Kultúra

2011.09.26. 09:52

Haiku mindenhol

A térség 16 éves kulturális, irodalmi és művészeti folyóirata a minapi megyeszékhelyi rendezvényhez igazodva japán művészeti összeállítással jelentkezett.

Arany Horváth Zsuzsa


A Pannon Tükör szépirodalmi rovatában az erdélyi politikus, Markó Béla verseivel találkozhatunk. Például ezzel: „hallja-e Isten/, ha egy tücsök a sokból/ hamisan cirpel?” A lendvai Bence Lajos, úgyis mint a lap főmunkatársa és a határainkon túli líra képviselője szintén haikufűzérekkel jelentkezik. Ami nem véletlen, hiszen a japán napok okot adnak arra a Péntek Imre által főszerkesztett lapnak, hogy a távol-keleti irodalom egyik legjellemzőbb lírai műfaját behatóbban mutassa be. Ennek jegyében született Villányi G. András, Magyarföldön élő író-költő interjúja, mely Vihar Judit professzort, az ELTE és a Károli Református Egyetem tanárát, a japán kultúra és irodalom kutatóját szólaltatja meg. A két irodalmár érdekfeszítő beszélgetést folytat a nyugati lírában is mind nagyobb teret elfoglaló haiku műfaj rejtelmeiről, mely mindenkinek ajánlható, aki ilyesminek az írására adja a fejét. Az összeállítás keretében Szigethy István szól arról, hogy Japán ma milyen helyet foglal el az életünkben. A kulturális havilapot stílszerűen japán életképek illusztrálják, melyeket Brunner Erzsébet hagyatékából válogattak a szerkesztők. A Pannon Tükör hagyományosan intenzív képzőművészeti rovatában Vén Zoltán grafikusművész életpályáját méltatja Szuromi Pál írása, melyet Péntek Imre tanulmánya követ. A főszerkesztő a nőművészetről értekezik Sass-Brunner Erzsébet és lánya kapcsán.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!