jeles kutatója.

Házi feladatot is kaptak a teskándiak, hozzá egy irkát, amibe lejegyezhetik, ha eszükbe jut egy-egy régi tájszó, kifejezés. Az idősebb korosztály még biztosan emlékszik néhányra - vélte Szakál István. Aki csak abbahagyta" és nem befejezte" a könyvét, hiszen annak megjelenése után is nap mint nap buggyannak felszínre szavak, szókapcsolatok.