Zalai dikó tiszatavi sásból - A zalai mesterek portáin jártunk a Mesterségek Ünnepén

Az a pásztordikó, amelynek fekvőfelületét a budai várban, az Oroszlános udvar tőszomszédságában kezdte sással bevonni Karácsony Ilona és Horváth Éva, majd csak idehaza, Gébárton készül el, hiszen nem négynapos munkáról van szó. Idén szép hosszúra sikeredett a Mesterségek Ünnepe, amely egyre nagyobb érdeklődés mellett zajlik, lassan 30 éve a budai várban s annak környékén. (Ez évben már a Várkert Bazár is helyszínül szolgált.)

Skrabut Éva, a Zala Megyei Népművészeti Egyesület elnöke hajdúsági cifraszűrös csikósok között. Sárfián László, Sárfián Lajos és Papp Zsolt vendégségbe érkezett éppen a zalai portákra. A szűrök készítője Csibi Gyuláné népművészet mestere címet kapott még aznap délután (Fotó: A szerző)

Augusztus 20-tól, csütörtöktől vasárnapig gyönyörködhetett a közönség a pásztorélet kellékeiben, mivel ez volt idén a fő téma. A NESZ (52 szervezetet tömörít a Népművészeti Egyesületek Szövetsége) választja ki a népi ipar- és kézművesek számára a körbejárandó tárgykört. Mi, azaz mi zalaiak a teljes tárházat felmutattuk az állatok őrzéséhez, legeltetéséhez szükséges eszközöktől a lakhatáson, az öltözködésen át az étkezési kellékekig bezárólag, természetesen a pásztorok díszítőművészeti ambícióit sem kifelejtve. A fővárosba látogatók és a szakmai körök már megszokták, hogy Zala a legnagyobb területen mutatkozik be, sőt, a jurtában szakmai tanácskozásoknak ad helyet. Ottjártunkkor az alkotóházak munkatársai cseréltek eszmét, szombaton a tojásdíszítők telepedtek a jurtánkba. A mesterek között népszerűségnek örvendett a keszthelyi Bujtor Tibor „kutyagerinc” készítés közben (rafinált bográcstartó eszköz, amelynek előzményeit múzeumokban kutatta fel a készítője). De sokan bámulták az ifjú egerszegi kovácsokat, Tóth Dávidot és Horváth Márkot, akik a tűz körül serénykedtek, kolompot, fokost kalapálva húzott nyersvasból.

Nagy Béla fafaragó a zalai pásztorkunyhónál, amelyen szép darab marhabőr szárad

Nagy tisztelet vette körül a keszthelyi, 1998-ban Gébárton diplomát szerzett Dancsecs Diána bőrművest, aki törékeny nő létére gyönyörű darab, a simontornyai Pajor cégtől származó marhabőrből varrt tüszőt, azaz tekintélyt parancsoló pásztorövet. A szironyozás (vékony bőrszálakkal végzett bújtatott hímzés) egyfelől erős ujjakat, a hagyományos minták ismeretét és rengeteg munkaórát követel. Tudni kell, a mésztejben puhított anyagból Diána mindent kézzel varr, ezt nem sokan csinálják utána. A bőrös szekciót képviselte Pózvai Andrea, valamint Szép László standja Lentiből. A faragók szarukarcolást, spanyolozást mutattak be, a látogatók többek között Bereczky Csabát, Stiller Gábort, Zalai Bélát láthatták, s persze a helyben készült pásztorlegyezőt, furulyát, tükröst, botot.

Karácsony Ilona a pásztor fekhelyét, a dikót készíti a Tisza-tónál termett sásból

A zalai nádból, zalai akácból készült pásztorkunyhónk Szilágyi Zoltán, Szilágyi Györk, Tompa Márton és Nagy Béla nevét dicsérte. Nagy Béla egyébként az országos szervezet fa szakági bizottságának a tagjaként azt is elmondta, a szakemberek nyitás előtt végigjárják a mesterek standjait, ügyelve arra, hogy csak a színvonalas, minőségi termékek kerüljenek a vásárlók elé. Nem mindig zökkenőmentes... (Megállapítható, hogy az árak erőteljesen „követik”, sőt, talán túl is szárnyalják a minőséget.)

– A textiles népművészek cifraszűr hímzést mutattak, s most Molnárné Riskó Erzsébet babáira is természetesen pásztorkosztümök kerültek – mondta a zalaiak főhadiszállásának sarkában Skrabut Éva, a ZMNE elnöke, aki egyben a NESZ alelnöki feladatait is ellátja. Közben Czibor Imre kerámiabögréiből szürcsöltük a kávét.

A felsorolás mutatja, a zalai egyesület tehát nem véletlenül nyerte el Az év műhelye díjat (a békésiekkel megosztva). Nem is először részesült a magas elismerésben, kiderült, a békésiekkel évek óta barátságosnak mondható vetélkedésben vannak. Mert a budavári, immár 29. találkozó arra is alkalmat adott, hogy ki-ki megfigyelje, hol tartanak az ország távoli csücskében élők. A bemutatók mellett gazdag program is várta az idén Spanyolországot díszvendégül választó Mesterségek Ünnepe publikumát. Ennek jegyében hallottuk vasárnap az észt női kórust, Bognár Szilvia zenekarát, az amerikai folkegyüttest, a Kerekes Band-et, Dina szefárd dallamait. Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások minisztere pedig 10 A népművészet mestere díjat adott át, többet határon túli hagyományőrzőnek. Végül a több száz sátor több ezer portékája közül néhányat mi is hazahoztunk.