Kultúra

2015.02.13. 15:26

Mise a szülővárosnak

Egerszegi mise a brüsszeli koronázó templomban? Mi sem természetesebb. Főleg, ha a zeneszerző szinte gyerekkora óta kötődik a belga fővároshoz, majdnem annyira, mint a saját szülőföldjéhez. Király László ekképp kötötte össze a kettőt.

Arany Horváth Zsuzsa

A Missa Zalaegerszegiensisről van szó, amely kórusra és orgonára íródott. (A megyeszékhelyi Canterina Kórus énekelte, felvételt is készített belőle.) Templomi kórusra, szakrális térben előadandónak komponálta, mintegy ajándékképpen a szülővárosának. Így örökítvén meg Zalaegerszeg nevét a komolyzenei repertoárban. (Dohnányi Ernő írt szegedi misét, Liszt Ferenc pedig szekszárdit és esztergomit.)

A brüsszeli barátai ismerték ezt a művet, természetesen meghívták a konzervatórium bérletsorozatába tavaly tavasszal. S ha már Király László, akkor másik zeneművét, a héber zsoltárokat is előadták. Ha már héber zenemű, akkor előadást tartott hozzá a holokausztban elpusztult magyar zeneszerzőkről a világi zsidó kulturális központban. Köztük Weiner Lászlóról, aki Kodály legtehetségesebb tanítványa volt. (Még Kodály sem tudta elérni, hogy megmenekülhessen a munkaszolgálattól.) A kicsiny, de annál értékesebb életművet ránk hagyó Kuti Sándorról is beszélt, akinek a lányát is van szerencséje ismerni.

– Nem lepődöm meg, ha nem tudnak róla még a komolyzene iránt alaposabban érdeklődők sem, hiszen manapság XX. századi magyar vagy kortárs zenét nemigen játszanak a koncerttermek – mondja a saját sikertörténetét megszakítva beszélgetőtársam, akinek a műveit a rádió előveszi ugyan, de nem igazán főműsoridőben. – Hanglemez nem készül a Hungarotonnál, a rádióban nincs hangfelvétel, kotta is csak akkor születik, ha a szerző maga kifizeti. Úgy érzem, passzív eutanáziára ítélték a magyar komolyzenét.

Király László zeneszerző: – A kortárs komolyzene nálunk passzív eutanáziára van ítélve. Belgiumban pedig évente ötven kortárs zenei fesztivált tartanak. Fotó: Katona Tibor

Harminchét éve van jelen a szakmában, tudja, miről beszél. A megbecsülés szerencsére azért megtalálta, 2002-ben nyerte el az Erkel Ferenc-díjat. Ebben az évben írta a szóban forgó egerszegi misét, amit a brüsszeli koronázó templomban is hallhatott a közönség 2013 szeptemberében. (Augusztusban ugyanott koronázták Fülöp királyt.) Decemberben Brüsszelben egy anglikán templomban és a parlamentben is előadták.

Édes történetet jegyez ez a bemutató.

– Nem tudták kimondani Zalaegerszeg nevét – idézi a szerző élményeit. – A karnagy rámutatott az első sorban álló egyik szopranista hölgyre, hogy ő olvassa fel a mű címét. Nem hittem a fülemnek, kristálytiszta magyarsággal kimondta. Merthogy nem más ő, mint Kiss Ágnes, aki Zalaegerszegről származik, s a brüsszeli konzervatórium kórusában énekel. A szülei Egerszegen élnek. Gondolom, ő is elcsodálkozott, amikor kiosztották a kottát, s látta a szülővárosa nevét.

Pár korty kávé után visszakanyarodunk a kezdetekhez és Belgiumhoz.

– Régi odahúzó lelki és valóságos kapcsolataim vannak, nem harmincöt évre, de nyolcvanra visszamenőleg, hiszen az édesanyám Belgiumban volt pesztonka a harmincas években, ahonnan hazajött, pedig egy belga-kongói gyáros udvarolt neki – mesélte Király László. – Az utolsó munkaadójával, a de Roubaix családdal egyébként sokáig levelezett, majd a II. világháború alatt szem elől tévesztették egymást – folytatta a személyes történetet. – Ámde már békeidőben a rádióban hallottak azonos nevű belga énekest. Írtak a rádióadónak, s bár kiderült, csak névazonosságról van szó, de láss csodát, az ötvenes években mégis felkutatták a családot. Onnantól kezdve Belgiumból segítettek bennünket. Minden évben jött egy hajókoffernyi ruha, nem is tudom, mi lett volna velünk anélkül. Még a vámot is ők fizették, ami hatszáz forint volt. Akkor az nagyon nagy pénznek számított. Egyébként az idősebb lányuk még él, nyolcvan felett jár.

