Kultúra

2010.11.24. 17:42

Népi design: régi, de mégis egészen új (több fotóval)

Tizenhét alkotó, számtalan egyszerű és nemes tárgy. Pamutruha, bőrtáska, cserépedény, fonott kosár, nemezjáték. Mindez természetesen simul a varázsos Kézművesek Háza hangulatába.

Arany Horváth Zsuzsa


„Hiszünk abban, hogy a régi paraszti kultúra tárgyainak átfogalmazásával, megújításával hozzájárulhatunk egy élhetőbb tárgyi világ megteremtéséhez.” – olvasható a Zala Megyei Népművészeti Egyesület elnökének, Skrabut Évának a kiállítás elé írt bevezetőjében, amit a hozzá tartozó katalógusban olvashatunk. Vajon a régi életformák átalakulásával a hajdani tárgyi kultúra szépségei is eltűnnek? Nem otthon készülnek például a használati textilmenük, az egyenholmikat egyenboltokban vesszük, nincs szükség arra se, hogy magunk fabrikáljunk ládikát az ékszereknek, miegyebeknek, dől ránk az ilyesfajta dömping. A szlovén– magyar határ menti együttműködésben zajlott egyéves Kézműves Akadémia hallgatói és szervezői rácáfoltak a fentiekre. Bebizonyítják, nem kötelező elfelejteni elődeink ízlésének – évszázadok alatt letisztult – formavilágát. De az sem, hogy dacolva az idővel, s figyelmen kívűl hagyva az átalakult életvitelt, rosszul értelmezett hagyománytiszteletből változatlan formában erőltessük a fazekasság, nemezelés, kovácsmesterség, hímzés, faragás, varrás termékeit. Hol az anyagválasztás lesz merészebb, a csipke lehet fülbevaló is, hol új funkciót kap egy-egy régi tárgy. Már nem gabonát tartunk a fonott tárolókban, hanem mondjuk gyerekjátékot, a nemezt nem viseljük, hanem színpompás díszeket készítünk belőle.


A tárgymegújító, termékfejlesztési inspirációnak eleget tevő, tizenöt alkalommal összegyűlt „akadémisták” produkcióit a kiállításmegnyitón elemző, méltató, a válogatásban részt vevő zsűritag, a Debrecenből érkező Kányási Holb Margit textilművész is hangsúlyozta, a hagyományokat megfelelően fantáziadús innovációval párosítva újra be lehet törni a piacra. Az anyag, a forma és a funkció hármasát szem előtt tartva a régi új színben tűnik föl. Ami korábban használati értékkel bírt, abból, most esztétikai minőség nőhet ki, és fordítva.


A könnyed természetességű „dolgok” létrehozása előtt persze anyag- és formaismeretet, néprajzot, tervezést tanultak a tizenkét mesterséget képviselő hallgatók, hogy azután fantáziájukat szabadjára engedve alkossanak. Közben egyéni kutatómunkát végeztek, múzeumokat, könyvtárakat bújtak, hogy az eredeti ismerete alapján újrafogalmazzák a népi kultúra mának szánt tárgyait. A kiállításon látható, a tervezés fázisát is komolyan vették az egyébként évtizedes szakmai respekttel bíró résztvevők. Aki kilátogat Gébártra, ne mulassza el megnézni Bátor Margit, Dulics Margit, Berzsán Pálné, Jankovics Tamás, Pozvai Andrea, Csuti Tibor, Stiller Gáborné, Parragi Ágnes, Horváth Éva, Némethné Csalló Katalin, Kiss-Preisinger Anna, Molnárné Riskó Erzsébet, Takács István, Salamon Gyula, Nagy Béla, Takács Zsuzsánna és Stiller Gábor munkáit. 



Információk:

● A Zala Megyei Népművészeti Egyesület 28 éve foglalkozik a tárgyalkotó hagyományok továbbéltetésével
● 2005-ben hirdették meg először a Népi Design regionális pályázatot
● Idén szlovén–magyar együttműködésben folytatódott a képzés
● A hét végén nyílt gébárti kiállításon 17 alkotó munkái szerepelnek
● A tárlatot december 15-ig látogathatják az érdeklődők

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!