Nagy durranások az iskolában: buborék CD-n és lebegő pingponglabda

Immár hatodik alkalommal tartottak Öveges József délutánt kedden a Ganz-Munkácsy iskolában, ahol a különböző kísérletekkel idézték meg a zalai származású fizikus szellemét és a nagy durranások sem maradtak el. Ez utóbbit persze nem úgy kell érteni, hogy némelyik kísérlet rosszul sült volna el, inkább úgy, hogy nagy sikert aratott a nézőközönségnél.

A Ganz Ábrahám és Munkácsy Mihály Szakközépiskola és Szakiskola a városi és város környéki intézmények hetedik és  nyolcadik osztályos tanulóit hívta, hogy megmutassák, igenis értenek a fizikához. Öt iskolából  - az alsónemesapáti Csertán Sándorból, a pákai Övegesből, a zalaegerszegi Petőfi és Dózsa Tagiskolákból, valamint a szintén megyeszékhelyi Öveges suliból  - érkezett az a húsz diák, akik a saját kezűleg készített eszközökkel végeztek fizikai kísérleteket és méréseket.

- Több célja is van ennek a megmérettetésnek, egyrészt, hogy megszerettessük a gyerekkel a fizika csodálatos világát, másrészt, hogy megismerjék az iskolánkat - árulta el Kajári Attila, igazgatóhelyettes, a rendezvény egyik szervezője. A zsűri értékelte, hogy mennyire ötletes a kísérlet, hogy valóban házilag készült-e, az előadás módját és a fizikai tartalmát is.

- Ha megolvasztjuk öngyújtóval egy CD belső peremét, majd belefújunk, akkor a szappan-buborékfújóhoz hasonlóan fog viselkedni  - mutatta Sári Klaudia, a Csertán Sándor Általános Iskola tanulója, aki megosztott első helyet érdemelt ki kísérletével. A másik első helyezett pedig a zalaegerszegi Öveges József ÁMK diákja,  Farkas Zsombor lett a lebegő pingponglabdás kísérletével. A dobogón végzett még Rudas Dominik, Landi Miklós, Németh Roland és Szalai Kristóf is.

Öveges Józsefről

1895. november 10-én született a Zala megyei Pákán, tanítócsaládban. A győri bencésekhez, majd a kecskeméti piaristákhoz járt gimnáziumba, 1912-ben lépett be a piarista rendbe. 1919-ben matematika-fizika szakos tanári oklevelet szerzett a budapesti egyetemen, 1920-ban pappá szentelték és a rend gimnáziumaiban tanított. 1946-ban kilépett a rendből, s a Közgazdasági Egyetem tanárképző intézetének fizikatanára lett, 1948-tól 1955-ös nyugdíjazásáig a Pedagógiai Főiskola tanszékvezető tanára volt. Első könyvét még Tatán írta 1929-ben, Időjóslás és időmeghatározás címmel, amelyre az előfizetőket neki kellett összegyűjtenie - akár Csokonai korában. Az 1950-es évek első felétől írásaival, könyveivel, rádió- és televíziós sorozataival megalapozta az új magyar természettudományos ismeretterjesztést.

A teljesen képzetlenek számára is érthetően magyarázta el a bonyolult kísérleteket, sokat egyszerű eszközökkel, egy konyhaasztalon is el lehetett végezni. Szuggesztív tanáregyéniség volt, a televízió 1957-es megnyitóműsorában már félórát kapott, amelynek igen jó visszhangja lett. Ezután 12 éven át mutatta be közérthető, ízes magyar nyelven fizikai kísérleteit a képernyőn - milliók érdeklődését keltve fel a hangtani, hőtani, fénytani és elektromos jelenségek iránt. Havonta jelentkező műsora igazi tévésztárrá tette, a televízió 100 kérdés - 100 felelet című műsorát is vezette 1958-69 között. 1946-os megalapításától szerzője, később szerkesztője volt az Élet és Tudomány című lapnak.
   

Öveges a kísérletező fizikatanítás, a népművelés kiemelkedő szószólója volt. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulatban (TIT) filmvetítéses előadásokat tartott, kezdeményezésére épült fel Bocskai út és a Zsombolya út sarkán a TIT Természettudományi Stúdiója. Az itteni tudományos játékszobát egyfajta "Csodák palotájának" képzelte el, ahol szülők és gyermekek együtt ismerkedhetnek a természet törvényeivel. Másik nagy álma a tudománybarát körök létrehozása volt, ezek a mai napig működnek. Öveges irányításával valósultak meg az új típusú tudománynépszerűsítő programok Magyarországon.

1948-ban kapott Kossuth-díjat fizikai kísérleti eszközök olcsó előállításáért, 1962-ben Bugát Pál emlékéremmel, 1970-ben SZOT-díjjal tüntették ki. Több mint harminc kötete jelent meg, válogatott írásai Nagy Öveges-könyv címmel 1989-ben láttak napvilágot. 1995-ben, születésének századik évfordulóján került forgalomba a munkásságának legfőbb értékeit bemutató CD-lemez, két éve legkedvesebb kísérleteit bemutató DVD-sorozat is napvilágot látott, amelyet a professzort bemutató portréfilm tesz teljessé.
   
Az 1979. szeptember 4-én elhunyt Öveges József nevét több iskola és intézmény viseli, Tatán szobra áll, emlékét őrzi az Öveges József fizikai tanulmányi verseny, melyet az általános iskolák nyolcadik osztályosai és gimnazisták számára hirdetnek meg.

Öveges József 1979. szeptember 4-én hunyt el.