Almási Éva lett a nemzet színésze

A választást hagyományosan a Nemzeti Színházban tartották, ahol a nemzet színésze címet viselő tizenegy művész döntött arról, hogy a február 25-én elhunyt Psota Irén helyére Almási Éva kerül a testületbe.

A színház közlése szerint szerda délután háromkor ültek össze a teátrumban a nemzet színészei: Törőcsik Mari, Király Levente, Tordy Géza, Haumann Péter, Szacsvay László és Bodrogi Gyula. Molnár Piroska, Andorai Péter, Berek Kati, Cserhalmi György és Máthé Erzsi telefonon adták le voksaikat. Csaknem másfél óra elteltével született meg a döntés, amelynek értelmében Almási Éva színművész lett a nemzet színésze cím új birtokosa. Az új nemzet színészének elsőként a Nemzeti Színház igazgatója, Vidnyánszky Attila gratulált telefonon.

A nemzet színésze címet a nemzeti színjátszás élő művészei közül azok kaphatják meg, akik a magyar nyelv ápolása, a nemzeti irodalom tolmácsolása, a magyar színművészet, a nemzeti színjátszás fejlesztése, népszerűsítése során kimagasló érdemeket szereztek. A címet első ízben 2000. augusztus 22-én adták át, halálig szól, egyszerre legfeljebb tizenketten viselhetik és életük végéig részesülnek a jelenleg havonta nettó 630 ezer forint juttatásban.

Ha a cím egy viselője elhalálozik, a megüresedett helyre a cím többi birtokosa egyhangú szavazással tehet javaslatot. A nemzet színésze cím annak adományozható, aki fő- vagy epizódszerepekben kimagasló teljesítményt nyújtott, betöltötte a 62. életévét, 40 évet a színészi pályán vagy legalább 20 évadot - évadonként legalább egy szerepben - a Nemzeti Színház színpadán töltött.

Szacsvay László, Tordy Géza, Haumann Péter, Bodrogi Gyula, Törőcsik Mari és Király Levente (b-j), a nemzet színészei a budapesti Nemzeti Színházban, ahol a február 25-én elhunyt Psota Irén helyére Almási Évát választották a testületbe 2016. március 16-án. MTI Fotó: Kallos Bea

A nemzet színésze jelenleg Almási Éva (2016-tól), Andorai Péter (2015-től), Berek Kati (2000-től), Bodrogi Gyula (2007-től), Cserhalmi György (2014-től), Haumann Péter (2010-től), Király Levente (2006-tól), Máthé Erzsi (2000-től), Molnár Piroska (2011-től), Szacsvay László (2015-től), Tordy Géza (2008-tól) és Törőcsik Mari (2000-től).

A cím korábbi birtokosai: Agárdy Gábor (2006-ban hunyt el), Avar István (2014-ben hunyt el), Bessenyei Ferenc (2004-ben hunyt el), Bitskey Tibor (2015-ben hunyt el), Darvas Iván (2007-ben hunyt el), Garas Dezső (2011-ben hunyt el), Gera Zoltán (2014-ben hunyt el), Kállai Ferenc (2010-ben hunyt el), Komlós Juci (2011-ben hunyt el), Kóti Árpád (2015-ben hunyt el), Lukács Margit (2002-ben hunyt el), Psota Irén (2016-ban hunyt el), Raksányi Gellért (2008-ban hunyt el), Sinkovits Imre (2001-ben hunyt el), Szabó Gyula (2014-ben hunyt el), Sztankay István (2014-ben hunyt el) és Zenthe Ferenc (2006-ban hunyt el).

Almási Éva nevéhez számos színpadi és filmes alakítás fűződik, emellett rendezőként is dolgozott.

Jászai Mari-díjat 1973-ban kapott, 1978-ban érdemes művész, majd 1986-ban kiváló művész lett, 1997-ben a Kossuth-díjat vehette át. Ugyanebben az évben lett örökös tagja a Halhatatlanok Társulatának. 2002-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki.

PORTRÉ

Almási Éva Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznőt választották a nemzet színészének a címet viselő művészek. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának portréja:

Almási Éva Budapesten született 1942. június 5-én. Már a főiskola előtt színpadra került: a felvételin felfigyelt rá Szinetár Miklós, aki meghívta Polly szerepére a Koldusoperában. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán Simon Zsuzsa osztályába járt, 1965-ben szerzett diplomát. Attól az évtől a József Attila Színházban játszott, 1968-ban lett a Madách Színház tagja, 1987-ben a Vígszínházhoz igazolt, majd ismét a Madách társulatához szegődött. 1991-től szabadúszó, 1995-ben egy évadot a szolnoki Szigligeti Színháznál töltött, 1996-tól újra szabadúszó, több színházban is fellép, például a Karinthy Színházban és a Budaörsi Játékszínben is. 

Sokoldalú, magas fokú muzikalitással és mozgáskultúrával rendelkező művész, aki hitelesen tolmácsol pszichológiai igényű jellemszerepeket is. Klasszikus és kortárs darabokban, tragikus és könnyedebb hangvételű művekben egyaránt játszott, és énekes szerep is megtalálta. 1966 óta szerepel filmen - jellegzetesen mai nőalakokat formált meg -, és számos televíziós alkotásban is láthatta a közönség. Főbb színpadi szerepei: Glafira (Osztrovszkij: Farkasok és bárányok), Mása (Csehov: Három nővér), Eszter (Déry-Presser: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról), Leila (Heltai: Az ezerkettedik éjszaka), Blanche (Williams: A vágy villamosa), Jablonczay Lenke (Szabó Magda: Régimódi történet), Erzsébet királyné (Shakespeare: III. Richárd), Júlia (Csodás vagy, Júlia), Erzsébet (Schiller: Stuart Mária), Eleonóra (Goldman: Az oroszlán télen). Szolnokon eljátszotta Örkény Macskajátékában Orbánnét. 

Legemlékezetesebb filmes és tévés szerepei: Nyaralók, Próféta voltál szívem, A fekete város, Maya, Merénylők, Kettévált mennyezet, Villámfénynél, A kertész kutyája, Kreutzer szonáta, Egy szerelem három éjszakája, a kétrészes televíziós Bánk bán, A hídember, Charlie nénje, Boldog születésnapot, A két Bolyai.

Sok pályatársához hasonlóan ő is kipróbálta a rendezést, többek közt a Thália Színház Új Stúdiójában 2003-ban színpadra vitte Osborne Dühöngő ifjúságát.

1973-ban Jászai Mari-díjat kapott, 1978-ban érdemes művész, majd 1986-ban kiváló művész lett, 1997-ben a Kossuth-díjat vehette át. Ugyanebben az évben lett örökös tagja a Halhatatlanok Társulatának. 2002-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki.

Férje, Balázsovits Lajos színész, színigazgató, és lányuk, Edit is ezt a pályát választotta. Mark Ravenhill Shopping and Fucking című darabjában a Thália Színházban anya és lánya egy színpadon szerepelt, majd 2013-ban a Popfesztivál bemutatásának 40. évfordulójára készült jubileumi vígszínházi előadásban is együtt léptek színpadra.