Pozsgai Zsolt rendező vitte színre

2019.02.21. 11:30

Abigél: Pénteken premier előadás lesz a Hevesiben

A Hevesi Sándor Színház február 22-én, pénteken este mutatja be a Szabó Magda Abigél című regényéből készült színpadi adaptációt Kátai Kinga főszereplésével.

Arany Horváth Zsuzsa

A zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház pénteken mutatja be a Szabó Magda Abigél című regényéből készült színpadi adaptációt Kátai Kinga főszereplésével (a képen jobbról)

Fotó: Pezzetta Umberto

Szabó Magda és a kötet

Szabó Magda (1917–2007) a magyar irodalom egyik legnagyobb hatású alakja, akinek a művei a színház világát is meghódították. A zalai közönség emlékezhet a Régimódi történet (2004) és Az ajtó (2005) színpadi változatára, mindkettőt Bereményi Géza állította színpadra. (Szabó Magda a kilencvenes években az egervári-zalaegerszegi Nyílt Fórumon is részt vett.) Ezúttal az írónővel szintén jó kapcsolatot ápoló Pozsgai Zsoltot (58) kérte fel a zalaegerszegi színház az Abigél színre állítására.

– Az én generációmnak meghatározó élménye volt a tévéfilm, annyi szépség volt benne, emberben, színészben, tehetségben – mondta a vendégrendező, aki a zalaegerszegi színházban mutatta be első, Horatio című darabját 1988-ban. A teátrum azután dramaturgként is számított a pécsi születésű alkotóra. Később szinte az ország összes színházában dolgozott, közben írt, kortárs magyar írókat közlő könyvkiadót működtetett, majd saját forgatókönyveiből filmeket rendezett. A reformáció 500. évfordulója kapcsán készült, a jezsuita Loyolai Ignác és a reformáció atyja, Kálvin János valós alapú, de elképzelt laussanne-i vitáját bemutató Megszállottak című filmje éppen e hónapokban nyeri sorra a díjakat Zürichben, Monacóban, Argentínában, Indiában.

A zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház pénteken mutatja be a Szabó Magda Abigél című regényéből készült színpadi adaptációt Kátai Kinga főszereplésével (a képen jobbról)

– Én amúgy is vonzódom a klasszikus értékeken nyugvó irodalomhoz, színházi és filmes művészi megvalósításhoz, talán ennek köszönhetem azt a megtiszteltetést, hogy Szabó Magda figyelmét haláláig élvezhettem. Amíg tehette, a premierjeimen is ott volt Jókai Annával.

Meghatározó személyiség Pozsgai Zsolt életében Fejes Endre is, akinek utolsó írásait a Pátria Kiadó jelentette meg.

Abigél szerepében Kátai Kingát láthatja a közönség, édesapja alakját Farkas Ignác formálja meg
Fotó: Pezzetta Umberto

– Ezért néha 140 éves embernek érzem magam, hiszen olyan íróktól, színészektől tanultam az értékrendet, mint Tüskés Tibor, Gyurkovics Tibor, Hernádi Gyula, Sinkovits Imre, Agárdy Gábor, Iglódy István, Avar István, nélkülük kissé légüres térben érzem magam olykor – Pozsgai Zsolt úgy látja, ez az értékrend ma kevéssé van jelen. – Az Abigélt Győrben ebben a változatban már bemutattuk két éve, ott látta Besenczi igazgató úr, így került be az egerszegi repertoárba. Nagyon örülök, hogy igazi csapatmunkában dolgozhatunk, a társulat nagy része szerepel a darabban, kioszthatók voltak a szerepek, ami jelzi, jól felépített társulatról van szó. Nagyon jók a színésznők, a nyolc leányszerep is jelzi. Úgy érzem, élvezik a közös feladatot, megmutathatják, miért is választották ezt a hivatást. Nekem is jó érzés, hogy találkozhatok a régiek közül néhánnyal.

Különbségek

Az Abigél történetében Pozsgai Zsolt a kinti, benti világ különbségére teszi a hangsúlyt, ami lehet háborús helyzet, de lehet az a világ, amiben ma élünk. Egy efféle szituáció sok jó embert rákényszeríthet, hogy olyasmit tegyen, amit más körülmények közt nem tenne.

– Ezek az emberek védekeznek valami külső fenyegetés ellen. Én úgy gondolom, akkor jó az adaptáció, ha a néző úgy érzi, köze van ahhoz, amit lát, anélkül, hogy aktualizálásról beszélnénk. Közben Szabó Magda szellemisége sem szenvedhet csorbát.

A vendégrendező, Pozsgai Zsolt
Fotó: Pezzetta Umberto

Pozsgai Zsolt a kassai színházzal karöltve a napokban kapta meg a Madách-díjat, amelyet a drámaíró életműve iránt elkötelezett alkotók nyernek el. A rendező részt vett Madách nemzetközi megismertetésében, Szófiában készíti elő éppen Az ember tragédiája bemutatóját, de dramaturgja az azeri fordításnak is. A vendégművész következő feladatai is izgalmasak: a gödöllői kastély barokk pompájú színháza számára Léda történetét viszi színre. Ady Endre 1920-as években ott lakó szerelmének figurája árnyalt értelmezést kap. Pécsett pedig a 100 éve meghalt Csontváryról szóló nyári színművet készít elő.

Az Abigélben Kátai Kingát, Farkas Ignácot, Pap Lujzát, Hertelendy Attilát, Bot Gábort, Besenczi Árpádot, Ecsedi Erzsébetet, Lőrincz Nikolt, Debrei Zsuzsannát, Mihály Pétert, Czegő Terézt, Mester Editet, Kováts Dórát, Magyar Cecíliát, Mikita Zsuzsanna Lillát, Kovács Virágot, Tuboly Andreát, Lugosi Krisztinát, Hecker Kírát láthatjuk, a díszleteket Mészáros Tibor, a jelmezeket Szőke Julianna készítette, a zenei vezető Máriás Zsolt.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában