A nagykanizsai Gayer Mátyás jazz-zongorista önálló lemezt készített

Jazz-zongora mesterszakon szerzett diplomát

Minden zenész életében mérföldkő egy album kiadása, így volt ez Mátyásnál is. A fiatal zenész évek óta oszlopos tagja az európai jazzéletnek, továbbá nemrég jazz-zongora mesterszakon szerzett diplomát Bécsben.

- Azonban a fellépéseknek nem mindig marad lenyomata, egy album viszont kivételes, hiszen örökké őrizhetjük, s a további karrier során lehet rá építkezni – fogalmazott a 26 éves Gayer Mátyás.

- Régóta szerettem volna lemezt készíteni, egyszer 19 évesen kínálkozott lehetőségem, de akkor nem éreztem készen magam. Azóta játszottam különféle zenészek albumain, de most elérkezettnek láttam az időt, hogy egy önálló korongot készítsek. Továbbá úgy éreztem, ha már ennyit vártam rá, egy kicsit nagyobb „dobásra” lenne szükség.

Európa szerte fellép

A fiatal tehetség évek óta zenél együtt Hofecker Mátyás bőgős barátjával számos formációban Európa különböző színpadain. New Yorkban is együtt voltak szerencsét próbálni, ahol megismerkedtek az ottani jazz körökben nagyon elismert dobossal, Pete Van Nostrand-al. Pete a szakma olyan kiválóságaival játszik együtt, mint Kenny Barron, Dan Nimmer, vagy a friss Grammy-díjas énekesnő, Cecile McLorin Salvant.

- Pete eléggé elfoglalt, ám hosszú levelezés után megírta, hogy fellép egy fesztiválon az olasz riviérán – folytatta. – Gyorsan cselekedtem, korábbi jó kapcsolataim révén sikerült egy jónevű trieszti stúdióban lefoglalni két napot, ahol eredményes, s produktív munkát végeztünk el. Az elmúlt néhány év összegzéseként 11 dalt vettünk fel, köztük négy saját számmal. Ebből a címadót például 2014-ben Grazban írtam.

Volt kifejezetten néhány olyan hangszerelés, amit erre az alkalomra szereztem, de jórészt a korábbi életszakaszaimat jelentősen meghatározó munkáim közül választottam. A lemez fontos üzenete: a zene egy soha véget nem érő dolog, mely minden egyes napomat meghatározza és mindig elkísér az utamon.

Egy csepp New York

Mátyás zenéjére nagy hatást gyakorolt a jazz fősodrása, mely főleg az 1950-60-as években élte a virágkorát Amerikában, főleg New York-ban. Ebből kilépve nyilván a saját stílusjegyek is visszaköszönnek, de helyet kapott rajta például egy Chopin feldolgozás is.

- Ahhoz, hogy elérjük azt a bizonyos kitűnő „CD-minőséget”, ahhoz a téma jeles európai képviselője, Roman Schwaller nyújtott segítséget – mesélte. – A kiadóval eléggé kalandos körülmények között találkoztam. Néhány éve ismerkedtem meg egy barcelonai trombitással, Pol Omedes-szel, akivel korábban a Móricz művelődési házban is felléptünk, sőt a Kanizsa Big Bandben is szerepelt vendégként. Most a mallorca-i egyetem professzora és oszlopos tagja a katalán jazzéletnek. Az egyik lemezén én is játszottam, amit a Fresh Sound New Talent adott ki.

Európa egyik talán legnívósabb csapata kifejezetten szereti felkarolni a fiatal tehetségeket, s a munkámban is látott fantáziát. Megtiszteltetés, hogy olyan mai sztároknak is jelent meg náluk lemezük, mint Brad Melhdau, Kurt Rosenwinkel és Robert Glasper. Az, hogy egy ilyen komoly cégnek vagyok a művésze, komoly ugródeszkát jelenthet a következő albumom kiadásában.

A borító képeit egy csáktornyai fotóslány, Lucija Novak készítette, az egész dizájn összeállításáért pedig a kendlimajori Ludvig Dániel felelt. Remekül egymásra találtak, hiszen Mátyás rajong a festészetért, s nem utolsósorban Dániel képeiért.

A formáció novemberben kéthetes lemezbemutató turné keretében koncertezik itthon és külföldön. Mátyás nagy örömére november 9-én a Kanizsa Jazz Fesztiválon a hazai közönség is hallhatja majd a Never Ending Storyt.