Ásatás Keszthelyen: rábukkantak a névadóra?

A tavasszal megkezdett munkálatok során középkori és római kori épületek bontakoztak ki, amelyek létét és helyét a tér átépítését követően is érzékeltetni szeretnék a tervezők. A föld mélyén rejtőző falak tehát láthatóvá válnak a városlakók és a turisták számára. De jöjjenek a részletek, mit is találtak a régészek?


- A kutatott terület már 7 ezer éve is lakott volt, a késő neolitikus település nyomait két évvel ezelőtt találtuk meg a tér alatt - ad távlatot a kutatásnak dr. Vándor László régész, a feltárás vezetője. - A magyarok a 11. században telepedtek le a mai Keszthely területén, s hamarosan fel is épült az első templom (Szent Lőrinc), aminek romjait még Sághy Károly ásta ki. A kápolna a ferences szerzeteseké lett, akik a 14. század végén emeltek itt egy szép kolostort új templommal. A töröktől tartva a szerzetesek 1548-ban elhagyták a kolostort - ami aztán le is égett -, az akkori urak, a Gersei Pethők pedig erődítménnyé alakították az építményt. Palánkfalakkal vették körül, árkokat ástak, s végvár lett belőle, egészen a 18. század elejéig betöltve e funkciót. Nem is akárhogyan, hiszen a két legjelentősebb dunántúli főkapitányság, Győr és Kanizsa metszéspontjában koordinációs szerepet játszott.

A 17. század második felében tovább erődítették a helyet, a legsérülékenyebb sarkát megerősítették. A bejárattal szemben pedig építettek egy emeletes kaputornyot, amit csapóhíd kötött össze a várral, átívelve a 8-10 méter széles várárok felett. E torony maradványait találták meg a régészek a közelmúltban. Adatok eddig is forogtak róla a szakirodalomban, ám leletek hiányában mindeddig nem igazán lehetett értelmezni őket. 1692-ben például góré néven emlegetik, majd 1715-ben lakóházként, hiszen akkor már ezt a funkciót tölthette be a kaputorony.


A korábbi feltárások alapján római kori emlékek felbukkanására is számíthattak a régészek. Így is lett, a munkálatok során a templom nyugati homlokzata alatt egy nagyméretű római kőépület kezdett kibontakozni. Mintegy húsz méter hosszan követhetők a falak, melyek mentén megtalálták a jellegzetes római terazzo padló maradványait is. Ez gyakorlatilag a beton őse. Tégla és kő zuzalékot kevertek össze mésszel, így nyertek önthető, kenhető burkolatot, ami tökéletesen sima, kőkemény felületet adott, s ezen tulajdonságait mind a mai napig megőrizte.

- A 11. századi templom szomszédságában megtalált nagy, római kőépület felveti a gondolatot, hogy a város talán erről kapta a nevét. Jelen álláspont szerint Keszthely neve a szláv kostel közvetítésével a latin castellum -ból (erődítmény) származik. Mindeddig úgy tűnt, hogy a fenékpusztai római erőd volt az ihlető, bár a jelentős távolság kissé elgondolkodtató. Az új fejlemények fényében azonban valószínűbbnek tartom, hogy ez, a központi helyen álló, nagyszabású római épület lehetett a város névadója. Hiszen itt volt az idetelepülők szeme előtt, sőt, részben ennek köveiből emelték az első templomot - vélekedik dr.Vándor László.

A leletanyag gazdag, gladiátorábrázolással ékes terra sigillata díszkerámia és római fibula egyaránt található a restaurálás alatt álló tárgyak közt. A török kor legérdekesebb letete pedig egy angol posztóplomba. Mint ismeretes, a végvári katonák a fizetségük egy részét posztóban kapták meg, így kerülhetett ide a behozatalt jelző vámplomba, a Tudor-ház címerével.


LÁTVÁNYOSSÁG
A múlt emlékeit átörökítik a mába: a most bontakozó koncepció szerint a középkori vár nemrég meglelt kaputornyának falait felfalazzák a járószint fölé, a nagyméretű római épület körvonala pedig a térburkolaton fog kirajzolódni.