Ez a terv? 29 állami felsőoktatási intézmény helyett 16 maradna (frissítve)

Az origo.hu úgy tudja, az oktatási államtitkár a múlt héten egyeztetésre hívta a Nyugat-Magyarországi Egyetem, a Pannon Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Semmelweis Egyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a gödöllői Szent István Egyetem vezetőjét. A 12. egyetem a még nem létező Nemzeti Közszolgálati Egyetem lenne. 
   
A tíz mostani állami főiskolából négy maradhatna a tervek szerint: a tanár- és a tanítóképzés centrumává váló egri, a nyíregyházi, a Budapesti Gazdasági Főiskola és egy egyelőre meg nem határozott központú kelet-magyarországi intézmény. A többi egyetem, illetve főiskola karainak egy része beolvadna a megmaradók valamelyikébe.
   
Az oktatási államtitkárság szerdán az MTI megkeresésére nem kívánta kommentálni az origo.hu hírét, s egyelőre a Magyar Rektori Konferencia elnöke sem akart véleményt nyilvánítani.

Nefmi: a kormány nem döntött felsőoktatási intézmények bezárásáról

 A kormány várhatóan május végén tárgyalja a felsőoktatási koncepciót - közölte a Nemzeti Erőforrás Minisztérium szerdán az MTI-vel, alaptalannak nevezve azokat a sajtóinformációkat, amelyek szerint a kabinet már döntött volna felsőoktatási intézmények bezárásáról.

A minisztérium oktatásért felelős államtitkársága utalt arra, hogy február 4-én egyetértés alakult ki a kormány, a diákszervezetek és az érintett intézmények képviselői között a felsőoktatási törvényt előkészítő dokumentumokról.
   
Mint írta, a dokumentumban a felsőoktatás egyik legfőbb problémájaként az oktatás színvonalának csökkenését, az oktatói és hallgatói teljesítmények egyenetlenségét, az átláthatatlan, ellentmondásos szabályozást nevezték meg.

 Az államtitkárság felidézte a dokumentum alapelveit is, az egyebek mellett kimondja: a magyar felsőoktatás a közjót szolgáló intézményrendszer, a minőségi felsőoktatás az ország versenyképességének hajtóereje.
   
"Küldetése a nemzet szellemi és gazdasági fejlődésének megalapozása, célja a versenyképes tudás átadása, az emberiség tudásának gyarapítása, az egyén és a köz boldogulásának elősegítése" - írták a közleményben.


Gyurcsány: a felsőoktatás derékba törése lenne az intézmények számának felére csökkentése

Gyurcsány Ferenc szerint a magyar felsőoktatás derékba törése és évente több tízezer, gimnáziumot végzett ember életének kettétörése lenne az állami felsőoktatási intézmények, valamint az állami finanszírozásban tanuló egyetemi hallgatók létszámának felére csökkentése.

"A javaslat minden bizonnyal szakmai hozzá nem értésről és politikai felelőtlenségről árulkodik" - jelentette ki a volt kormányfő szerdán Pécsen, a "Merre tovább Magyarország, merre tovább baloldal?" című előadását megelőző sajtótájékoztatón.
   
Hozzátette: az egész világ arról szól, hogy egyre több fiatalnak teremtsünk lehetőséget a tanulásra. "Az utóbbi években valamennyi korosztálynak majdnem minden második tagja bejuthatott a felsőoktatásba. Ez érték. Ha a felsőoktatást át kell alakítani, azt nem lehet nagy politikai fejszét használva derékba vágni" - mondta.
   
A szocialista politikus úgy vélte, hogy még felvetni is abszurd a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem megszüntetését, azt "senki sem gondolhatja komolyan". "Ilyet leírni, ilyenről konzultálni, erről beszélni, ez több mint bűn, ahogy mondani szokták, hiba" - hangsúlyozta. Megjegyezte, azok az intézkedések, amelyekkel korábbi szocialista kormányok próbálták "terelni" a felsőoktatást, gyenge simogatásnak tűnnek ezen javaslathoz képest"
   
Gyurcsány Ferenc szavai szerint a tervezett intézkedés beleillik abba a körbe, melyben a kormány minden valamennyire tőle független intézménynek, szervezetnek csorbítani kívánja a szabadságát. "Igaz ez a Költségvetési Tanácsra, az Alkotmánybíróságra, a bírói testületre, most úgy tűnik, a felsőoktatáson a sor" - mondta.
   
A volt miniszterelnök úgy vélte, ez egy rossz irány, de a magyar családoknak, a mostani gimnazistáknak semmi okuk, hogy ebbe beletörődjenek. 
 

 Debreceni rektor: kell a változás, de nem "lóhalálában"

A Debreceni Egyetem (DE) rektora szerint mindenképpen kell strukturális változás az államilag finanszírozott felsőoktatásban, de azt hatástanulmányokkal megalapozottan, nem "lóhalálában" kell megoldani.    

Fábián István, aki erről szerdán nyilatkozott az MTI érdeklődésére, részt vett azon az egyeztetésen, amelyen a szakállamtitkárság felvázolta elképzelését az állami fenntartású felsőoktatási intézmények számának csökkentéséről.
   
A rektor kiemelte: szerinte előbb fel kell mérni, hogy azok az intézmények, amelyeket leépítenének, milyen mértékben finanszírozhatóak a piacról. Az erre vonatkozó hatástanulmányok híján olyan hibák történhetnek, amelyek nehezen korrigálhatók - hangsúlyozta.
   
