Gigászi formák és finom részletek – A Zalaegerszegi Fotóklub tárlata a Móricz Galériában

A jeles nap apropóját az adja, hogy 1840. augusztus 29-én készült Magyarországon első alkalommal nyilvános rendezvényen fénykép, helyesebben dagerrotípia. A Magyar Tudós Társaság ülésén mutatta be Vállas Antal, miként lehet képet alkotni a fénysugarak segítségével fényérzékeny nyersanyagon. Nos, az azóta eltelt 178 év alatt nagyot rugaszkodott előre a technikai fejlődés. Ennek bizonyságát adja a Zalaegerszegi Fotóklub kiállítása is, amely a témák változatossága mellett a technikai lehetőségek bőségébe is beavatja a szemlélőt. Nagy gonddal készült műtermi képek, lenyűgöző részletességű természetfotók, életből ellesett pillanatok, s a formák, színek kontrasztjára építő kompozíciók egyaránt élményt kínálnak a szemnek. Extra érték, hogy a vizuális humor is megcsillan némelyik munkán (például Holdra szállás, Király).

A fotóklubról

A fotóklub az 1960-as években alakult, s 2011-ben szerveződött újjá. A hőskorban az MMIK adott nekik otthont, ám az anyaintézmény megszűnésével a klub sorai is szétzilálódtak kissé. A vándorlás évei következtek, mígnem öt esztendeje otthonra leltek az Alsójánkahegyi Kulturális Egyesület közösségi termében. Életükbe Zsirai Károly elnök jóvoltából pillanthatunk be.

- Az összképet tekintve „mindenevők” vagyunk, de ha kicsit állítunk az optikán, mindenkinél kirajzolódik a kedvenc terület – mondja elöljáróban Zsirai Károly, akit személy szerint a természetfotózás, valamint a múlt örökségének megőrzése inspirál leginkább. – Idei kiállításunkhoz nem kapcsoltunk tematikai megkötést, egyetlen kritérium volt, a minőség. Szerencsére sokszínű a tagságunk, ezt tükrözi a végeredmény is.

Való igaz, a 21 tag között a fiatal és az érettebb generáció tagjai ugyanúgy szerepelnek, mérnök, pedagógus, informatikus, hivatalnok, nyugdíjas egyaránt akad soraikban. Még türjei és magyarszombatfai tagjuk is akad, s számosan már évtizedekben mérik fotós múltjukat. A szebbik nemet négyen képviselik. A hölgyek visszafogottabb jelenléte nem csak náluk érhető tetten, a fotózás valahogyan férfiasabb szenvedély. De miért is?

- Talán részben azért, mert a fotózásban a technikai oldal sem elhanyagolható. Optikát kell cserélni, beállításokat végezni, kezelni az érzékeny masinát, mindez feltételez egy kis műszaki vonzalmat, ami a férfiak körében gyakoribb – latolgat az elnök. – Ám ami a látásmódot, a téma feldolgozását, megragadását illeti, annak minőségében nincs különbség a nők és a férfiak között.

Minden hónapban találkoznak

Rendszerint minden hónap utolsó csütörtökén találkoznak, s megbeszélik az újdonságokat. A diskurzus a friss felvételek értékelésén túl kiterjed a technikai nóvumokra, szakmai fejleményekre egyaránt.

- Ha valaki beleássa magát egy területbe, tapasztalatait megosztja a többiekkel is – részletezi Zsirai Károly. – Legutóbb például a portréfotózás műhelytitkairól tartott előadást Bartal Balázs és Horváth Gábor Zsiri. Felvonultak teljes világítás arzenáljukkal, hívtak modelleket, s mindenki próbálkozhatott a saját gépével. Sokat tanultunk belőle. Korábban a makro fotózásról is szólt hasonló rendezvény.

Eddigi sikereik

Sikereikről is számot ad az elnök.

- Sok tagunk szerepel eredményesen a Facebook különböző fotós fórumain, versenyein, s többek munkáit rendszeresen beválogatja a zsűri a Zalaegerszegi Sajtófotó-kiállítás anyagába. Külföldi pályázatokon szintén többen próbálkoznak, dr. Literáti-Nagy Ferenc Királyok vára című fotója pedig bekerült a MAFOSZ Szalon idei kollekciójába. De Gömbös Dániel képei is sikerrel szerepeltek a Varázslatos Magyarország pályázaton, Borsné Kati munkáját pedig saját települése, Gógánfa közössége is oklevéllel ismerte el.

A kiállítás szeptember 21-ig várja az érdeklődőket a Móricz Galériában.