Kultúra

2011.09.13. 14:41

Kész a szakképzési törvény tervezete

Elkészült az új szakképzési törvény koncepciója és tervezte, de a véglegesítéssel be kell várni a köz-, a felsőoktatási és az önkormányzati törvényeket is - közölte Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a parlament oktatási bizottságában kedden.

MTI

A miniszter a szokásos éves bizottsági meghallgatásán jelezte: ezt a négy jogszabályt össze kell hangolni. Hozzátette: a Nemzetgazdasági Minisztérium készen áll akár több változat előkészítésére, véglegesítésére. Megismételte: a cél, hogy a 10 év alatt tervezett 1 millió új munkahely döntő része a termelésben, az iparban jöjjön létre, ehhez pedig meg kell teremteni a szakképzési hátteret.
   
Beszélt arról is, hogy a szakképzési intézményrendszer átalakításáról két modell fut jelenleg egymás mellett. Az egyik a holland minta, amelyben megszűnik a megyei önkormányzatok szakképzési kötelezettsége, a feladat átkerül a nagyvárosokhoz, és megyénként 2-3 központtal működik; a másik szerint pedig teljes mértékben állami finanszírozási körbe kerül a szakképzés. Az állami szerepvállalás az első modellben is erősödik - tette hozzá.
   
Emlékeztetett, hogy a kormány júniusban döntött a szakképzési rendszer átalakításáról, ennek alapelvei között van, hogy az első, államilag elismert szakképesítést az állam 100 százalékos finanszírozással megtéríti; erősödik a gyakorlati képzés az elméleti képzés mellett, de "inkább rovására": a német rendszerű duális, gyakorlatorientált rendszert kell átültetni; a gyakorlat képzésbe belépő hallgatóknak kötelező szintvizsgát írnának elő.
   
Az innovációról, kutatás-fejlesztésről szólva azt emelte ki, hogy ezen a területen jelenleg készül a koncepció. Kitért arra, hogy 2014-től indul az unióban a következő 7 éves költségvetési periódus, amelyben 41-ről 82 milliárd euróra nő az innovációs források aránya. Leszögezte: a cél, hogy ebből az ország minél több forrást szerezzen meg, amelyhez az ír modell alapján épül ki a koncepció. Ezzel kapcsolatban Matolcsy György azt mondta: az új koncepció és törvény várhatóan 2012-ben kerül az Országgyűlés elé, azért, hogy 2013-ra már felállhasson az új intézményrendszer.
   
Pokorni Zoltán (Fidesz), a bizottság elnöke a meghallgatáson azt mondta, "nagyjából egyetértés" van abban, hogy a szakképzés kerüljön ki az önkormányzati hatáskörből. Nem helyes gondolat és aggályos viszont, hogy adminisztratív eszközökkel kívánják módosítani a kapacitásokat, hogy szűkíteni kívánják az érettségit adó intézményi kapacitásokat, és "erővel" terelnék át a gyerekeket a szakmunkásképzés felé. Úgy vélekedett, szükség van érettségire, ezt a munkaerőpiac honorálja.
   
A duális képzés eddigi módja, a tanulószerződéses forma terjesztése jó irány, itt lehet újítani azzal, hogy valódi cégekre helyezik a gyakorlati képzés súlyát, de ez nem köthető össze a három évesre redukált szakképzéssel - emelte ki Pokorni Zoltán. Hozzátette: a német modellben nem 8, hanem 9 osztályos általános iskola után következik a szakképzés, és 50-55 százalékkal több közismereti óra után kezdik meg a német fiatalok a szakképzésüket, szemben a magyarral. Szerinte a duális modellben is meg kellene tartani a 4 éves szakképzést, ez elegendő időt biztosítana a közismereti tárgyak elmélyítésére, vagy ha nem 4 éves a szakképzés, akkor legyen 9 éves az általános iskola.
   
Kifogásként fogalmazta meg azt is, hogy a gazdasági kamara a nagyvállalati, ipari érdekek nevében szólal meg, amelyek nem érdekeltek a stabil, munkahely-, szakmaváltást megalapozó szakképzésben. "Ez szűk látókörű megfontolás" - mondta Pokorni Zoltán. Közölte: a redukált szakképzés nem lehet uralkodó modell.
   
Matolcsy György a bizottsági ülésen elhangzott kérdésekre válaszolva aláhúzta ismét, hogy a német modellnek nevezett duális rendszert szeretnék bevezetni a szakképzésben. Közölte: 2012-ben nem vonnak ki pénzt a szakképzésből, de átvezetik a demográfiai folyamatokat. A szakképzésben a források úgy alakulnak majd, hogy az állam az átvett feladatok utáni forrást nem adja oda az önkormányzatoknak, de az önkormányzatoknak a náluk lévő feladatokra forrást kell kapniuk.
   
Arra a felvetésre, hogy az NGM az oktatáspolitika alakítója, úgy válaszolt, "ez így van", a tárca egy szempontból nézi az oktatási előterjesztéseket, miszerint a magyar gazdaság felemelkedése szempontjából milyen tudást igényel a gazdaság. A miniszter közölte: ebből a szempontból egyértelmű, hogy a műszaki, természettudományos és az informatikai képzésben részt vevők számát a kétszeresére kell emelni.
   
Matolcsy György aláhúzta, nemzetgazdasági szempontokat igen, de éves költségvetési szempontokat nem érvényesítenek az oktatáspolitikában.
   
A felsőoktatás finanszírozásáról szólva pedig azt mondta: a következő években "megdöbbentő számok" látnak majd napvilágot. Hozzátette: a következő években bővülni fog a felsőoktatás rendelkezésére álló pénzforrás, annak köszönhetően, hogy a nemzeti felsőoktatási rendszer teljesen új koncepción és struktúrán alapul majd. Úgy fogalmazott: "az 1800-as évek utolsó harmadának és az 1921-31 közötti klebelsbergi kultur- és oktatáspolitikának harmadik hulláma jön Magyarországon", igaz, nem egyetlen év alatt, de 2014-re "meg fogunk döbbeni", hogy mennyivel több pénz lesz a felsőoktatási rendszerben.
   
Közölte, azért nem szól itt a közoktatásról, mert ott más finanszírozási rendszernek kell érvényesülnie.
   
Leszögezte: nem tud a "diplomásadóról", hozzá ilyen felvetés az adóügyekkel foglalkozó államtitkárságától nem érkezett. "Ha érkezne, nem is értemén" - fogalmazott.
   
Jelezte még, hogy Pokorni Zoltán valamennyi felvetését átbeszéli kollégáival.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!