Sikeres volt a rendszerváltás?

E két esemény szimbolikusan és tartalmilag is mérföldkőnek számít a magyarországi rendszerváltás folyamatában. Az évforduló apropóján cikksorozatot indítunk; a következő időszakban visszaemlékezéseket, elemzéseket publikálunk a rendszerváltás eseményeivel és azok megítélésével kapcsolatban.

A rendszerváltást – világnézettől és vérmérséklettől függően – gyakran illetik kritikával, cinizmussal, vagy minősítik jelentéktelennek, esetleg sikertelennek a különféle politikai közegekben, holott ez a folyamat biztosította a békés átmenetet a diktatúrából a plurális demokráciába, a szocializmusból a piacgazdaságba. De vajon mekkora a jelentősége a 20. századi, sorsfordulókban bővelkedő magyar történelemben? Elsőként Káli Csaba főlevéltárost, a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltárának igazgatóhelyettesét kértük összegző beszélgetésre.

– A rendszerváltást nem szabad bagatellizálni, hiszen nagyon lényeges történelmi folyamatról van szó, még ha vitatott is a megítélése. Éppen a jelentőségéből adódóan természetes az, hogy eltérően viszonyulnak hozzá az emberek – válaszolta Káli Csaba.

A 20. századi magyar történelem nem értelmezhető a nemzetközi összefüggések nélkül, így természetesen a rendszerváltásra is igaz ez az axióma, folytatta Káli Csaba. Mint mondta, a század előző rendszerváltási kísérletei elvetéltek, s e kudarc különösen azokban az esetekben fájó, amikor a demokratikus politikai, gazdasági és társadalmi fejlődés volt a cél. Az elbukott kísérletek rendszerint kemény diktatúrákba csaptak át.

- A '80-as évek végén szintén a nagyhatalmi konstellációk határozták meg azt a környezetet, amelyben az ellenzéki politikai közösség kialakulhatott és a rendszerváltás kibontakozhatott. Elengedhetetlen feltétele volt a változásnak a Szovjetunió összeomlása, mert így a nagyhatalom védőernyője alól kikerülhettek a térség államai. A Szovjetunió, amely történelmi fogalomhasználattal birodalomnak minősült, 1988-ra egyértelműen csődbe került gazdaságilag és politikailag is; Magyarországnak és a többi szatellit szocialista országnak ez adott lehetőséget a változtatásra.

Káli Csaba elmondta: az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió között zajlottak ugyan egyeztetések, de téves az a feltételezés, hogy a két nagy megállapodott volna az átalakulás menetrendjéről. A '80-as évek végén ugyanis nem voltak már egyenrangú felek, az USA erőfölénye vitathatatlanná vált.

Káli Csaba: - A nagyhatalmi konstelláció, a Szovjetunió összeomlása adott lehetőséget a változásra (Fotó: Pezzetta Umberto)

- A keleti blokk országaiban mégis különböző módon zajlottak a rendszerváltások. Mi az oka annak, hogy nálunk békés volt az átmenet, míg például Romániában véres forradalom tört ki? - kérdeztük.

- Ezek az országok, bár a szovjetizálás látszólag egyformán érintette őket, valójában nagyon különböző fejlettségi szintet képviseltek a szocialista tömbön belül. A diktatúrák bukásának mikéntje pedig attól is függött, hogy az adott diktatúra mit engedett meg magának. Magyarország esetében 1956 nem múlt el nyomtalanul, és éppen ez volt az egyik eredője annak, hogy itt egy békés átmenet mehetett végbe. Mindenki rettegett ugyanis attól, hogy '56 megismétlődhet. Másrészt a szocialista rendszer elfogadottsága Magyarországon nagyobb volt, mint Romániában, az NDK-ban vagy Csehszlovákiában. Itt a hatalom is próbált változni, míg másutt az ellenzéknek sokkal erősebb gátat kellett áttörnie. Ráadásul a gazdasági válság Magyarországot - noha itt is súlyos következményei voltak - nem érintette olyan mértékben, mint Romániát, ahol a boltokban nem volt élelmiszer. Még egy fontos különbség: míg a Szovjetunióban és Jugoszláviában etnikai konfliktusok is felszínre törtek, nálunk ilyen probléma nem radikalizálta az eseményeket fejtette ki a történész.

Felvetettük: gyakran emlegetik a rendszerváltás kritikusai, hogy a Nemzeti Kerekasztalnál az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal és az úgynevezett harmadik oldal tárgyalásain sokkal jobb eredményeket is el lehetett volna érni, túl sok volt a kompromisszum a régi hatalom és az új erők között. Káli Csaba ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: a történelemben nagyon nehéz a mi lett volna, ha? kérdésre válaszolni, sőt, kijelenthető, hogy a politikai folyamatok természetéből adódóan pontosan az történt, aminek történnie kellett.

- Az erőknek van egy látható és egy láthatatlan játéka, az összeadódott vektoroknak pedig, a matematikai törvényszerűségnek megfelelően pontos iránya és nagysága. Nyilvánvalóan egyetlen olyan ember sincs, aki minden információnak a birtokában lett volna, és az is bizonyos, hogy a rendszerváltás valamennyi szereplője a lehető legjobb pozíció megszerzésére törekedett, azaz elment a falig . Az ellenzéken belüli különböző irányzatok már jól láthatóan keresték a helyüket a formálódó struktúrában. A végeredmény tehát az erők összjátékából szükségszerűen következett.

Végül arra a nehéz feladatra kértük a történészt, fogalmazza meg, mi volt a rendszerváltás legfontosabb vívmánya. Elvégre sokan természetes adottságnak tartanak olyan szabadságjogokat, amelyek gyakorlása egyértelműen a rendszerváltás eredményei közé tartozik. Káli Csaba elmondta: mivel eleve eltérőek voltak a célok és elvárások, szinte személyenként változik az eredmények megítélése is.

- Minden politikai mozgalomnak, rendszerváltásnak és forradalomnak van egy jelentős szociális vetülete: az emberek jobban akarnak élni. A '80-as években a magyarok látták például a szomszédos Ausztriában az életszínvonalat, és sokan ezt úgy fordították le: ha nálunk is kapitalizmus lesz, mi is így fogunk élni. Az emberek döntő része alapvetően jobb életkörülményeket remélt a rendszerváltástól. Aki ebben csalódott, nyilvánvalóan ez alapján ítéli meg a folyamat sikerességét is. A másik a politikai vetület, a demokratikus szabadságjogok megélésének kérdése. A törvényesség, az alkotmányosság, a többpártrendszer, a véleménynyilvánítási, a sajtó-, a gyülekezési és az utazási szabadság mind a rendszerváltás hozadéka. E két terület együtt adja ki az egészet. Ami pedig az egyes emberek sikerélményét illeti, Churchill szavaira tudok utalni: a demokrácia korántsem tökéletes rendszer, de egyelőre nincs jobb nála...