Kultúra

2016.06.15. 16:55

Magyar épített örökségünk a határon túl - A szabadkai városháza

Szabadka - Az országhatártól mindössze 10 kilométerre lévő, a történelmi Magyarország harmadik legnagyobb városát, a ma közel százezer lakosú észak-bácskai települést a magyar szecesszió városának tekintik.

Szalay Csaba

Szabadka a 150 éves török uralom alatt elnéptelenedett, azt követően a Habsburgok megkezdték az újratelepítést. A Mária Teréziától kapott szabad királyi városi rang lendületes fejlődést indított, amely a 19. század végére gazdasági és kulturális téren is naggyá tette Szabadkát.

Az impozáns épület átadására 1912. szeptember 15-én került sor

Ez a fejlődés azt eredményezte, hogy a régi városháza kicsinek bizonyult, ezért a város 1906-ban pályázatot írt ki új városháza tervezésére. A városatyák úgy gondolták, hogy a rangot adó császárnő városában (németül Maria Theresiapolis volt a neve) csak barokkos ház épülhet. – Az 1907. január 21-én kihirdetett első díjas pályamű Komor Marcell és Jakab Dezső budapesti építészek munkája volt. A leendő épület stílusa: „Mária Terézia-barock” volt. Jakab csak az év végén jelentette be, hogy a városházát nem barokkosra, hanem szecessziósra építik.

Az ólomüveg ablakokon Széchenyi, Deák és Kossuth képmása (Fotó: Szalay Csaba)

A díszterem. Végül barokk helyett szecessziós stílusban épült

Némi bürokratikus huzavona után a tervezők levelükben azt írták bírálóiknak, hogy „Annak megítélésére azonban, hogy munkánk előbbre vitte-e a magyar nemzeti stílus ügyét, vagy sem, ma élő ember nem lehet hivatott, mert a keresés, a művészi kutatás még korán sincs befejezve és még igen sok fárasztó munkát, lelkesedést és hazafias szeretetet kíván.”

A 105 méter hosszú, 55 méter széles, 76 méteres toronnyal ékes épület 1910. augusztus 20-án lett kész, de végleges átadására 1912. szeptember 15-én került sor.

A városháza belső díszítése csodálatra méltó, az emeleti díszterem ólomüveg ablakait, amelyek Mária Teréziát, Ferenc Józsefet, Széchenyit, Deákot, Kossuthot, magyar királyokat ábrázolnak, a budapesti híres üvegművész, Róth Miksa készítette.

Ott jártamkor a Gaudeamus igitur és a magyar és szerb himnusz hangjai hallatszottak ki a díszteremből – az Óbudai Egyetem szabadkai gazdasági karának diploma osztó ünnepsége zajlott.

A menekülők áradatából sem a határátkelőn, sem Szabadkán nem lehetett érzékelni semmit!

Ez a város őrzi „békebeli”, magyar szecessziós arculatát.

Címkék#Szabadka

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!