Kultúra

2011.09.20. 14:22

József Attilától Fejtő Ferencig

Szabadságszeretet, műveltség, humor és az egyéniség tisztelete, illetve a közösség iránti elkötelezettség: a polgár legfontosabb értékei. Ezt üzeni a mának a 2008. június 2-án elhunyt Fejtő Ferenc, véli Agárdi Péter irodalomtörténész.

Horváth-Balogh Attila

A szakember kiváló ismerője a 3 évvel ezelőtt eltávozott nagykanizsai születésű író, újságíró és Kelet-Európa szakértő munkásságának. Kutatásai révén került kapcsolatba Fejtő tanulmányaival, publicisztikáival, majd személyesen vele magával is.

- Irodalomtörténészként a hetvenes évek első felében József Attilát kutattam, a költő korabeli kritikai fogadtatása volt a témám, így találkoztam Fejtő írásaival  - emlékezett vissza Agárdi Péter minapi nagykanizsai beszélgetésünk során, melyre azért kerülhetett sor, mert az egyetemi tanár a Nagykanizsai Zsidó Hitközség és a Fejtő Ferenc Alapítvány, valamint volt tanítványa, Rácz Lívia meghívására Fejtő Ferenc szülővárosába látogatott.  - Rögtön megragadott szerzőjük sugárzó lénye, okos, értékfelismerő és kreatív emberre találtam. Már egész fiatalon nagyon érdekes cikkeket írt József Attiláról, s érdekelni kezdett, ki is ez az ember? Milyen a világképe, elméleti műveltsége, milyen tudás áll briliáns írásai mögött? Összegyűjtöttem valamennyi 30-as évekbeli írását, leveleztünk is, de arra még jó pár évig kellett várnom, hogy személyesen találkozhassak vele.

Nagy volt a korkülönbség kettejük közt, Agárdi Péter a fia lehetett volna Fejtőnek, aki megdöbbent azon, hogy Magyarországon valaki az ő korabeli életművével foglalkozik. Főleg, hogy ő maga baloldalisága ellenére végig élesen szemben állt a kádárizmussal, ellentétben Agárdival, aki a hetvenes évek derekától a  pártközpontban dolgozott.

- Ezt nehezen tudta feldolgozni, talán mert kiábrándult a pártból és szociáldemokrata lett  - magyarázta az irodalomtörténész. - Emiatt akadtak dolgok, melyekben nagyon eltérő volt a véleményünk. Példának okáért: ő nem fogadta el a Kádár-rendszert legitimnek, míg én azt vallottam, hogy Magyarországnak csakis a kádári reformok jelenthetnek valamiféle esélyt.

Fejtő Ferenc 1948 után csak a rendszerváltás elején, 1989-ben jött haza először Magyarországra, Nagy Imre újratemetésére, és Nagykanizsára  éppen Agárdi Péternek köszönhetően. Az irodalomtörténész hozta el a dél-zalai városba, s mutatta meg neki szülőházát.

 - Büszke vagyok rá, hogy hazatalálásának egyik segítője lehettem. Eztán ahányszor Magyarországra jött, mindig találkoztunk, s néha én is meglátogattam Franciaországban  - volt tehát miből merítenem 2008-ban bekövetkezett halálakor, amikor megírtam a róla szóló második, Fejtő Ferenc testamentuma című könyvemet. S ha már a testamentumnál tartunk: nem könnyű összefoglalni mindazt, amit Fejtő örökül hagyott ránk. Érdemesebb tán az ő szavait idézni az Érzelmes utazás című nagyon szép könyvéből vett idézettel, ami kanizsai szülőházának emléktábláján is olvasható: „Polgár vagyok, mert kissé szeretem ellenségeimet, többre becsülöm a vitát a tannál, s csak olyan szellemi rendben érezném magamat egészen jól, amely a kételkedés szabadságát törvényesen biztosítaná”. A teljes szöveg ennél hosszabb, és éppen arról szól, hogy ő egyszerre polgár és szocialista. Baloldali elkötelezettségű, nem az én és a piac áll értékrendje középpontjában (ami a kapitalizmus ideológiájára jellemző), de mégis tiszteli az individuumot, az emberi szabadságot, a toleranciát és a műveltséget, kulturáltságot is. Szerintem ez Fejtő Ferenc munkásságának legfontosabb üzenete. Továbbá az a fajta szemlélet, ami mindig sajátja volt: iróniával tekinteni mindenre, ugyanakkor meglátni az értéket azokban a dolgokban is, melyekkel egyébként nem értünk egyet.

Agárdi Péter irodalomtörténész 1946-ban született Budapesten. Ma is ott él, onnét jár Pécsre, az egyetemre tanítani. Kutatási területe a magyar művelődés- és irodalomtörténet, a XX. század hazai kultúrafelfogásai, ezen belül is a baloldali művelődés- és médiapolitika, illetve irodalomszemlélet. Munkásságának írott gyümölcse 21 könyv és több mint félezer könyvfejezet, illetve tanulmány, cikk. Dolgozott a Magyar Rádióban, majd az intézmény közalapítványa kuratóriumának elnökségében.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!