A lapkiadók programjai is hozzájárultak a diákok szövegértésének javulásához

A nemrég nyilvánosságra hozott PISA 2009 teszt eredménye szerint  a magyar diákok szövegértésben elérték az OECD-országok átlagát. A fejlődéshez minden bizonnyal hozzájárultak az elmúlt évek olyan középiskolai olvasásfejlesztő kezdeményezései, mint a Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) által indított HÍD, valamint a megyei kiadók által működtetett SÉTA és LADIK olvasásra nevelési programok.

A 2009-es PISA felmérés során az is kiderült, mintegy 40%-al nőtt hazánkban az újságolvasó diákok aránya, és szélesedett a köre azoknak a szövegeknek, amelyek iránt érdeklődnek a fiatalok.  A Magyar Lapkiadók Egyesületének tagvállalatai joggal érezhetik tehát, hogy részük van a sikerben. Az MLE meggyőződése, hogy a sajtónak kiemelt szerepe van a szövegértési kompetencia fejlesztésén túl a kritikai szemléletmód erősítésében, a jelen ismeret bővítésében és az állampolgári attitűd kialakításában. A 2005-ben középiskolások számára indított olvasásra nevelési programban  közel 50 féle lapból összeállított lapcsomagokat kapnak iskolai félévenként a tanulók. Több mint százezer diák vett részt eddig olvasásra nevelési órákon, melynek tavaszi programja most indul. Az elmúlt évek során az MLE egy új tantárgy, a Sajtó és Nyilvánosság (közkedvelt nevén SANYI) kifejlesztéséhez is jelentős támogatást nyújtott. 2010-ben már érettségit is tehettek a fiatalok az új tárgyból.

A PISA 2009 összefoglaló jelentése szerint Magyarországon egy gyakran olvasó diák szövegértési teljesítménye átlagosan annyival jobb egy olvasni nem szerető diákénál, mintha három évfolyammal felette járna iskolába. Fontos tehát, az olyan kezdeményezések, mint az MLE-programjai, minél szélesebb körben elterjedjenek. Egy minden középiskolára kiterjesztett, átfogó pedagógiai program nagyban hozzájárulna ahhoz, hogy az átlagos helyett átlagon felüli eredményt is elérhessenek egyszer a magyar diákok a PISA felméréseken.

A Pannon Lapok Társasága által kezdeményezett SÉTA (Sajtó és Tanulás) középiskolai program indulásakor az egyik egerszegi tanárnő így fogalmazott: Másként olvassák a diákok az újságot, felfigyelnek olyan részletekre, amelyek korábban elkerülték a figyelmüket. S ez máig igaz, hiszen a sétásokkal való személyes találkozáskor nem egyszer kiderült, korábban az utolsó oldalánál kezdték és jószerivel be is fejezték az újságolvasást. A médiaprogramnak köszönhetően, a belső oldalaknál is elidőznek, figyelnek a címekre, a képekre... S nemcsak csütörtöki napokon, amikor izgatottan feltépik a Zalai Hírlapot, hogy lássák, kiknek az írásai kerültek a Sétatér oldalra.