Kultúra

2016.07.03. 14:25

Azonos hangok? - Oratórium Mindszenty életéről

Zalaegerszeg - Király László zalai származású Erkel-díjas zeneszerző a napokban fejezte be két és fél éves zenei vállalkozását: vegyeskarra és szimfonikus zenekarra írt oratóriumban mutatja be Mindszenty József hercegprímás életét.

Arany Horváth Zsuzsa

A zenemű eredete messzire nyúlik vissza az időben, mondta a zeneszerző a minap, miután előadást tartott a zalai megyeszékhelyen Mindszenty és a zsidóság címmel.

- Apámat 1948-ban hívták Zalaegerszegre, miután a katolikus kántor disszidált. Mindszenty irodahelyiségét kapta meg, én már itt születem. Akkor zajlott a Mária Kongresszus Magyarországon, apámat megkérték, írjon himnuszt a zalaegerszegi alkalomra. Ez lett a Dombos Zala zengő dala... , amit évente egyszer ma is elénekelnek a templomban. A legtöbb ember nem tudja, hogy nem egyházi népének, van szerzője.

Ugrunk negyven évet az időben: Király László 1998 májusában leveket kapott Mészáros István irodalomtörténésztől, aki Esztergomban, Mindszenty sírjánál hallotta a fenti dallamot, ott énekelték a jelen lévők. Mivel az MTA levelező tagja a rádióból ismerte Király László műveit, a Zalatáj című szvitben hallotta a dallamot. A Mindszenty életmű kutatója megosztotta élményét a zeneszerzővel, s indítványozta, írjon zeneművet a bíboros életéről. Az ötlet mögöttes támogatás hiányában elfelejtődött.

De nem örökre.

- Három éve újra megtalált ez a téma. Most már nem eresztett. Életrajzi oratórium formálódott, aminek egyik alapját Mindszenty első, Édesanya című könyve adta. A szövegkönyv megírására Polner Zoltán szegedi költőt kértem fel, akivel a Katyn rekviem megalkotásakor dolgoztam együtt.

A 600 oldalas partitúrában megírt, kétórás Mindszenty oratórium hat énekhangra, legalább 100 tagú vegyeskarra és szimfonikus zenekarra íródott.

Király László zeneszerző Zalaegerszegen, a nagytemplom melletti Mindszenty-szobornál. Fotó: Katona Tibor

- Hogyan beszélődik el a főpap élete?

- Liszt Krisztus életrajza inspirált. A gyerekszoprán, az égi és a földi édesanya, a Zsoltáros, Mindszenty és az ÁVO-s hangja mellett prózai narrátor avat a történetbe, ezt a megoldást passióknál is alkalmazzák. A Zsoltáros táliszba, imasálba öltözött zsidó kántor lesz, aki héberül énekli ugyanazt a zsoltárt, amit Mindszenty latinul.

Erre valószínűleg sokan felkapják a fejüket, s most egy kicsit elkanyarodunk az oratóriumtól. Mindszenty munkásságát a tisztelet hangja mellett, a boldoggá avatási folyamat közepette is érik vádak, amik javarészt antiszemitizmusáról szólnak. Főként azért, mert az általa szerkesztett Zalamegyei Újság című lapban egymást érték a zalaegerszegi programokat is indukáló antiszemita cikkek, bár azokat nem ő írta. Ugyanakkor Horthynak írt, 1944. június 19-én kelt levelében a megkeresztelt zsidó-származású gyermekek deportálása ellen emelt szót. Úgy tudni, zsidó származású titkárt foglalkoztatott, 1946-ban szót emelt a svábok kitelepítése ellen, itt hivatkozott arra, ugyanúgy ellenzi, ahogy a zsidók elhurcolását két évvel korábban.

- Az antiszemitizmust semmilyen módon nem lehet kimagyarázni, ez nem cél. Úgy látom, Mindszenty a római katolikus egyház antijudeista szemléletét követte a vallása iránti minden mást elnyomó buzgalomtól vezéreltetve. Nekünk azonban tisztában kell lennünk azzal, hogy nincsen fekete-fehér. A zeneművel szeretném megmutatni, hogy a héber imák és a latin zsoltárok milyen mély és gyönyörű zenei kapcsolatban állnak egymással.

- Ez a zenei invenció mesze túlmutathat önmagán...

- Nem az én kútfőmből származik. Noam Sheriff, ma már 80 éves izraeli zeneszerző a Jeruzsálemi zsoltárokban alkalmazta, megmutatta, a két zenei világ milyen lenyűgözően feleltethető meg egymásnak. Másik példa: Singer Ödön óbudai főrabbit ferences szerzetesek bújtatták 44-ben. Ők is együtt imádkoztak a pincében latinul és héberül.

Az oratórium alkotói úgy tervezik, 2017 március 29-én, a születés 125. évfordulóján Szegeden szólalna meg először a mű, majd turnéra indulna a Mindszentyhez kötődő városokba: Szombathelyre, Zalaegerszegre, Veszprémbe, Esztergomba, Budapestre.

A feltételek megteremtésében Lotharingiai-Habsburg Mihály, a Mindszenty Alapítvány elnöke segít a zeneszerzőnek.

1944 nyarán egy gyűlésen, miközben visszautasította, hogy a papság zsidóbarát lenne, azt is hallgatósága értésére adta, hogy ami a zsidókkal történik, az nem nemzetvédelem, hanem a tízparancsolatba ütköző gyilkosság. Őrlődéséről írt egyik papjának, aki szóvá tette az egyházmegye lapjának érzéketlen tudósítását a zsidók elhurcolásáról: Többet és erőteljesebbet is tehettünk volna. Javasoltam is. ... Pehm József 1949-ben maga ismerte el, hogy több mindent másként fogalmazna meg, mint ahogyan fiatal fővel tette. Joggal merülhet fel a kérdés: vessünk ki mindenkit magunk közül, aki hasonló súlyú dolgot elkövetett a húszas években? - nyilatkozta nemrégiben Mindszenty monográfusa, Balogh Margit történész, az MTA tudományos főmunkatársa.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!