Babák textilből, bábuk nemezből

Monárné Riskó Erzsébet népviseletesbaba-készítő, népi iparművész és Horváth Éva nemezkészítő közös tárlatán közelebbről is megismerkedhetünk tájegységünk népviseleteivel, illetve a nemez számos felhasználási módjával, készítésének technikájával.

A kiállítás ünnepélyes megnyitóján Prokné Tirner Gyöngyi, a Kézművesek Háza szakmai vezetője méltatta az alkotók munkásságát.

-A népviseletes babák készítésének története nem is olyan régre nyúlik vissza, megjelenésük a századfordulóra tehető. Mára már népi iparművészeti szakággá nőtte ki magát, amelyben Molnárné Riskó Erzsébet 2009-ben szerezte meg a népi iparművész címet. Annak ellenére, hogy kezdetben csupán egy egyszerű gyermekjáték volt a baba, mára már konferenciákat, elméleti és gyakorlati foglalkozásokat tartanak a témakörben. Kétévente Győrben rendezik a babakonferenciát, ahonnan az alkotó már számos díjat, elismerést hozott haza.

Mint megtudtuk, Molnárné Riskó Erzsébet már több évtizede foglalkozik a területtel, elsősorban szűkebb környezete, Zala megye népviseletének megörökítése érdekli. Keszthelyen kezdett tanítani rajztanárként, s számára a babakészítés a vizuális kultúra sajátos területe. A népviseletbe öltözött babák tanítanak: megismertetik a gyerekeket saját kultúrájukkal, hagyományaikkal.

- A gyerekek is készíthetnek babákat, a kisebbek az egyszerűbb , a nagyobbak már bonyolultabb darabokkal is próbálkozhatnak. Fontos megjegyezni, hogy a babák teste is kézműves termék.

Molnárné fontosnak tartja megemlíteni, hogy sikereit a Zala Megyei Népművészeti Egyesület tagjaként érte el, sokaktól tanult, többek között a hímzést Keszey Sándorné, népi iparművésztől míg dr. Petánovics Katalin és dr. Kerecsényi Edit révén a tájegységek hagyományaival ismerkedhetett meg.

A kiállítás másik alkotója, Horváth Éva nemezkészítő munkássága az anyag sokféleségére hívja fel figyelmünket, hiszen a játékoktól elkezdve a különféle öltözetekig számos felhasználási módját mutatja meg a nemeznek.

- Magát a textíliát sokan, ám tulajdonságait kevesen ismerik. A nemez a birka gyapjából készül, víz és emberi munkaerő hozzáadásával. A végeredmény pedig egy szinte elnyűhetetlen, szétszakíthatatlan anyag. A nemezművészet újrafelfedezése az 1960-as években történt meg, az iparművészek új utakat, felhasználási módokat találtak - mesélt a kezdetekről Prokné Tirner Gyöngyi.

Az anyag megmunkálásának hazai képviselői Nagy Mari és Vidák István voltak, az ő kurzusaikon, illetve népművészeti táborokban sajátította el az alkotó a technikákat, tökéletesítette a varrott és hímzett nemez készítésének tudását. Részt vett a honfoglaláskori nemeztábor elkészítésében, nagy sikereket ért el nemezbábjaival és természetesen iskolában, játszóházakban, táborokban tanítja is e különleges anyag megmunkálásának technikáit. A közelmúltban résztvevője volt a Zala Megyei Népművészeti Egyesület termékfejlesztési kurzusának, ahol gyönyörű munkák születtek a kezei között.