Emma éhen halt az ostrom alatt

A megidézett színművészekben közös, hogy mindannyian népszerűek voltak a két háború közt, de már egyikük sem játszhatott 1944-ben hazai színpadon, s valamennyien a zsidóüldözés és a holokauszt áldozatai lettek. A tragikus sorsokat a tegnap esti megnyitón Harsányi László társadalomkutató vázolta fel.

Balról: Siklósi Vilmos, a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség elnöke, Vajda Márta, a Magyar Színházi Társaság titkára és Harsányi László társadalomkutató a tegnap megnyílt tárlaton Fotó: Pezzetta Umberto

A tárlaton láthatjuk Sziklai Jenő, Steinhardt Géza, Roboz Imre, Radó Sándor, Nagy György, Gárdonyi Lajos, Forgács Rózsi, Feld Irén, Erődi Jenő arcképét, olvashatjuk életrajzukat. Ki-ki Szabadkáról, Nagyváradról, Temesvárról került a pesti operett, kabaré vagy épp a Vígszínház, világába, hogy aztán a zsidótörvények eltiltsák a hivatásától, keretlegények verjék agyon, vagy éhenhaljon, mint Komlóssy Emma.

Tíz magyar színész sorsát mutatja be a január 18-ig látható tárlat
Fotó: Pezzetta Umberto

A két esztendeje többek között Pécsen, Kisvárdán, Nyíregyházán, Tatabányán, Miskolcon át utazó vándorkiállítást ajánlva Harsányi László szólt arról is, hogy az 1939-től a tiltott művészek foglalkoztatását az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület vállalta fel, hat éven át 200 zsidó színészt láthatott a Művészakció keretében mintegy 300 ezer néző Pesten a német megszállásig.

A zalai születésű Goldmark Károly zeneszerzőről elnevezett teremben játszottak az életveszélyben lévő művészek. A fővárosban tomboló nyilasterror végzett a Vígszínház legendás direktorával, Roboz Imrével, nyoma veszett a gyerekszínházat vezető Lakner Artúrnak, míg Forgács Rózsi öngyilkosságba menekült.

A Magyar Színházi Társaság, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet és a Nonprofit Társadalomkutató Egyesület kiállítása január 18-ig tekinthető meg.