A Radnóti Színház Csillagos ég című darabja kapcsán

Mohácsi János rendező és alkotótársa, testvére, Mohácsi István tollán született meg a Csillagos ég avagy a nemzetközi sikerre való tekintet című, cikornyás alcímű vígjáték, bohózat, komédia, amelyet tavaly októberben mutatott be a Radnóti Színház a fővárosban. ...a kis színházi társulatot a napi pocsolyaszagú élet közepén arcul csapja a siker: külföldi vendégjáték, és nem is csak az, de hova! És hirtelen merünk nagyot mondani, mert az igazság a mi oldalunkon lesz, és aki nem ért egyet, az nem csupán ellenünk van, hanem szánalmasan primitív és agyafúrt gonosz. A darab ajánló szövegéből való az iménti mondat. Bizonyára sokaknak nem jutna eszébe erről az, amit a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház társulata kénytelen volt átélni 2008-ban. Mohácsiék a sajtóból értesültek a történtekről: a társulat Mexikóba készült, mert meghívást kapott. Volt a sztoriban nagyköveti aláírás, francia kapcsolat, európai színházi szövetségi támogatás. Mindegyikről kiderült, hamisítvány. Az átverésre csak a tervezett indulás éjszakáján derült fény. A színház valahogy kiheverte a botrányt, túlélte a csalódást, az élet ment tovább. Az értelmi szerző amúgy is csak átmenetileg tartozott a csapathoz, ki tudja, ma hol jár. Annyi talán kiderült, hogy akár pszichés kórképnek is nevezhető notórius hazudozása.

A budapesti, mondhatni óriási sikerrel futó darab alkotóit inkább az érdekelte, hogy miképp állhat elő: egy társaság annyira vágyja az elismerést, az illúziót, hogy nem hajlandó meglátni a nyilvánvaló tényeket, sőt, ha valaki kételkedik, azt egyenesen ellenségnek tekintik. Ráadásul a helyi kisstílű politika is ordenáré módon rákéredzkedik a remélt hírnévre, hogy aztán végül, amikor dagad a botrány, simán cserben hagyja a kárvallottakat.

Kováts Adél és Gazsó György a Csillagos égben. Zalaegerszegi történet ihlette meg a darab alkotóit  (Fotó: Radnóti Színház)

Annak idején e hasábokon (is) kellett tiszta vizet önteni a pohárba. A Csillagos égben Mexikó helyett Malajzia szerepel, nagyobb hangsúlyt kap a minket körülvevő világ, a politikum, mint a hajdani esetnél. Vérbő a feldolgozást segítő humor, a befejezés nagyon megértő a színészekkel és egyszer sem hangzik el Zalaegerszeg neve. Elvégre bárhol megeshet, hogy nem akarunk látni a szemünktől.

A Radnótiban szokás, hogy a darabot segíti a Szalon nevű beszélgetéssorozat. Február 16-án, vasárnap délelőtt a Csillagos ég volt terítéken. Mohácsi Jánost faggatták a nézők, akik persze belelátták az előadásba többek közt a Nemzeti Színház tavaly lezajlott vezetőváltásának visszásságait is. Gazsó György színművész a darab készültéről osztott meg kellemes poénokat. Gazsó hajdan játszott Zalaegerszegen. De nem csak ezért kicsi a világ.