A hetvenes évekig tartott ez, majd 1980-ban Király László ösztöndíjasnak jelentkezett Belgiumba, hiszen akkor már javában végezte felsőfokú zenei tanulmányait Budapesten. Persze az ösztöndíj sem ment simán, a hazai bürokrácia – kulturális kapcsolatokért felelős iroda – ott gáncsolta, ahol érte a kijutását, mígnem majdnem kifutott a pályázati időből.

– Akkor az elektronikus zene volt a szerelmem, ezt éreztem a jövő zenéjének, mindenképpen ezzel akartam foglalkozni, de mire kijutottam, a speciális stúdiót már más használta. De azért fél évet mégis eltölthettem ott.

A zeneakadémián zeneszerzés szakon végzett, s több hangszeren játszott. A Magyar Rádiónál 23 évig volt zenei rendező.

Kutatom a további indíttatást.

– Édesapám 1948 májusban érkezett Zalaegerszegre kántornak, mivel az itteni kántor disszidált. Az apám egyházzenei tanszakot végzett, dr. Werner Alajos protezsálta ide. Mindszenty irodahelyiségét kapta meg, eleinte ott is lakott, később jött utána a család. Három lánnyal, én azután születettem.

Augusztusban Mária évi ünnepségre került sor. Ott hangzott fel a „Dombos Zala zengő dala..." című ének, amit néha ma is hallani.

– Vajon tudják-e, hogy az nem egyházi népének, hanem apám szerzeménye... Mindenesetre megörökítettem a Zalatáj című szvitben, ott van az utolsó tételben parafrázisként.

Király László, Szervánszky Endre, Huzella Elek tanítványa, a színművészeti főiskola és a Nemzeti Filharmónia volt kortárszenei szaktanácsadója, az egykori Korunk zenéje fesztivál szerkesztője rekviemet komponált a lengyel hadsereg második világháborús tragédiája, a katyni mészárlás emlékére. Ott 1940-ben tízezernyi katonatisztet és civilt gyilkoltak meg a szovjetek, de később a németeket vádolták ezzel. A művet a tervek szerint a szegedi dómban adják majd elő.

 

A modern zene nem csak ronda?

Arany Horváth Zsuzsa

Hóna alatt természetesen kottát szorongat, amikor találkozunk. Zsidó dalokat írt. De miképp köteleződött el a zsidó zeneszerzők és a zsidó népi zene iránt a hajdani egerszegi katolikus kántor ma 61 éves fia?

Úgy, hogy 1982-ben hallotta Steve Reich zsoltármuzsikáját. Aki a legfontosabb amerikai zeneszerzőnek számít ma is, jövőre lesz 80 esztendős. Király Lászlót egyszerűen lenyűgözte, letaglózta a zene. „Ilyen gyönyörűt is lehet írni, a modern zene nem csak ronda?" Utánanézett, hát persze, hogy kiderült: Reich nagyanyja Érdről származó magyar zsidó asszony volt. Amerikába menekült az Istóczky antiszemita párt megalakulása után. Reich 1985-ben koncertezett Budapesten. „Sétált a Duna-parton, s a szembejövő asszonyok arcán nagyanyja vonásait vélte felfedezni." Reich zeneműveit mindenütt játsszák a világban, nagyon jóban van az Amadinda ütőegyüttessel. 1985-ben készült is vele interjúfelvétel, de a tévé csak hónapokkal később merte leadni.

Egy szó mint száz, Király László rabbiképzős szabadegyetemen két évig képezte magát, vallásfilozófiát tanult, olvasott, nyelvet sajátított el. Rabul ejtette az ősi gyászénekek komor, de fenséges világa, a kántorok éneke. Kapcsolatba került a keszthelyi születésű Goldmark Károlyról elnevezett kórussal, karnagyukkal Ádám Emillel. Zsoltárkantátát írt Ádám születésének 100. évfordulójára. Ezt is játszották Brüsszelben. Ennek a kottáját a Rózsavölgyi kiadó jelentette meg nemrég. (Vajon azt ki tudja, hogy Rózsavölgyi, a magyar csárdás szülőapja Morschsele Rosenthal-ként látta meg a napvilágot? )

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!