A DE rektora hozzátette: ezek még csak elképzelések, várják a tárca írásos koncepcióját, hogy arról kialakíthassák véleményüket.

Megerősítette az egyeztetés tényét a Nyugat-Magyarországi Egyetem rektora

Sem a győri Széchenyi István Egyetem, sem a soproni központú Nyugat-Magyarországi Egyetem rektora nem kívánta kommentálni szerdán az MTI-nek az állami fenntartású felsőoktatási intézmények tervezett új struktúrájáról megjelent információkat. Az utóbbi intézmény vezetője azonban azt megerősítette, hogy a témában a múlt héten valóban volt egyeztetés.
Szekeres Tamás, a Széchenyi István Egyetem rektora azt közölte: ő is csak az Origo hírportál cikkéből értesült az elképzelésről. A leírtakat csak egy lehetséges forgatókönyvnek nevezte, s úgy fogalmazott, "mi azt reméljük, hogy lesz olyan alternatíva, amelyben legalább megemlítik az egyetem nevét".
    
Hangsúlyozta: a miniszterelnök korábban úgy nyilatkozott, hogy szeretné, ha nagyobb összhangba kerülne a felsőoktatás és a munkaerőpiac, és az intézmények hatékonyabban, takarékosabban és több eredményt felmutatva dolgoznának. Ezt pedig - mint mondta - az általa vezetett egyetem "igen komolyan veszi, igen régóta".
   
Faragó Sándor, a Nyugat-Magyarországi Egyetem rektora az MTI megkeresésére annyit közölt: valóban volt a múlt héten egy ilyen egyeztetés, ott azonban abban állapodtak meg, hogy a kérdésben a sajtó tájékoztatása a minisztérium feladata.


Győr polgármestere szerint aggodalomra adnak okot az elképzelések

Győr polgármestere szerint aggodalomra adnak okot azok az elképzelések, amelyek értelmében a győri Széchenyi István Egyetem elvesztené önállóságát. Borkai Zsolt (Fidesz-KDNP) szerdán újságíróknak azt mondta: hivatalosan nincs tudomása ilyen elképzelésről, csupán "pletykákból és különböző megnyilvánulásokból" hallottak erről.

Az origo.hu birtokába került felsőoktatási koncepció szerint - melyről a hírportál közlése szerint az oktatási államtitkár már egyetemi vezetőkkel is egyeztetett - a mostani 29 állami fenntartású felsőoktatási intézmény helyett mindössze 16 maradna (12 egyetem és 4 főiskola). A listán nem szerepel a győri Széchenyi István Egyetem.
   
Borkai Zsolt értetlenségének adva hangot nyilatkozatában arról beszélt, hogy Győr és egyeteme évek óta azokat az oktatási elképzeléseket valósítja meg, amelyeket a jelenlegi kormányzat vall: "olyan szakok indulnak, ahonnét a végzős diákok el tudnak helyezkedni, kimondottan olyan szakok, amelyek eredményesek voltak", ezt a felvételizők száma és annak növekedése is mutatja. Ennek és a közoktatás átalakításának eredményeként az egyetem a piac által igényelt mérnököket, jogászokat és gazdasági szakembereket képez.
   
"Harcolni fogunk természetesen, és bízom benne, hogy miniszterelnök úrnak az iránymutatásai érvényesülnek az elkövetkezendő időszakban, és ha azok érvényesülnek, akkor biztos vagyok benne, hogy a Széchenyi István Egyetem meg fog maradni" - fogalmazott a városvezető, hozzátéve, az egyetem jól működik, gazdaságilag erős és stabil, a rábízott pénzt pontosan, hatékonyan és gazdaságosan használta.
   

A Kaposvári Egyetem csak a sajtóból értesült az átszervezési koncepcióról

A Kaposvári Egyetem vezetése semmilyen hivatalos értesítést nem kapott a felsőoktatás átszervezéséről szóló koncepcióról, arról csak sajtóhírekből értesült - közölte az MTI érdeklődésére szerdán az intézmény sajtószóvivője. Szita Károly, Kaposvár fideszes polgármestere leszögezte: "a városban és a térségben is létfontosságú az egyetem megléte az új munkahelyek létesítése szempontjából".

Lévai András, a Kaposvári Egyetem sajtószóvivője közölte: tudomásuk van arról, hogy az oktatási tárca államtitkára egyeztetett a kiemelt egyetemekkel, "a kaposvári nem volt köztük". Hozzátette: ennek ellenére folytatják a háttértárgyalásokat a Kaposvári Egyetem önállóságának megmaradásáért.
   
Szita Károly az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében azt írta: reméli, hogy egy nem végleges változat került most a rektorok elé, mert az ebben a formájában sok kárt okoz.
   
A polgármester úgy véli: az érhető, hogy a kormányzat csökkenteni kívánja az államilag támogatott hallgatói létszámot, az azonban, ha ez a vidéki egyetemi városok rovására történik, elhibázott lépés lenne.
   
"Ami Budapesten észrevétlen marad, az egy kisebb vidéki egyetemi város számára a jövő gátja lenne" - írta.
   
A 2000 januárja óta létező Kaposvári Egyetemen 10 milliárd forintos fejlesztés valósult meg, s emellett a végzősök társadalmi hasznossága is megkérdőjelezhetetlen, hiszen 92 százalékuk azonnal munkába áll - hangsúlyozta Kaposvár polgármestere.