Kultúra

2016.10.19. 16:40

Mit adhat a könyvtár?

Zalaegerszeg – Betű, olvasás, újság, könyv, könyvtár. Ebben a sorrendben. Nincs olyan ember, akinek ne lenne szüksége rájuk.

Arany Horváth Zsuzsa

A közelmúltban könyvtári hetek zajlottak megyénkben is. Ami számos kérdést vet fel. Többek között azt, hogy a digitális világban, ahol az internet szinte mindenkinek kézközelben van, már nem elégedhet meg a könyvtáros a hagyományos szereppel, miszerint csendben várja a betérő olvasóit. A Zala megyei könyvtári hálózat régóta megváltozott harcmodorral szolgáltat. Az országos könyvtári hetek tapasztalatait összegeztük Kiss Gáborral és Tóth Judittal, a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár vezetőjével és helyettesével.

A könyvtárosok időben ébredtek. A Zalaszentgróti Fúvós Zenekar zenés ébresztője október 9-én, a Könyves Vasárnap reggelén Zalaegerszegen, a megyei könyvtár bejárata előtt  Fotó: Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár

– Huszonegy éve rendezzük meg az olvasókat és a könyvtárakat reflektorfénybe helyező programhetet, kezdetben az összefogás a könyvtárakért nevet viselte, később az olvasókért fogtunk össze – idézte a kezdeteket az igazgató.

– Miután a kulturális törvény megszületett, stabilizálódott a helyzetünk, így az Országos Könyvtári Napokat az olvasók érdekében rendezzük. Zalában az aprófalvas településszerkezet miatt különösen nagy jelentősége van annak, hogy a könyvtár komplex művelődési intézmény legyen, s igény szerint szerteágazó kínálattal álljon a zalaiak rendelkezésére.

- Ma már egyértelmű, hogy a helyi közösség életminőségét szolgáló színtér vagyunk, segítve az emberek kompetenciáját az infokommunikációs világban való eligazodáshoz, a digitális írástudás elsajátításához - folytatta Kiss Gábor.

Ez így talán túl elvontnak tűnik, de ami mögötte húzódik, az például a napi ügyintézést is magába foglalja.

- A falvakban, a városokban élők ma már lépni sem tudnak a számítógép és az internet nélkül - teszi hozzá Tóth Judit. - Ehhez kapnak naprakész támogatást a könyvtárosoktól.

Tóth Judit

A könyvtári napok meghívottjai sem csak írók, irodalmárok, hanem a mindennapi tevékenységeket művelők közül kerülnek ki. Természetgyógyász, jelmeztervező, kosárfonó, olimpikon, gyógynövény- és protokollszakértő, népdalénekes, pedagógus, biokertész, természetvédelmi felügyelő, doktorbohóc fordult meg október elején a zalai könyvtárakban, éppenséggel az olvasók igényei alapján.

Az sem véletlen, hogy a megye legnagyobb foglalkoztatója lett a könyvtári hálózat a kulturális területen, hiszen a kitelepüléseken ők adják a legtöbb rendezvényt, ami több mint hiánypótló, hiszen nélkülük nehezebben lenne népdalköri bemutató, egészségügyi előadás vagy ügyintézési tájékoztató.

- Az olvasóvá, illetve tájékozott felnőtté nevelést a gyerekekkel kezdjük, őket korán bevonjuk - mondja Tóth Judit.

- Gondolom, ehhez például kell a pedagógusok együttműködése...

- A legjobb szövetségeseink, az óvodák, iskolák kitűnő partnerek a közös törekvés elérésében.

- Milyenek a rendezvények idei látogatottsági adatai?

- Majdnem 12 ezer vendégünk volt megyeszerte 407 rendezvényen, ez többéves összehasonlításban is örvendetes szám. Érdemes a hét végére koncentrálnunk, amikor a családoknak együtt nyílik módjuk kulturális programot bonyolítani - mondja az igazgató.

- Minden évben más-más arcunkat mutatjuk meg, ezért mindenki kap újat a programjainktól - veszi át a szót az igazgatóhelyettes. - A hozzánk betérők jelzéseit megjegyezzük, s a könyvtári héten igyekszünk kielégíteni az igényeket. Csak egy példa, közkívánatra járt nálunk kedden Hegyi Barbara színművésznő.

- Ajánlót is küldünk a kistelepüléseknek, az ott élők választhatnak a nekik fontos programok közül. Számunkra fontos, hogy a színvonalat tartsuk, szeretnénk értékes teljesítményeket finanszírozni.

- Szerencsére széles kapcsolatrendszerrel rendelkezünk, biztosak vagyunk benne, hogy a minőségi kultúra e módon garantált.

Időnként nehezen húzható meg a határ a könnyed szórakoztatás és a magvasabb művelődés között, olykor a kevéssé értékes kerül sokba, máskor a sztáríró. És ekkor tessék több százezer forintra gondolni az útiköltséggel együtt. A palettán ráadásul lassan, de azért alakulnak a piaci viszonyok, többen keresik ugyanannak a rétegnek a kegyeit.

Kiss Gábor

A pénz ezért fontos szempont, hiszen a könyvtári rendezvények ingyenesek, míg másutt komoly belépődíjakkal kell számolnia a közönségnek. A könyvtárak azonban csak addig nyújtózkodhatnak, ameddig a takarójuk ér.

- A megyei könyvtár körülbelül évi 170 millió forinttal gazdálkodhat, ebből 112 milliót juttat az állam, a többit a bevétel és a fenntartó önkormányzat teszi hozzá. Az állami támogatás 10 százalékát kell dokumentumbeszerzésre, magyarán könyvvásárlásra fordítani közbeszerzési eljáráson keresztül

Érdeklődtünk arról is, hogy az olvasó, kölcsönző közönség létszáma milyen tendenciát mutat.

- Minimális a beiratkozottak fogyása, 1-2 százalékos a lemorzsolódás, ami elvileg a népességfogyással magyarázható - mondják beszélgetőtársaim. - A kedvezményes beiratkozási kampány általában visszahozza az olvasóinkat, akik az önkormányzat és a törvény által meghatározott alapösszegként egy évre 1900 forintért lehetnek könyvtári tagok Zalaegerszegen.

 

 

 

Ezek is érdekelhetik